2018. február 21-én benyújtott kereset – Ausztria kontra Bizottság

(T-101/18. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Osztrák Köztársaság (képviselő: G. Hesse)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Magyarország által a Paks II. atomerőműben két új atomreaktor fejlesztésének támogatása céljából megvalósítani tervezett SA.38454 – 2015/C (korábbi 2015/N) számú intézkedésről/támogatási programról/állami támogatásról szóló, 2017. március 6-i (EU) 2017/2112 európai bizottsági határozatot (az értesítés a C(2017) 1486. számú dokumentummal történt), amelyet az Európai Unió Hivatalos Lapjának 2017. december 1-jei számában (L 317., 45. o.) tettek közzé, valamint

kötelezze az Európai Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes tíz jogalapra hivatkozik.

Első jogalap: a közbeszerzési eljárás lefolytatásának hiánya

Először is a határozat semmis olyan alapvető közbeszerzési szabályok megsértése miatt, amelyek betartása elválaszthatatlanul összefügg a támogatás céljával.

Második jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának hibás alkalmazása – közérdekű cél fennállásának hiánya

Másodszor az Osztrák Köztársaság azzal érvel, hogy az alperes álláspontjával ellentétben nem áll fenn az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett, a támogatás engedélyezéséhez szükséges közérdek.

Harmadik jogalap: az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdése c) pontjának hibás alkalmazása – a gazdasági ág hibás behatárolása és az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja értelmében vett piaci hiányosság téves feltételezése

Harmadszor az alperes az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján jogellenesen engedélyezte a tervezett támogatást, mivel tévesen indul ki egy önálló atomenergia-piac fennállásából, és – szintén tévesen – azt feltételezi, hogy ezen a piacon piaci, illetve tőkehiányosság áll fenn.

Negyedik jogalap: az intézkedés aránytalansága

Negyedszer a határozat azért is semmis, mert az alperes elmulasztotta elvégezni az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint az arányosság jogilag megfelelő vizsgálatát: konkrétan túlsúlyban vannak a hátrányos hatások.

Ötödik jogalap: aránytalan versenytorzítások, amelyek az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerint a belső piaccal összeegyeztethetetlenek

Ötödször a szóban forgó határozat aránytalan, következésképpen az uniós joggal összeegyeztethetetlen versenytorzításokhoz és a támogatási jog értelmében vett eltérő bánásmódhoz vezet a villamos energia belső piacán.

Hatodik jogalap: „nehézségekkel küzdő projekt” fennállása

Hatodszor a felperes előadja, hogy a villamos energia liberalizált belső piacán egy „nehézségekkel küzdő projekt” számára nyújtott támogatást az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján nem lehetett volna engedélyezni.

Hetedik jogalap: erőfölény megerősödése/kialakulása

Hetedszer a – piacgazdaságban működő – magyar államnak a támogatás révén létrejövő erőfölénye kizárja, hogy a támogatás az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének c) pontja alapján a közös piaccal összeegyeztethető legyen.

Nyolcadik jogalap: a nagykereskedelmi piac számára jelentett likviditási kockázat

Nyolcadszor a piaci likviditás csökkenésének immanens veszélyére tekintettel nem lehetett volna engedélyezni a támogatást.

Kilencedik jogalap: a támogatás nem megfelelő meghatározása

Kilencedszer a felperes arra alapítja keresetét, hogy az alperes nem megfelelően határozta meg a támogatás terjedelmét.

Tizedik jogalap: az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdése szerinti indokolási kötelezettség megsértése

Tizedszer az alperes több tekintetben és súlyosan megsértette az indokolási kötelezettségét.

____________