A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2010. július 7.
F‑116/07., F‑13/08. és F‑31/08. sz. egyesített ügyek
Stanislovas Tomas
kontra
Európai Parlament
„Közszolgálat – Ideiglenes alkalmazottak – A Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontja – Elbocsátás – Bizalmi viszony – A Parlament személyzeti bizottságával folytatott előzetes konzultáció – Hiány”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben S. Tomas lényegében elsősorban a Parlament munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságának a felperest 2007. július 1‑jei hatállyal elbocsátó 2007. március 26‑i határozatának megsemmisítését kéri; másodlagosan ugyanezen hatóságnak a felperest 2007. október 16‑ai hatállyal elbocsátó 2007. július 10‑i határozatának megsemmisítését kéri; valamint mindenesetre a Parlament arra való kötelezését kéri, hogy térítse meg az elbocsátása miatt őt ért vagyoni és nem vagyoni kárt.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék az F‑116/07. és az F‑13/08. sz. ügyekben benyújtott kereseteket elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék kötelezi a Parlamentet, hogy a felperes részére az őt ért nem vagyoni kár megtérítéseként fizessen meg 1000 eurót. A Közszolgálati Törvényszék az F‑31/08. sz. ügyben benyújtott keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Valamennyi fél maga viseli az F‑116/07., az F‑13/08. és az F‑31/08. sz. ügyekben benyújtott valamennyi keresettel összefüggésben felmerült saját költségeit.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Kereset – Előzetes közigazgatási panasz – Kötelező jelleg – A panasz elutasítását megelőzően benyújtott kereset – Elfogadhatatlanság
(Személyzeti szabályzat, 91. cikk, (2) bekezdés)
2. Intézmények jogi aktusai – A címzetteknek a jogorvoslati lehetőségekről és a határidőkről történő tájékoztatására vonatkozó általános kötelezettség – Hiány
3. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke c) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak – A Parlament valamely képviselőcsoportjához beosztott ideiglenes alkalmazott – Elbocsátásról szóló határozat
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, c) pont, i. alpont)
4. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke c) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak – A Parlament valamely képviselőcsoportjához beosztott ideiglenes alkalmazott – A bizalmi viszony megtörése – Elbocsátásról szóló határozat
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, c) pont)
5. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke c) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak – Elbocsátásról szóló határozat – A személyzeti bizottság előzetes tájékoztatására vonatkozó kötelezettség
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, c) pont)
6. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke c) pontjának hatálya alá tartozó ideiglenes alkalmazottak – Elbocsátásról szóló határozat – Indokolási kötelezettség
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, c) pont)
7. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikke c) pontjának hatálya alá tartozó alkalmazottak – Kölcsönös bizalmi viszony szükségessége – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, c) pont)
8. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – A tisztviselők szakmai alkalmatlanságának megállapítására irányuló eljárás – Az egyéb alkalmazottakra való alkalmazás hiánya
(Személyzeti szabályzat, 51. cikk, (1) bekezdés)
9. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Az adminisztráció mérlegelési jogköre
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 47. cikk, c) pont, és 49. cikk, (1) bekezdés)
10. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – A gondos ügyintézés elve – Terjedelem – Szakmai teljesítményének elégtelensége esetén az ideiglenes alkalmazott számára új beosztás kijelölésére vonatkozó kötelezettség – Hiány
(Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek, 2. cikk, c) pont)
11. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Határozatlan időre szóló szerződés megszüntetése – Az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkének alkalmazhatatlansága
12. Tisztviselők – Ideiglenes alkalmazottak – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – Az a kötelezettség, hogy az egyedi határozatokat a tisztviselőknek vagy alkalmazottaknak valamely általuk alaposan ismert nyelven megszövegezve kell megküldeni
13. Tisztviselők – Az intézmények szerződésen kívüli felelőssége – Feltételek – Közszolgálati kötelességszegés
(EK 236. cikk)
1. A kinevezésre jogosult hatóságtól származó sérelmet okozó aktussal szembeni valamennyi keresetet főszabály szerint feltétlenül meg kell előznie egy kifejezett vagy hallgatólagos határozattal elutasított, pert megelőző panasznak. Az ezen, pert megelőző eljárás befejezése előtt benyújtott kereset, annak idő előtti jellege miatt, elfogadhatatlan a személyzeti szabályzat 91. cikkének (2) bekezdése értelmében.
(lásd a 64. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑90/07. P. és T‑99/07. P. sz., Belgium és Bizottság kontra Genette egyesített ügyekben 2008. december 18‑án hozott ítéletének (EBHT 2008., II‑3859. o.) 105. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.
