T‑556/11. sz. ügy

European Dynamics Luxembourg SA és társai

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal
(védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Megsemmisítés iránti és kártérítési kereset – Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések – Elfogadhatatlansági kifogás – Megsemmisítés iránti kérelem – Az EUMSZ 263. cikk első és ötödik bekezdése – A 207/2009/EK rendelet 122. cikke – A kereset idő előttiségének hiánya – Alperesi minőség – A Törvényszék hatásköre – Kártérítés iránti kérelem – A Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja – Elfogadhatóság”

Összefoglaló – A Törvényszék végzése (első tanács), 2013. szeptember 12.

1.      Az Európai Unió joga – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A másodlagos jog alapján létrehozott ügynökségek által elfogadott, harmadik személyekkel szemben joghatásokat kiváltó aktusokra való alkalmazhatóság – A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal elnökének aktusai

(EUMSZ 263. cikk, első bekezdés)

2.      Az Európai Unió joga – Elvek – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A másodlagos jog alapján létrehozott ügynökségek által elfogadott, harmadik személyekkel szemben joghatásokat kiváltó aktusokra való alkalmazhatóság – A Belső Piaci Harmonizációs Hivatal elnökének aktusai – A 207/2009 rendelet 122. cikkének hatálya

(EUM 19. cikk (1) bekezdés; EUMSZ  263. cikk, első és negyedik bekezdés; 207/2009 tanácsi rendelet, 122. cikk)

3.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A jogvita tárgyának megjelölése – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Valamely uniós intézmény által állítólagosan okozott károk megtérítésére irányuló kereset

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 50–52. pont)

2.      A közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 122. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy „[a] Belső Piaci Harmonizációs Hivatalt (védjegyek és formatervezési minták) elnöke olyan aktusainak törvényességét, amelyek ellenőrzését a közösségi jog nem utalja más szerv hatáskörébe […]”. Így e rendelkezés tárgyi hatályát kifejezetten a Hivatal elnöke aktusainak jogszerűsége fölött más szerv által gyakorolt felülvizsgálat hiányának feltétele határozza meg. Márpedig a Törvényszék – úgy is mint az Európai Unió Bíróságának az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének első mondata szerinti igazságszolgáltatási szerve – „más szervnek” minősül annyiban, amennyiben az EUMSZ 263. cikk első bekezdésének második mondata alapján a jogszerűséget vizsgálja.

Ebből következik, hogy a Hivatal elnökének aktusa nem tartozik a 207/2009 rendelet 122. cikkének tárgyi hatálya alá, és így többek között e cikk (3) bekezdésének második mondata, amely szerint „[a]z érintett fél az aktusról való tudomásszerzéstől számított egy hónapon belül fordulhat a Bizottsághoz”, nem alkalmazható. Következésképpen a Hivatal nem hivatkozhat arra, hogy akár a Hivatal elnökének aktusa ellen a Bizottsághoz benyújtott panasz, akár az ebből a célból lefolytatott közigazgatási eljárás, akár a Bizottság esetleges kifejezett vagy hallgatólagos határozata az említett panasz tárgyában bármely formában kötelező előzetes feltételét, sőt, elfogadhatósági feltételét képezi annak, hogy ezen aktus ellen az uniós bíróság előtt keresetet indítsanak az EUMSZ 263. cikk első bekezdésének második mondata és negyedik bekezdése alapján.

Ezt az értelmezést alátámasztja a 207/2009 rendelet 122. cikkének teleologikus értelmezése is. Ha ugyanis az EK 230. cikk első bekezdése, amely a bírósági jogvédelem szerződésben foglalt rendszerét szabályozza, még mindig az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott aktusok tekintetében hiányosságban szenved, akkor a jogszerűség felülvizsgálatának Bizottsághoz telepített feladata, ahogyan azt ugyanezen rendelet 122. cikke előírja, válasz lenne az uniós jogalkotó által érzékelt azon szükségletre, hogy bizottsági határozat szülessen abból a célból, hogy az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott aktusok ellen – legalább közvetett módon – megnyíljon az uniós bíróság előtti jogorvoslati lehetőség. Az „olyan aktusainak […], amelyek ellenőrzését a közösségi jog nem utalja más szerv hatáskörébe” megfogalmazás tehát megerősíti, hogy arról volt szó, hogy a Bizottsághoz kisegítő és másodlagos jogszerűségi felülvizsgálati hatáskört telepítettek abból a célból, hogy ily módon biztosított legyen az uniós bírósághoz való hozzáférés, legalább a 207/2009 védjegyrendelet 122. cikke (3) bekezdésének harmadik és negyedik mondata szerinti kifejezett vagy hallgatólagos bizottsági határozat közbejötte révén. Ez a cél azonban legkésőbb az EUMSZ 263. cikk első bekezdése második mondatának hatálybalépését követően okafogyottá vált, és nem igazolhatja az említett rendelet 122. cikke szerinti eljárás állítólagos kötelező jellegét az uniós bírósághoz fordulást megelőző lépésként.

(vö. 54–56. pont)

3.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 71. pont)