T‑404/08. sz. ügy

Fluorsid SpA

és

Minmet financing Co.

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – Az alumínium‑fluorid világpiaca – Az EK 81. cikknek és az EGT‑Megállapodás 53. cikkének a megsértését megállapító határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Keresetindítási határidő – Késedelem – Elfogadhatatlanság – Az árak rögzítése és a piacok felosztása – A jogsértés bizonyítása – Védelemhez való jog – Az érintett piac meghatározása – Bírságok – A jogsértés súlya – A 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2013. június 18.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – A versenyszabályok megsértését megállapító és bírságot kiszabó bizottsági határozat – Más jogalanyokkal együtt egyetemlegesen felelőssé tett vállalkozás – Elfogadhatóság – Egy és ugyanazon kereset két felperes általi előterjesztése – Az egyik felperes keresetének elfogadhatósága – A másik felperest illetően a kereset elfogadhatósága vizsgálatának szükségessége – Hiány

(EK 81. cikk, és EK 230. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Eljárásgátló jelleg – Az uniós bíróság által hivatalból történő vizsgálat – Elkésett keresetlevél – Jogvesztés – A Törvényszéknek a határidő lejárta utáni, hiánypótlásra való felszólítása – Hatás hiánya

(EK 230. cikk, ötödik bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 101. cikk, 1. §, a) pont, és 102. cikk, 2. §)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Egy gazdasági egységet alkotó, elkülönülő jogi személyeknek címzett különböző határozatok – A határidő határozatonként külön‑külön való kiszámítása

(EK 81. cikk, (1) bekezdés, és EK 230. cikk, ötödik bekezdés)

4.      Megsemmisítés iránti kereset – Tárgy – A versenyszabályok több címzett általi megsértését megállapító határozat – A felperesen kívül egyéb címzetteket érintő, meg nem támadott vagy határidőn kívül megtámadott elemek – Kizártság

5.      Bírósági eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Eltérések – Előre nem látható körülmények vagy vis maior – Fogalom

(A Bíróság alapokmánya, 45. cikk, második bekezdés)

6.      Bírósági eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Eltérések – Menthető tévedés – Fogalom

7.      Kartellek – Bizonyítás – A Bizottság által elfogadott bizonyítékok esetében megkövetelt pontosság mértéke

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

8.      Kartellek – Mind a megállapodás, mind az összehangolt magatartás alkotóelemeit tartalmazó összetett jogsértés – „Megállapodásként és/vagy összehangolt magatartásként” történő egységes minősítés – Megengedhetőség

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

9.      Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenyellenes cél – A jogsértés megállapításához elégséges jelleg

(EK 81. cikk, (1) bekezdés)

10.    Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – A versenyszabályok megsértését megállapító határozat

(EK 81. cikk és EK 253. cikk)

11.    Verseny – Közigazgatási eljárás – Kifogásközlés – Szükséges tartalom – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Terjedelem

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 27. cikk, (1) bekezdés)

12.    Verseny – Közigazgatási eljárás – A védelemhez való jog tiszteletben tartása – Iratbetekintési jog – Megsértés – Olyan dokumentumokba való betekintés megtagadása, amelyek hasznosak lehetnek a vállalkozás védekezéséhez

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet)

13.    Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Tisztán végrehajtási aktusok előkészítő aktusai – Kizártság

(EK 230. cikk)

14.    Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bírság alóli mentesítés vagy a bírság csökkentése az eljárás alá vont vállalkozás együttműködése miatt – A kifogásközlés szakaszában az engedékenység iránti kérelemről való állásfoglalásra vonatkozó kötelezettség – Hiány

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2002/C 45/03 bizottsági közlemény, 26. és 27. pont)

15.    Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Szempontok – A jogsértés súlya és időtartama – Mérlegelési tényezők

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (3) bekezdés)

16.    Verseny – Bírságok – Bírságkiszabási iránymutatás – Jogi jelleg – A Bizottság mérlegelési jogkörének önkéntes korlátozásával járó, tájékoztató jellegű magatartási szabály – Az egyenlő bánásmód, a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség

