T‑346/11. és T‑347/11. sz. egyesített ügyek
Bruno Gollnisch
kontra
Európai Parlament
„Kiváltságok és mentességek – Az Európai Parlament tagja – A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat – A képviselői feladatokkal nem kapcsolatos tevékenység – A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás – A kiváltságok és mentességek fenntartásának elutasításáról szóló határozat – Az eljáráshoz fűződő érdek megszűnése – Okafogyottság”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2013. január 17.
1. Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Európai Parlament tagjai – A feladataik ellátása során kifejtett véleményük és leadott szavazatuk tekintetében fennálló mentelmi jog – A feladatok ellátása során kifejtett vélemény fogalma – A kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok közötti közvetlen és nyilvánvaló kapcsolat szükségessége – Nemzeti politikusként kifejtett vélemények – Kapcsolat hiánya – A mentelmi jog alkalmazhatatlansága
(az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv, 8. és 9. cikk)
2. Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Európai Parlament tagjai – A feladataik ellátása során kifejtett véleményük és leadott szavazatuk tekintetében fennálló mentelmi jog – Terjedelem – E menteség megvonásának lehetetlensége – Az annak elismerésére vonatkozó feltételek parlament általi vizsgálata
(az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv, 8. és 9. cikk)
3. Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Európai Parlament tagjai – Mentelmi jog – A mentelmi jog fenntartására irányuló kérelem – A Parlament határozatának terjedelme – A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelemmel párhuzamosan benyújtott kérelem
(az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv, 8. és 9. cikk)
4. Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Európai Parlament tagjai – Mentelmi jog – A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem – A Parlament mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv, 9. cikk)
5. Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Európai Parlament tagjai – Mentelmi jog – A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelem – A képviselő által a nemzeti területen megvalósított cselekmény – A mentelmi jog tagállami szabályok alapján történő elismerése
(az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv, 8. és 9. cikk)
6. Uniós jog – Elvek – Bizalomvédelem – Az Európai Parlament valamely bizottságának a képviselők kiváltságaira és mentességeire vonatkozó gyakorlatról szóló közleménye – A Parlament jogi aktusának jellegével nem bíró közlemény – Olyan pontos, feltétlen és egybehangzó tájékoztatást nem tartalmazó jogi aktus, amely alkalmas lenne arra, hogy jogos bizalmat keletkeztető egyértelmű biztosítéknak minősüljön – Az említett közleményt figyelmen kívül hagyó határozat – A jogbiztonság elvének megsértése – Hiány
7. Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Európai Parlament tagjai – A feladataik ellátása során kifejtett véleményük és leadott szavazatuk tekintetében fennálló mentesség – Fajgyűlöletre uszítással kapcsolatos vélemények – A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló parlamenti határozat – Indokolási kötelezettség – Az egyenlő bánásmód és a gondos ügyintézés elvének tiszteletben tartása
(EUMSZ 296. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 11. cikk; az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv, 9. cikk, (3) bekezdés)
8. Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Európai Parlament tagjai – A képviselői megbízatástól való megfosztás – Nemzeti bírósági eljárás, amely e megfosztáshoz vezethet – A tagállamok azon kötelezettsége, hogy tájékoztassák az Európai Parlamentet – Hiány
(az Európai Parlament eljárási szabályzata, 3. cikk, (6) bekezdés)
9. Az Európai Unió kiváltságai és mentességei – Az Európai Parlament tagjai – Mentelmi jog – A mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozat – Plenáris ülésen folytatott vita nélkül elfogadott határozat – Az érintett képviselő észrevételeinek a parlamenti bizottság előtt történő ismertetése – A meghallgatáshoz való jog megsértése – Hiány
(az Európai Unió Alapjogi Chartája, 41. cikk, (2) bekezdés, a) pont; az Európai Parlament eljárási szabályzata, 7. cikk, (3) bekezdés, és 138. cikk, (2) bekezdés)
10. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Kumulatív jelleg – Jogellenesség – Hiány – Okozati összefüggés – Hiány – A kereset elutasítása
(EUMSZ 340. cikk, második bekezdés)
1. Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 8. cikkének szövegéből következik, hogy ahhoz, hogy az európai parlamenti képviselő véleményére vonatkozzék a mentelmi jog, a „[feladata] ellátása során” kell azt kifejtenie, ez pedig magában foglalja azt a követelményt, hogy kapcsolatnak kell fennállnia a kifejtett vélemény és a parlamenti feladatok között. E kapcsolat nem áll fenn az európai parlamenti képviselő által a Parlamenten kívül kifejtett azon vélemények esetén, amelyeket e képviselő valamely tagállam regionális szervének tagjaként és ugyanezen szerv képviselőcsoportjának elnökeként ellátott feladatok keretében fejtett ki.