2. Az uniós jog egyetlen kifejezett rendelkezése sem ró az intézményekre olyan általános kötelezettséget, amelynek alapján azok kötelesek lennének a jogi aktusok címzettjeit tájékoztatni a lehetséges jogorvoslatokról, illetve azok határidejéről.
(lásd a 87. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑146/04. sz., Gorostiaga Atxalandabaso kontra Parlament ügyben 2005. december 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2005., II‑5989. o.) 131. pontja; T‑390/07. P. sz., Speiser kontra Parlament ügyben 2008. november 11‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑63. o. és II‑B‑1‑427. o.) 31. pontja.
3. Az ideiglenes alkalmazottat érintő értékelési eljárás és az ezen alkalmazott munkaszerződését megszüntető határozathoz vezető eljárás két külön eljárást jelent.
Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke c) pontjának i. alpontjából következik, hogy a határozatlan időre alkalmazott ideiglenes alkalmazott szerződése a szerződés szerinti felmondási idő leteltekor szűnik meg. E rendelkezés nem hivatkozik semmilyen olyan kötelezettségre, hogy az érintett szerződése megszüntetésének az értékelő jelentésén kell alapulnia, ellentétben a tisztviselő esetével, akit a személyzeti szabályzat 51. cikke értelmében csak egymást követő, szakmai alkalmatlanságát bizonyító értékelő jelentések alapján lehet elbocsátani.
(lásd a 91. és 92. pontot)
4. A védelemhez való jog minden olyan eljárásban történő tiszteletben tartása, amely valamely személlyel szemben indult, és e személynek sérelmet okozó aktushoz vezethet, az uniós jog alapelvei közé tartozik, és ezt a jogot még a szóban forgó eljárásra vonatkozó szabályozás teljes hiánya esetén is biztosítani kell.
Ezen elv értelmében az érintett számára a rá vonatkozó határozat meghozatala előtt biztosítani kell annak lehetőségét, hogy megfelelően kifejtse álláspontját a tényállás, és azon körülmények valószerűségéről és jelentőségéről, amelyek alapján e határozatot elfogadták.
A képviselőcsoportoknál ellátott feladatok különleges jellege, és annak szükségessége miatt, hogy e politikai környezetben fennmaradjon az e csoport és az ahhoz kirendelt tisztviselők közötti kölcsönös bizalmi viszony, a védelemhez való jog megsértésére alapított jogalapra nem lehet sikeresen hivatkozni az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontja alapján a Parlament valamely képviselőcsoportjához felvett ideiglenes alkalmazottat elbocsátó határozat esetében.
A védelemhez való jog tiszteletben tartásának elve alóli e kivétel minden olyan esetben alkalmazandó, amikor bizalmi viszont kell fenntartani.
(lásd a 98., 99. és 101. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 44/69. sz., Buchler kontra Bizottság ügyben 1970. július 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1970., 733. o.) 9. pontja; 234/84. sz., Belgium kontra Bizottság ügyben 1986. július 10‑én hozott ítéletének (EBHT 1986., 2263. o.) 27. pontja; C‑458/98. P. sz., Industrie des poudres sphériques kontra Tanács ügyben 2000. október 3‑án hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑8147. o.) 99. pontja; C‑288/96. sz., Németország kontra Bizottság ügyben 2000. október 5‑én hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑8237. o.) 99. pontja; C‑344/05. P. sz., Bizottság kontra De Bry ügyben 2006. november 9‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑10915. o.) 37. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑45/90. sz., Speybrouck kontra Parlament ügyben 1992. január 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1992., II‑33. o.) 94. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑89/08. sz., P kontra Parlament ügyben 2010. február 24‑én hozott ítéletének 32. pontja.
5. A tisztviselők és egyéb alkalmazottak felvételére vonatkozó parlamenti belső szabályzat 10. cikkének (1) bekezdése értelmében „a képviselőcsoportokhoz felvett ideiglenes alkalmazott szerződésének megszüntetésére irányuló bármely eljárás az intézmény személyzeti bizottságának előzetes tájékoztatását igényli, amely bizottság meghallgathatja az érintettet, és közbenjárhat a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságnál”.
