T‑158/19. sz. ügy
Patrick Breyer
kontra
Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség
A Törvényszék ítélete (tizedik tanács), 2021. december 15.
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A »Horizont 2020« kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) – 1290/2013/EU rendelet – Az »iBorderCtrl: Intelligent Portable Border Control System« kutatási projektre vonatkozó dokumentumok – Harmadik fél kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel – A hozzáférés részleges megtagadása – Nyomós közérdek”
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – Az érintett intézmény kötelezettségei a hozzáférés iránti kérelem elbírálásával kapcsolatban – A hozzáférés iránti kérelmek teljes körű vizsgálatára vonatkozó kötelezettség az első kérelemtől fogva – Terjedelem
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 7. és 8. cikk)
(lásd: 30–36. pont)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – A kivételek egyikével védett érdek sérelmének kockázatára vonatkozó vizsgálat – Az intézmény arra vonatkozó kötelezettsége, hogy a bizalmas jellegre vonatkozó általános vélelmet alkalmazzon – Hiány
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 63. pont)
3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramról szóló 1290/2013 rendelettel koherens alkalmazás – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely személy kereskedelmi érdekeinek védelme – A dokumentumok bizalmas jellegének védelmével való összhang
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első franciabekezdés, és 1290/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 3. cikk)
(lásd: 66–71. pont)
4. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely személy kereskedelmi érdekeinek védelme – Terjedelem – Kutatási programra vonatkozó dokumentumokban foglalt, a szóban forgó kivétel hatálya alá nem tartozó információk – Az említett dokumentumokhoz való részleges hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, második franciabekezdés, és (6) bekezdés)
(lásd: 83–87., 117–122., 124., 131., 142., 147., 154., 166. és 167. pont)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Az eljáráshoz fűződő érdek – Uniós ügynökség olyan határozatával szemben benyújtott kereset, amely a kért dokumentumokhoz csak részleges hozzáférést ad – Részlegesen kitakart dokumentum teljes változatához való hozzáférés felperes által, saját eszközei útján történő elérése – Az eljáráshoz fűződő érdek fennmaradása – A megtámadott határozat jogszerűségére és a bírósági felülvizsgálatra gyakorolt hatás hiánya
(EUMSZ 263. cikk, (4) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
(lásd: 158–160. pont)
6. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Valamely személy kereskedelmi érdekeinek védelme – A dokumentumok hozzáférhetővé tételét igazoló nyomós közérdek – Bizonyítási teher – Jogszabályi és szerződéses rendelkezések által biztosított, uniós alapokból történő finanszírozásban részesülő projektek eredményeinek terjesztéséhez fűződő közérdek
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) bekezdés, első franciabekezdés, és 1290/2013 európai parlamenti és tanácsi rendelet)
(lásd: 187., 188., 192., 197–203. pont)
7. Bírósági eljárás – Költségek – Szükségtelenül vagy rosszhiszeműen okozott költségek – Részlegesen kitakart dokumentum teljes változatához való hozzáférés felperes által, saját eszközei útján történő elérése – E magatartás figyelembevétele a költségek megosztása során
(A Törvényszék eljárási szabályzata, 135. cikk, (2) bekezdés)
(lásd: 209. pont)
Összefoglalás
2016‑ban az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) az Európai Unió „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramja szerinti kutatási projekttel kapcsolatos támogatási szerződést kötött egy konzorciummal, amely projekt az Unió külső határainak igazgatásához való hozzájárulásra irányult. A felperes természetes személy az 1049/2001 rendelet(1) alapján hozzáférést kért több olyan, e projekt fejlesztésének különböző szakaszaira vonatkozó dokumentumhoz, amelyeket az említett konzorcium tagjai küldtek meg a REA‑nak. A REA csak részleges hozzáférést adott a kért dokumentumokhoz, és az 1049/2001 rendeletben előírt kivételek és különösen az érintett konzorcium tagjai kereskedelmi érdekeinek védelmével kapcsolatos kivétel(2) alkalmazásával igazolta a teljes hozzáférés megtagadását.