(vö. 40., 77., 78. pont)
2. Az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkében létrehozott sérthetetlenséget az Európai Parlament az említett 9. cikk harmadik bekezdése alapján felfüggesztheti, míg a jegyzőkönyv 8. cikkében foglalt mentességet nem függesztheti fel. Így, amikor valamely nemzeti hatóság a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet ad át a Parlamentnek, ez utóbbinak azt kell legelőször megvizsgálnia, hogy a felfüggesztésre irányuló kérelem alapjául szolgáló tények e 8. cikk alá tartozhatnak‑e, amely esetben nem függeszthető fel a mentesség. Ha a Parlament arra a következtetésre jut, hogy e rendelkezés nem alkalmazató, ezt követően azt kell megvizsgálnia, hogy az érintett képviselő a neki felrótt cselekmények tekintetében élvezi‑e a jegyzőkönyv 9. cikkében szereplő mentességet, és ha igen, dönthet arról, hogy fel kell‑e függeszteni e mentességet, vagy sem.
(vö. 45–47. pont)
3. Mivel az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv 9. cikkében foglalt sérthetetlenségre jogosult az európai parlamenti képviselő, és mivel csak akkor fosztható meg ettől, ha az Európai Parlament felfüggesztette azt, e mentelmi jog fenntartása csak abban az esetben képzelhető el, ha – az illetékes nemzeti hatóságok által a Parlamentnek átadott, a képviselő mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelem hiányában – a származási tagállama szerinti nemzeti jogi rendelkezésekből eredő sérthetetlenséget többek között e tagállam rendőrségének vagy igazságügyi hatóságainak cselekménye veszélyezteti. E körülmények között a képviselő kérheti a Parlamenttől, hogy tartsa fenn a mentelmi jogát, amint azt a Parlament eljárási szabályzata 6. cikkének (3) bekezdése előírja. A mentelmi jog fenntartása ezáltal egy olyan eszközt jelent a Parlament számára, amellyel valamely parlamenti képviselő kérelmére beavatkozhat, amikor a nemzeti hatóságok megsértik, vagy megsérteni készülnek valamely tagja mentességét.
Ha viszont a nemzeti hatóságok a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló kérelmet nyújtanak be, a Parlamentnek arról kell határoznia, hogy felfüggeszti‑e a mentelmi jogot, vagy sem. Ebben az esetben a mentelmi jog fenntartásának már nincs értelme, mivel a Parlament vagy felfüggeszti a mentelmi jogot, és a mentelmi jog fenntartása többé már nem lehetséges, vagy elutasítja a mentelmi jog felfüggesztését, és annak fenntartása szükségtelen, mivel a Parlament tájékoztatja a nemzeti hatóságokat arról, hogy elutasította a felfüggesztésre irányuló kérelmüket, és hogy a mentesség ezáltal akadályát képezi azon intézkedéseknek, amelyeket ez utóbbiak hozhatnának vagy kívánnának hozni.
(vö. 52–56. pont)
4. Bár az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvben elismert kiváltságok és mentességek funkcionális jellegűek, mivel céljuk az Unió működése és függetlensége akadályainak elkerülése, nem szabad szem elől téveszteni, hogy azokat kifejezetten az Európai Parlament tagjai, valamint az uniós intézmények tisztviselői és egyéb alkalmazottai számára biztosították. Az a körülmény, hogy az Uniót megillető kiváltságokat és mentességeket az uniós közérdek céljából írták elő, igazolja az intézmények azon hatáskörét, hogy adott esetben felfüggesszék a mentelmi jogot, de nem jelenti azt, hogy e kiváltságokat és mentességeket kizárólag az Unió részére, és nem ugyanúgy az uniós tisztviselők, egyéb alkalmazottak vagy a Parlament tagjai számára biztosítják. A jegyzőkönyv tehát alanyi jogokat teremt az említett személyek javára, amelyeknek tiszteletben tartását a Szerződés által létrehozott jogorvoslati rendszer biztosítja.
Kétségtelen, hogy a Parlament igen széles körű mérlegelési jogkörrel bír a mentelmi jog felfüggesztésére vagy fenntartására irányuló kérelmet követő határozat tartalmát illetően, azon politikai jelleg folytán, amellyel az ilyen határozat rendelkezik. E jogkör gyakorlása azonban nem mentesül a bírósági felülvizsgálat alól, amelynek keretein belül az uniós bíróságnak vizsgálnia kell az eljárási szabályok betartását, az intézmény által megállapított tények ténybeli pontosságát, a nyilvánvaló hiba hiányát e tények mérlegelése során, illetve a hatáskörrel való visszaélés hiányát.