A parlamenti belső szabályzat 10. cikkének (1) bekezdése tehát a személyzeti bizottság tájékoztatására vonatkozó kötelezettség szabályát fogalmazza meg, ugyanakkor csupán annyit határoz meg, hogy e tájékoztatás „[meg]előz[i]” az „ideiglenes alkalmazott szerződésének megszüntetésére irányuló eljárás[t]”, anélkül hogy bármilyen határidőt állapítana meg a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóság számára az e kötelezettség teljesítésére. Márpedig az ideiglenes alkalmazottnak az elbocsátásáról rendelkező határozatról való értesítése az „ideiglenes alkalmazott szerződésének megszüntetésére irányuló eljárás” lényeges szakasza. Következésképpen az említett rendelkezés értelmében a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságnak feltétlenül tájékoztatnia kell a személyzeti bizottságot az érintettnek az elbocsátásáról rendelkező határozatról való értesítését megelőzően.
Valamely jogi aktus elfogadására vonatkozóan a hatáskörrel rendelkező intézmény által meghatározott eljárási szabályok be nem tartása az EK 230. cikk második bekezdése értelmében vett lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül, amelyet a közösségi bíróság – akár hivatalból is – vizsgálhat. A jogbiztonság szempontjából alapvető, az EK 230. cikk második bekezdése értelmében vett lényeges eljárási szabályok megsértése a hibás aktus megsemmisítését vonja maga után, anélkül hogy bizonyítani kellene a kár fennállását. Az egyszerű eljárási szabálytalanság ellenben csak akkor teszi érvénytelenné a jogi aktust, ha megállapítást nyer, hogy e szabálytalanság hiányában az említett aktusnak más lett volna a tartalma. Meg kell tehát határozni, hogy a személyzeti bizottságnak az ideiglenes alkalmazott szerződésének megszüntetésére irányuló eljárásról való tájékoztatására vonatkozó kötelezettség teljesítésének elmaradása lényeges eljárási szabályok megsértésének vagy egyszerű eljárási szabálytalanságnak minősítendő‑e.
A szóban forgó belső rendelkezés szövegéből nem tűnik ki, hogy a személyzeti bizottság véleménye az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontja alapján felvett ideiglenes alkalmazottak munkaszerződését megszüntető határozatok érvényességi kelléke lenne. Ha ez lenne a helyzet, az ilyen rendelkezésnek rögzítenie kellene azt a határidőt, amelyen belül a személyzeti bizottság köteles nyilatkozni. Az ki van zárva ugyanis, hogy a személyzeti bizottság kedvezőtlen vélemény kibocsátásával vagy nemtevéssel megakadályozhassa az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban álló munkaszerződés megszüntetését.
Annak az alakiságnak a megszegése, amelyet a személyzeti bizottságnak a parlamenti belső szabályzat szerinti előzetes tájékoztatása jelent – jóllehet kötelező arra az intézményre, amely azt elfogadta – nem minősíthető lényeges eljárási szabálysértésnek, mivel a mulasztás, amely ugyan közszolgálati kötelezettségszegést jelent, nem lehetett döntő hatással az érdekelt munkaszerződésének megszüntetéséhez vezető eljárás lefolytatásában.
A személyzeti bizottság előzetes tájékoztatására vonatkozó kötelezettség megszegése nem válthatja ki az elbocsátásról szóló határozat megsemmisítését. Az ilyen mulasztás közszolgálati kötelezettségszegés, amely megalapozhatja az intézmény szerződésen kívüli felelősségét.
(lásd a 106., 107., 112., 113., 118–120., 122. és 124–126. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 68/86. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben 1988. február 23‑án hozott ítéletének (EBHT 1988., 855. o.) 48. és 49. pontja; C‑286/95. P. sz., Bizottság kontra ICI ügyben 2000. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2000., I‑2341. o.) 52. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑465/93. sz., Consorzio gruppo di azione locale «Murgia Messapica» kontra Bizottság ügyben 1994. május 19‑én hozott ítéletének (EBHT 1994., II‑361. o.) 56. pontja; T‑123/95. sz., B kontra Parlament ügyben 1997. július 14‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑245. o. és II‑697. o.) 34. és 39. pontja; T‑228/99. és T‑233/99. sz., Westdeutsche Landesbank Girozentrale és Land Nordrhein‑Westfalen kontra Bizottság egyesített ügyekben 2003. március 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2003., II‑435. o.) 143. pontja, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat;
a Közszolgálati Törvényszék F‑73/07. sz., Doktor kontra Tanács ügyben 2008. április 16‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑91. o. és II‑A‑1‑479. o.) 88. pontja.