(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

1.      Az EK 81. cikk megsértését megállapító bizottsági határozat címzett vállalkozásának érdeke fűződik egy másik vállalkozással szemben bírságot kiszabó bizottsági határozattal szembeni eljáráshoz, amely bírság megfizetéséért az első vállalkozást mind e határozatban, mind pedig a vele egyedileg közölt határozatban egyetemlegesen kötelezték. Ez annál is inkább így van, mivel a második vállalkozásnak címzett határozat jelenti az első vállalkozás egyetemleges felelősségének elsődleges jogalapját, amely felelősség elválaszthatatlanul kötődik a második vállalkozás felelősségéhez és az ez utóbbival szemben kiszabott bírsághoz.

Mindenesetre az e vállalkozások által ilyen határozatokkal szemben benyújtott egy és ugyanazon kereset esetén az uniós bíróság eltekinthet az egyik vagy másik felperes kereshetőségi jogának vizsgálatától.

(vö. 48., 49. pont)

2.      Az EK 230. cikk ötödik bekezdésében előírt, az érintett jogi aktus közlésétől számítandó két hónapos keresetindítási határidő közrendi jellegű, amelyet a jogi helyzetek egyértelműségének és kiszámíthatóságának biztosítása, valamint az igazságszolgáltatás területén minden hátrányos megkülönböztetés vagy önkényes eljárás elkerülése érdekében vezettek be. Ennélfogva a bíróság feladata, hogy hivatalból ellenőrizze annak betartását. E határidő ugyanis állandó, feltétlen és meghosszabbíthatatlan.

E tekintetben sem a Törvényszék keresetlevéllel kapcsolatos hiánypótlásra való felszólítása, sem az ilyen hiánypótlás Törvényszék általi elfogadása nem érintheti a keresetindítási határidő folyását. A kereset elfogadhatóságát ugyanis a keresetlevél benyújtásának időpontjában fennálló helyzet alapján kell értékelni, így ha ebben az időpontban a keresetindítás feltételei nem teljesülnek, a kereset elfogadhatatlan. Hiánypótlásra csak a keresetindítási határidő letelte előtt kerülhet sor.

(vö. 51., 53. pont)

3.      Amennyiben az uniós versenyszabályok megsértését megállapító és bírságokat kiszabó két különböző határozatot címeznek két elkülönülő jogi személynek, és azt különböző időpontokban közlik velük, az érintett vállalkozások által mint gazdasági egység által ezekkel szemben az egyedi határozatok megkülönböztetése nélkül benyújtott közös kereset nem járhat azzal a következménnyel, hogy e vállalkozások egyikére ugyanazon keresetindítási határidő vonatkozik, mint a másikra. Két különböző határozatról van ugyanis szó, amelyek esetében a keresetindítási határidőt külön‑külön kell kiszámítani.

E tekintetben az EK 81. cikk (1) bekezdése értelmében vett vállalkozás fogalmát kétségtelenül úgy kell értelmezni, mint amely gazdasági egységet jelent, még akkor is, ha jogi szempontból ez a gazdasági egység több természetes vagy jogi személyből áll. Márpedig, ha ilyen gazdasági egység sérti meg a versenyszabályokat, a személyes felelősség elve szerint e jogsértést egyértelműen azon jogi személynek kell betudni, amellyel szemben később bírság szabható ki, és a kifogásközlést, még inkább pedig a végleges határozatot ez utóbbinak kell címezni, megjelölve, hogy a benne foglalt tényeket milyen minőségében róják fel e jogi személynek.

(vö. 56., 57., 59. pont)

4.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 58. pont)

5.      Csak egészen kivételes esetben, a Bíróság alapokmánya 45. cikkének második bekezdése szerinti előre nem látható körülmények vagy vis maior fennállásakor lehet eltérni az eljárási határidőkre vonatkozó szabályok alkalmazásától, mivel ezeknek a szabályoknak a szigorú alkalmazása felel meg a jogbiztonság követelményének, és annak, hogy az igazságszolgáltatásban el kell kerülni minden hátrányos megkülönböztetést vagy önkényes eljárást.