(vö. 58–60. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 82–90. pont)
6. Az egyedül az Európai Parlament főtitkársága által megfogalmazott olyan közlemény, amely megismétli a Jogi és belső piaci bizottságnak a parlamenti mentelmi jog felfüggesztésével kapcsolatos döntéshozatali gyakorlatára vonatkozó dokumentumát, és amelynek célja a képviselők fogékonyabbá tétele e gyakorlatra, nem a Parlament jogi aktusa, és ezért nem kötelező a Parlamentre. Ebből következően nem tartalmazhat a Parlamenttől származó olyan pontos, feltétlen és egybehangzó tájékoztatást, amely alkalmas lenne arra, hogy a tőle származó egyértelmű biztosítékoknak minősüljön, amelyek alapján jogos bizalmat keltett a Parlament képviselőiben.
Ezen felül a Parlament e közlemény figyelmen kívül hagyása révén nem sértheti meg a jogbiztonság elvét, mivel e közlemény nem ezen intézmény jogi aktusa, és nem tekinthető olyan világos és pontos szabályozásnak, amely lehetővé teszi a jogalanyok számára, hogy félreértés nélkül megismerhessék jogaikat és kötelezettségeiket, és következésképpen ezeknek megfelelően járhassanak el.
(vö. 107., 115., 124. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 109–114. pont)
8. Az Európai Parlament eljárási szabályzata 3. cikkének (6) bekezdése nem ír elő a tagállamok számára semmilyen, arra irányuló kötelezettséget, hogy tájékoztassák az olyan eljárásról, amely valamely tagja hivatalától való megfosztásával járhat. E rendelkezés mindössze azt írja elő, hogy ha a tagállamok illetékes hatóságai olyan eljárást kezdeményeznek, amely egy képviselő hivatalától való megfosztásával járhat, a Parlament elnöke az eljárás állásáról rendszeres tájékoztatást kér, és az ügyet az illetékes mandátumvizsgáló bizottság elé utalja, amelynek javaslatára a Parlament az ügyben álláspontot alakíthat ki. E cikk rendelkezései így a Parlament elnöke, és nem a tagállamok által követendő eljárást határozzák meg. Mindent egybevetve kizárt, hogy a Parlament eljárási szabályzata alapján bármilyen kötelezettség megállapítható volna a tagállamok terhére.
Egyebekben ezen eljárási szabályzat említett rendelkezésének célja a Parlament megfelelő belső működésének biztosítása, így e rendelkezés nem minősül a képviselő mentelmi joga felfüggesztésére irányuló eljárásra vonatkozó lényeges eljárási követelménynek, amelynek megsértése a Parlament határozatának megsemmisítését eredményezheti.
(vö. 132–137., 141. pont)
9. A védelemhez való jog tiszteletben tartásának az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjában kimondott alapelve értelmében az érintettnek a rá vonatkozó határozat elfogadása előtt lehetősége kell, hogy legyen arra, hogy eredményesen kifejtse álláspontját az e határozat elfogadásának alapjául szolgáló tények és körülmények valóságtartalma és relevanciája tekintetében. Ebből az következik, hogy ezen elvvel összhangban nem fogadható el a határozat olyan tények és körülmények alapján, amelyekkel kapcsolatban az érintettnek nem volt lehetősége e határozat elfogadása előtt eredményesen kifejteni az álláspontját.
A meghallgatáshoz való jog ugyanakkor nem jelenti feltétlenül nyilvános vita tartását minden olyan eljárásban, amely valamely személlyel szemben indult, és rá nézve hátrányos intézkedéshez vezethet. A védelemhez való jog és a kontradiktórius eljárás tiszteletben tartása következésképpen nem azt jelenti, hogy a képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről szóló határozat Európai Parlament általi elfogadását feltétlenül meg kellene előznie a plenáris ülésen tartott vitának, hanem elfogadható a Parlament eljárási szabályzata 138. cikke (2) bekezdésének megfelelően, vita és módosítás nélküli eljárásban is. A Parlament eljárási szabályzata 7. cikkének (3) bekezdése értelmében továbbá a mentelmi jogának felfüggesztésére irányuló kérelemmel érintett képviselőnek lehetőséget kell adni az illetékes parlamenti bizottság általi meghallgatásra, és az általa a tárgyhoz tartozónak ítélt bármely iratot vagy egyéb írásos bizonyítékot előterjeszthet.
(vö. 167., 175–179. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 210–212., 222. pont)