6. A határozatlan időre szóló szerződéssel foglalkoztatott alkalmazott elbocsátása esetén különös jelentősége van annak, hogy ezen intézkedés indokolása főszabály szerint egyértelműen fel legyen tüntetve írásban, lehetőleg az említett határozat szövegében. Csak ezen határozat – amelynek jogszerűségét abban az időpontban kell megítélni, amikor azt hozták – testesíti meg ugyanis az intézmény döntését.
Mindazonáltal az elbocsátással kapcsolatos indokolási kötelezettséget akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha az érdekeltet ezen indokokról a hivatali elöljárójával való megbeszélés során megfelelően tájékoztatták, és ha a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság határozatát röviddel az említett megbeszélések után hozták meg. Az említett hatóság adott esetben – az érdekelt által benyújtott panaszra adott válaszában – ki is egészítheti ezt az indokolást.
(lásd a 133. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑1/05. sz., Landgren kontra ETF ügyben 2006. október 26‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑123. o. és II‑A‑1‑459. o.) 79. pontja.
7. Kizárólag a Parlament valamely képviselőcsoportja jogosult meghatározni azokat a feltételeket, amelyeket szükségesnek ítél azon kölcsönös bizalmi viszony fenntartásához, amely megalapozta az ideiglenes alkalmazottnak az egyéb alkalmazottak alkalmazási feltételei 2. cikkének c) pontja alapján való felvételét.
A kölcsönös bizalmi viszony fennállása nem objektív tényeken alapul, és arra jellegénél fogva nem terjed ki a bírósági felülvizsgálat. A bizalmi viszony fennállása vagy megszűnése felülvizsgálatának e lehetetlen volta részben kiterjed az e viszony hiányának vagy megszűnésének igazolására előterjesztett indokok felülvizsgálatára is.
(lásd a 147–149. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság a fent hivatkozott B kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 73. pontja; T‑406/04. sz., Bonnet kontra Bíróság ügyben 2006. október 17‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑213. o. és II‑A‑2‑1097. o.) 50. és 51. pontja.
8. Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek kifejezetten megemlítik a személyzeti szabályzat azon rendelkezéseit, amelyek analógia útján alkalmazandók az egyéb alkalmazottakra. Márpedig az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek egyetlen rendelkezése sem írja elő, hogy a személyzeti szabályzat 51. cikkének (1) bekezdése, amely a tisztviselők szakmai alkalmatlanságának kezelésére vonatkozik, analógia útján alkalmazandó lenne az ideiglenes alkalmazottakra.
(lásd a 154. és 155. pontot)
9. Még olyan hiba esetén, amely esetleg az ideiglenes alkalmazott fegyelmi ok miatti elbocsátását igazolhatja, sem kötelezi a munkaszerződések megkötésére jogosult hatóságot semmi arra, hogy az érintettel szemben fegyelmi eljárást indítson, ahelyett hogy az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 47. cikkének c) pontjában előírt egyoldalú szerződésbontás lehetőségéhez folyamodna. E hatóság az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 49. cikkének (1) bekezdése alapján kizárólag akkor köteles a személyzeti szabályzat IX. mellékletében előírt és analógia útján az ideiglenes alkalmazottakra is alkalmazandó fegyelmi eljárás lefolytatására, ha felmondási idő nélkül kívánja elbocsátani a kötelezettségeit súlyosan megszegő ideiglenes alkalmazottat.
(lásd a 158. pontot)
Hivatkozás:
a Közszolgálati Törvényszék F‑74/06. sz., Longinidis kontra Cedefop ügyben 2008. április 24‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑A‑1‑125. o. és II‑A‑1‑655. o.) 116. pontja; F‑29/08. sz., Y kontra Bizottság ügyben 2009. október 7‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑393. o. és II‑A‑1‑2099. o.) 111. pontja.
10. Az adminisztráció alkalmazottai tekintetében fennálló gondoskodási kötelezettsége tükrözi a kölcsönös jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt, amelyet a személyzeti szabályzat hozott létre a hatóság és annak alkalmazottai közötti viszonyokban. E kötelezettség, ugyanúgy mint a gondos ügyintézés elve, többek között magában foglalja, hogy amikor a hatóság a tisztviselője helyzetéről dönt, tekintettel legyen az összes, a döntést befolyásoló körülményre, és így nemcsak a szolgálati érdeket, hanem az érintett tisztviselő érdekeit is figyelembe vegye.