A vis maior vagy az előre nem látható körülmények fogalmai az érdekelt körén kívül eső és rendkívüli körülményekre vonatkozó objektív elemet foglalnak magukban, továbbá ahhoz kötődő szubjektív elemet, hogy az érdekelt köteles védekezni a rendkívüli esemény következményei ellen, megtéve ennek során – anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna – a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek gondot kell fordítania különösen a megállapított határidők betartására. Következésképpen szükséges, hogy minden gondosság ellenére rendkívüli, a felperes szándékától független és elkerülhetetlennek tűnő nehézségek álljanak fenn.

(vö. 60. pont)

6.      Annak vizsgálata keretében, hogy a megsemmisítés iránti kereset előterjesztésének határidejét betartották‑e, a menthető tévedés fogalma csak kivételes körülményekre vonatkozik, így különösen azokra, amikor az érintett intézmény olyan jellegű magatartást tanúsított, amely önmagában vagy meghatározó mértékben okozta a jóhiszemű és egy átlagosan tájékozott személytől megkövetelt gondosságot tanúsító jogalany menthető tévedését, például amikor a felperes az illetékes hatóság azonosítását vagy a határidő tartamának megállapítását illetően konkrét értelmezési nehézségbe ütközik.

(vö. 61. pont)

7.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 72–74. pont)

8.      Az EK 81. cikk (1) bekezdésébe ütköző összetett versenyellenes jogsértés esetén a Bizottságtól nem követelhető meg, hogy pontosan minősítse a jogsértést megállapodásnak vagy összehangolt magatartásnak, mivel a jogsértés mindkét formája szerepel az EK 81. cikkben. Így a jogsértés megállapodásnak és/vagy összehangolt magatartásnak való kettős minősítését úgy kell értelmezni, mint amely olyan tényelemeket magában foglaló összetett egészet jelöl, amely egyes elemei megállapodásnak, mások pedig összehangolt magatartásnak minősültek az EK 81. cikk (1) bekezdése értelmében, amely nem tartalmaz külön minősítést az ilyenfajta összetett jogsértésre.

(vö. 75., 97. pont)

9.      A megállapodás versenyellenes céljára és hatására vonatkozó feltételeknek nem egyszerre, hanem vagylagosan kell fennállniuk annak mérlegeléséhez, hogy az ilyen megállapodás az EK 81. cikk (1) bekezdésében foglalt tilalom hatálya alá tartozik‑e. Márpedig e feltételnek a „vagy” kötőszó által jelzett vagylagos jellege miatt először is meg kell vizsgálni a megállapodás tulajdonképpeni célját, figyelembe véve azt a gazdasági környezetet, amelyben alkalmazásra kerül. Márpedig nem szükséges vizsgálni a megállapodás hatásait, ha e megállapodás versenyellenes célja már megállapítást nyert.

(vö. 96. pont)

10.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 100., 101. pont)

11.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 107–109. pont)

12.    A versenyszabályok alkalmazására vonatkozó közigazgatási eljárás keretében a védelemhez való jog akkor sérül, ha a Bizottság által elkövetett szabálytalanság folytán fennáll a lehetőség, hogy az általa vezetett közigazgatási eljárás eltérő eredményre vezethetett volna. A felperes vállalkozás nem akkor támasztja alá, hogy az ilyen jogsértésre sor került, ha azt bizonyítja, hogy a Bizottság határozatának tartalma más lett volna, hanem akkor, ha megfelelően bizonyítja, hogy az eljárási szabálytalanság hiányában jobban biztosíthatta volna védelmét például azért, mert olyan dokumentumokat használhatott volna fel a védelmére, amelyekbe a közigazgatási eljárás során megtagadták tőle a betekintést.