A Törvényszék a REA–nak a kért dokumentumokhoz részleges hozzáférést adó határozatával(3) szemben indított kereset tárgyában eljárva e határozatot megsemmisíti annyiban, amennyiben egyrészt a REA elmulasztotta a hozzáférés iránti kérelem teljes körű vizsgálatát, másrészt pedig nem adott hozzáférést az érintett dokumentumokban szereplő, nem a szóban forgó kivétel hatálya alá tartozó információkhoz.
Ez az ügy lehetővé tette a Törvényszék számára, hogy továbbfejlessze és kiegészítse a dokumentumokhoz az Unió által finanszírozott kutatási projekt keretében való hozzáféréssel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatát, valamint a hozzáférés iránti kérelem első kérelem szakaszától fogva történő teljes vizsgálatának kötelezettségére vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Ezenfelül ez az ügy lehetőséget biztosított a Törvényszéknek arra, hogy olyan új kérdésekre válaszoljon, amelyek többek között az 1049/2001 rendelet alapján benyújtott, dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem keretében az 1290/2013 rendelet(4) hatására, valamint a felperes azon magatartásának következményeire vonatkoznak, amely abban állt, hogy a Törvényszéknek a keresetről való határozathozatala előtt hozzáférést szerzett egy olyan dokumentum kitakart részeihez, amelyhez csak részleges hozzáférést biztosítottak számára.
A Törvényszék álláspontja
A Törvényszék először is megállapítja, hogy a jelen ügyben a REA megsértette a hozzáférés iránti kérelemben szereplő valamennyi dokumentum teljes körű vizsgálatára vonatkozó kötelezettségét, mivel e kötelezettség nem csupán a megerősítő hozzáférés iránti kérelem elbírálása során alkalmazandó, hanem az első hozzáférés iránti kérelem elbírálása során is. Konkrétan a REA nem határozott az első hozzáférés iránti kérelem azon részéről, amely a szóban forgó projekt engedélyezésével kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozott, és ezáltal nyilvánvalóan megsértette az 1049/2001 rendelet által követett célokat.
Ebben az összefüggésben a Törvényszék megállapítja egyrészt, hogy a hozzáférés iránti megerősítő kérelmében a felperes kifejezetten jelezte, hogy e kérelem az első hozzáférés iránti kérelmét követi, amely kérelem többek között a szóban forgó projekt engedélyezésére vonatkozó dokumentumokat érinti. Így a REA semmilyen körülmény alapján nem vélelmezhette, hogy megerősítő kérelmében a felperes elállt volna attól. Másrészt a megerősítő kérelmében a felperes nem volt köteles kifejezetten vitatni a REA azon mulasztását, hogy első határozatában hozott döntést a felperes első kérelmének egy részéről. E mulasztás ugyanis azzal a következménnyel járt, hogy az eljárás második szakaszát nem indították meg az e mulasztással érintett dokumentumok tekintetében. Ezenkívül, még ha a hozzáférés megtagadása esetén valamely személy új kérelmet nyújthat is be a hozzáférés iránt, a hozzáférés iránti kérelem egy részéről történő határozathozatal elmulasztása nem tekinthető egyenértékűnek a hozzáférés megtagadásával. Így az új kérelem benyújtásának lehetősége nem szolgálhat a hozzáférés iránti első kérelem érintett intézmény általi teljes körű vizsgálata hiányának orvoslásául, illetve nem tekinthető érvnek ahhoz, hogy a kérelmezőt megfosszák a jogorvoslat lehetőségétől.