Az adminisztráció nem kötelezhető arra, hogy új beosztást ajánljon annak az ideiglenes alkalmazottnak, akinek szakmai teljesítményét elégtelennek ítélték. Ha a gondoskodási kötelezettségnek azzal a következménnyel kellene járnia, hogy az érintett másik álláshelyre való beosztásának lehetőségét kötelezettséggé alakítja, a kölcsönös jogok és kötelezettségek közötti, a személyzeti szabályzat által a hatóság és annak alkalmazottai közötti viszonyokban létrehozott egyensúly megváltozna, jóllehet a személyzeti szabályzat célja ezen egyensúlynak a kifejezése.
E megállapítás érvényes az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontja szerinti szerződés bizalomvesztés miatti megszüntetése esetében, mivel az ítélkezési gyakorlat értelmében a kölcsönös bizalom az ilyen szerződés alapvető eleme.
Ezenkívül az adminisztráció széles mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a szolgálati érdek szempontjából az adott feladatok ellátásához általa szükségesnek tartott képességek meghatározásában, és e mérlegelési mozgástér még inkább széles az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek 2. cikkének c) pontja szerinti szerződések esetében.
(lásd a 165., 166. és 168. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 417/85. sz., Maurissen kontra Számvevőszék ügyben 1987. február 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1987., 551. o.) 12. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék a fent hivatkozott Doktor kontra Tanács ügyben hozott ítéletének 41. pontja.
11. Magából az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szövegéből következik, hogy az a pártatlanság elvét a bírósági eljárások tekintetében fogalmazza meg, anélkül hogy érintené ezen elv közigazgatási eljárás keretében való alkalmazását.
Az uniós intézmények nem tekinthetők az egyezmény 6. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „bíróságnak”. Következésképpen az említett 6. cikk (1) bekezdés nem alkalmazható az olyan határozatra, amellyel a munkaszerződés megkötésére jogosult hatóság megszünteti az ideiglenes alkalmazott szerződését.
(lásd a 172–174. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 100/80–103/80. sz., Musique Diffusion française és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 1983. június 7‑én hozott ítéletének (EBHT 1983., 1825. o.) 7. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑348/94. sz., Enso Española kontra Bizottság ügyben 1998. május 14‑én hozott ítéletének (EBHT 1998., II‑1875. o.) 56. pontja.
12. Noha a személyzeti szabályzat nem szabályozza azt a kérdést, hogy az intézmények milyen nyelvet használjanak a személyi állományukhoz címzett határozatokban, a gondoskodási kötelezettség alapján az intézmények feladata, hogy az egyedi határozatokat olyan nyelven küldjék meg a tisztviselőnek vagy ideiglenes alkalmazottnak, amelyet az alaposan ismer. E kötelezettség még inkább vonatkozik arra az esetre, amikor az intézmény határozata hatással lehet e tisztviselő vagy ezen ideiglenes alkalmazott alkalmazására.
(lásd a 199. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑197/98. sz., Rudolph kontra Bizottság ügyben 2000. március 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2000., I‑A‑55. o. és II‑241. o.) 46. pontja.
13. Az EK 236. cikk alapján benyújtott kártérítés iránti kereset megalapozottsága több feltétel együttes fennállásától függ: az intézményeknek felrótt magatartás jogellenességétől, a kár tényleges bekövetkezésétől, valamint a felrótt magatartás és az állítólagos kár közötti okozati összefüggésre vonatkozó feltételek egyidejű fennállásától.
A személyzeti bizottságnak az ideiglenes alkalmazottat elbocsátó határozat elfogadását megelőző, ezen alkalmazott szerződésének megszüntetésére irányuló eljárást későbbi kezdeményezéséről való értesítésére vonatkozó kötelezettség Parlament általi megsértése nem igazolja az elbocsátásról szóló határozat megsemmisítését, ez az eljárási szabálytalanság azonban az intézmény felelősségét megalapozó közszolgálati kötelezettségszegésnek minősül.
E közszolgálati kötelezettségszegés szükségszerűen keltette az alkalmazottban azt az érzetet, hogy elvesztette annak lehetőségét, hogy a személyzeti bizottság az érdekében esetleg beavatkozzon, és ennek következtében vitathatatlanul nem vagyoni kárt szenvedett.
(lásd a 213–215. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság C‑136/92. P. sz., Bizottság kontra Brazzelli Lualdi és társai ügyben 1994. június 1‑jén hozott ítéletének (EBHT 1994., I‑1981. o.) 42. pontja; C‑348/06. P. sz., Bizottság kontra Girardot ügyben 2008. február 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑833. o.) 52. pontja;
az Elsőfokú Bíróság a fent hivatkozott B kontra Parlament ügyben hozott ítéletének 39. pontja.