Közelebbről az iratbetekintési jogot illetően elegendő, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy e dokumentumot fel tudta volna használni a védelméhez. E vállalkozásnak nem kell azt bizonyítania, hogy e szabálytalanság a hátrányára befolyásolta az eljárás lefolyását és a Bizottság határozatának tartalmát, hanem csupán azt, hogy az befolyásolhatta az eljárás lefolyását és a Bizottság határozatának tartalmát. Dokumentumok hozzáférhetővé tételének hiánya esetén az érintett vállalkozásnak tehát nem kell bizonyítania, hogy a közigazgatási eljárás a dokumentumok hozzáférhetővé tétele esetén más eredményre vezetett volna, hanem elegendő, ha bizonyítja annak – bármilyen csekély – esélyét, hogy a közigazgatási eljárásban hozzáférhetővé nem tett dokumentumok hasznosak lehettek volna a védelméhez.

Mivel az adott esetben a felperesek először is a kifogásközléssel együtt betekinthettek kapcsolatfelvételekre vonatkozó dokumentumokba, anélkül azonban, hogy azok alapján bármilyen mentő bizonyítékra hivatkoztak volna a közigazgatási eljárás vagy a bírósági eljárás folyamán, másodszor ezen túlmenően a közigazgatási eljárás szakaszában lemondtak arról, hogy állást foglaljanak későbbi kapcsolatokról, harmadszor pedig ugyanígy a bírósági eljárás során nem fejtették ki, és nem is támasztották alá azt, hogy az említett dokumentumok kifogásközlésben való kifejezett említésének hiánya miért sértette védelmük hatékonyságát a közigazgatási eljárásban, és hogyan tudtak volna hatékonyabban védekezni, ha a Bizottság kifejezetten tájékoztatta volna őket arról, hogy e dokumentumokat terhelő bizonyítékként kívánja felhasználni, e felperesek nem tudták bizonyítani, hogy azon tény, hogy a Bizottság a kifogásközlésben nem tájékoztatta őket arról, hogy a szóban forgó dokumentumokat terhelő bizonyítékként kívánja felhasználni, befolyásolta volna védelmük hatékonyságát, és ennélfogva azon eredményt, amelyre a Bizottság a határozatban jutott.

(vö. 110., 111., 125. pont)

13.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 132. pont)

14.    A kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közleményből kitűnik, hogy az e közleményben előírt engedékenységi politika keretében valamely vállalkozás bírság alóli mentesítésére vagy bírságának csökkentésére vonatkozó eljárás különböző elkülönülő szakaszokból áll. A Bizottság csupán az utolsó szakaszban – vagyis a közigazgatási eljárás végén, a végleges határozat elfogadásakor – dönt arról, hogy e határozatban nyújt‑e bírságmentességet, illetve bírságcsökkentést, vagy sem. A közlemény által bevezetett rendszerből így kitűnik, hogy a végleges határozat meghozatala előtt a bírságmentességet vagy a bírság összegének csökkentését kérő vállalkozás nem részesül tényleges bírságmentességben vagy a bírság összegének csökkentésében, hanem csupán olyan eljárásjogi jogállást élvez, amely a közigazgatási eljárás végén bírságmentességgé vagy a bírság összegének csökkentésévé válhat, amennyiben az előírt feltételek teljesülnek.

Az engedékenységi közlemény 26. pontja kimondja, hogy amennyiben a Bizottság arra az előzetes következtetésre jut, hogy a vállalkozás által benyújtott bizonyítékok hozzáadott értéket képviselnek, legkésőbb azon a napon, amikor a kifogásközlést megküldi, írásban értesíti a vállalkozást arról a szándékáról, hogy a bírság összegét csökkenteni kívánja. Ez azt is jelenti, hogy amikor a Bizottságnak nem áll szándékában az engedékenység iránti kérelemnek helyt adni, egyáltalán nem köteles arra, hogy erről az érintett vállalkozást a kifogásközlés szakaszában tájékoztassa. Az engedékenységi közlemény 27. pontja pedig kimondja, hogy a Bizottság a közigazgatási eljárás végén hozott határozatban értékeli minden olyan vállalkozásnak a végleges helyzetét, amely kérte a bírság összegének csökkentését. A Bizottságnak tehát csak az előtte folyó közigazgatási eljárás végén hozott végleges határozatban kell határoznia a hozzá benyújtott engedékenység iránti kérelmekről.

(vö. 134., 135. pont)

15.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 144–147. pont)

16.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 149–151. pont)