Ezt követően a Törvényszék az 1290/2013 és az 1049/2001 rendelet jelen ügyben való koherens alkalmazásáról foglal állást. E tekintetben pontosítja, hogy az 1290/2013 rendeletben előírt azon szabályt, amely szerint a szóban forgó projekthez hasonló eljárás keretében bizalmasan közölt dokumentumok továbbra is bizalmasak maradnak,(5) figyelembe kell venni az e dokumentumokhoz harmadik személyek hozzáférése iránti kérelem vizsgálatakor. Az a tény, hogy a jelen ügyben a szerződésben részes felek a REA‑nak megküldött dokumentumokat bizalmasnak minősítették, jelzésül szolgál arra nézve, hogy tartalmuk a konzorcium tagjainak érdekei szempontjából érzékeny. Mindazonáltal a dokumentumok valamely projekt keretében bizalmasnak való minősítése nem elegendő az 1049/2001 rendeletben előírt, a kereskedelmi érdekek védelmével kapcsolatos kivétel alkalmazásának igazolásához. Így e minősítés nem mentesíti a REA–t az e dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelem konkrét és egyenkénti vizsgálata keretében azon kötelezettsége alól, hogy megvizsgálja, hogy azok részben vagy teljes egészében e kivétel hatálya alá tartoznak‑e.(6)
Ezután, a kért dokumentumoknak a REA általi konkrét és egyedi vizsgálatát követően a Törvényszék megállapítja, hogy az e dokumentumokban szereplő bizonyos információkhoz való hozzáférés REA általi megtagadását nem igazolta a konzorcium tagjai kereskedelmi érdekeinek védelme. Többek között olyan általános kérdésekre vonatkozó információkról van szó, amelyek a rendszer pontos koncepciójától és a konzorcium tagjai által kidolgozott projekttől függetlenül merülhetnek fel, és amelyek nem a szóban forgó projekt konkrét jogi és etikai következményeivel kapcsolatos értékelésekre, vagy akár e projekt technológiájának vagy funkcionalitásának fejlesztésére tervezett megoldásokra vonatkoznak.
Ami azon kért dokumentumokat vagy e dokumentumok azon részeit illeti, amelyek tekintetében a REA helyesen állapította meg, hogy azok a konzorcium tagjai kereskedelmi érdekeinek védelmére vonatkozó kivétel hatálya alá tartoznak, a Törvényszék megállapítja, hogy a felperes nem bizonyította olyan nyomós közérdek fennállását, amely igazolná az e kivétel hatálya alá tartozó információk nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét.
Ebben az összefüggésben a Törvényszék, amikor többek között az uniós alapokból finanszírozott projektek eredményeinek közzétételéhez fűződő közérdekről foglal állást, rámutat, hogy ezt az érdeket a „Horizont 2020” program keretében finanszírozott projektek eredményeinek terjesztésére vonatkozó jogszabályi és szerződéses rendelkezések végrehajtása biztosítja, és hogy a felperes nem bizonyította az érintett kivétel hatálya alá tartozó információk hozzáférhetővé tételének szükségességét. A jogszabályi rendelkezéseket illetően a Törvényszék pontosítja, hogy az 1290/2013 rendelet előírja mind valamely cselekvés résztvevőinek azon kötelezettségét, hogy bizonyos korlátozások mellett terjesszék a projekt eredményeit, mind az uniós intézmények, szervek és hivatalok, valamint a tagállamok azon jogát, hogy hozzáférjenek az e résztvevők eredményeire vonatkozó információkhoz.(7)
Végül a Törvényszék megállapítja, hogy az, hogy a felperes a REA által vele közölt részlegesen kitakart dokumentum teljes változatához saját eszközei útján hozzáférést szerzett, és e teljes változatot az interneten hozzáférhetővé tette, nem kérdőjelezi meg a megtámadott határozat megsemmisítéséhez fűződő érdekét, mivel a REA megtagadta az e dokumentum kitakart részeihez való hozzáférést. E magatartás e tekintetben semmilyen hatással nincs a megtámadott határozat jogszerűségére, valamint a Törvényszék által e tekintetben gyakorolt bírósági felülvizsgálatra.
A Törvényszék ugyanakkor pontosítja, hogy a felperes azzal, hogy így járt el, nem tartotta tiszteletben a dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó uniós jogi eljárásokat, és nem várta meg a jogvita kimenetelét sem, hogy megtudja, jogszerűen hozzáférhetett‑e a szóban forgó dokumentum teljes változatához, vagy sem. Következésképpen a Törvényszék figyelembe veszi a felperes e magatartását a költségek megosztásakor, és a REA részéről felmerült szükségtelenül okozott költségek megfizetésére kötelezi őt.