A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE
(harmadik tanács)
2008. április 16.
F‑73/07. sz. ügy
Frantisek Doktor
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Közszolgálat – Tisztviselők – Felvétel – A próbaidő végén történő elbocsátás”
Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben F. Doktor többek között a próbaideje végén való elbocsátásáról szóló 2006. október 24‑i tanácsi határozat megsemmisítését és az intézménynek az elbocsátással okozott szakmai, vagyoni és nem vagyoni kár megtérítésére való kötelezését kéri.
Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. A felek maguk viselik saját költségeiket.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Felvétel – Próbaidő – Tárgy
(Személyzeti szabályzat, 34. cikk)
2. Tisztviselők – Az adminisztráció gondoskodási kötelezettsége – A gondos ügyintézés elve
(Személyzeti szabályzat, 34. cikk, (3) bekezdés)
3. Tisztviselők – Felvétel – Próbaidő – Egyéni beilleszkedési terv – Közbenső próbaidős jelentés – Próbaidőt lezáró jelentés – Késedelmes elkészítés
(Személyzeti szabályzat, 34. cikk)
4. Tisztviselők – Egyenlő bánásmód – Véglegesített tisztviselők és próbaidős tisztviselők
(Személyzeti szabályzat, 34. cikk)
1. A személyzeti szabályzat 34. cikkében előírt próbaidő ugyan nem tekinthető képzési időszaknak, azonban az érintettnek ezen időszak során lehetőséget kell biztosítani a képességei bizonyítására. Ez a feltétel megfelel a gondos ügyintézés, az egyenlő bánásmód, valamint a gondoskodási kötelezettség követelményeinek, amely utóbbi kötelezettség a kölcsönös jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt tükrözi, amelyet a személyzeti szabályzat hozott létre a hatóság és annak alkalmazottai közötti viszonyokban. Ez a követelmény gyakorlatilag azt jelenti, hogy a próbaidős tisztviselő számára nemcsak a megfelelő tárgyi körülményeket kell biztosítani, hanem őt az általa végzett feladatok jellegére tekintettel megfelelő utasításokkal és tanácsokkal kell ellátni, hogy lehetősége legyen alkalmazkodni az általa betöltött állás sajátos követelményeihez.
(lásd a 31. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 10/55. sz., Mirossevich kontra Főhatóság ügyben 1956. december 12‑én hozott ítélete (EBHT 1956., 365., 387. és azt követő oldalak); 3/84. sz., Patrinos kontra EGSZB ügyben 1985. május 15‑én hozott ítéletének (EBHT 1985., 1421. o.) 20. és 21. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑96/95. sz., Rozand‑Lambiotte kontra Bizottság ügyben 1997. március 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1997., I‑A‑35. o. és II‑97. o.) 95. pontja;
a Közszolgálati Törvényszék F‑112/06. sz., Krcova kontra Bíróság ügyben 2007. október 18‑án hozott ítéletének (az EBHT‑ban még nem tették közzé) 48. pontja.
2. Az adminisztrációnak az alkalmazottaival szembeni gondoskodási kötelezettsége a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt tükrözi, amelyet a személyzeti szabályzat hozott létre a hatóság és annak alkalmazottai közötti viszonyokban. Ez a kötelezettség, valamint a gondos ügyintézés elve többek között magában foglalja, hogy a hatóság a tisztviselője helyzetéről való döntéshozatal során tekintettel van a döntést befolyásoló összes körülményre, és így nemcsak a szolgálati érdeket, hanem az érintett tisztviselő érdekeit is figyelembe veszi. A személyzeti szabályzat 34. cikkének (3) bekezdéséből egyértelműen kitűnik, hogy az adminisztráció jogosult, de nem köteles másik beosztásba helyezni azt a próbaidős tisztviselőt, akinek próbaidejét meghosszabbítja. Ha a gondoskodási kötelezettség ezen jogosultságnak az adminisztráció kötelezettségévé való átalakulását eredményezné, akkor a gondoskodási kötelezettség megváltoztatná a hatóság és annak alkalmazottai közötti viszonyokban a jogok és kötelezettségek közötti egyensúlyt, amelyet a személyzeti szabályzat hozott létre, holott annak éppen ezt az egyensúlyt kell tükröznie.
(lásd a 41. és 42. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 417/85. sz., Maurissen kontra Számvevőszék ügyben 1987. február 4‑én hozott ítéletének (EBHT 1987., 551. o.) 12. pontja.
3. Az eljárási szabálytalanság csak akkor teszi érvénytelenné a jogi aktust, ha megállapítást nyer, hogy e szabálytalanság hiányában az említett aktusnak más lett volna a tartalma. Nem ez a helyzet abban az esetben, ha egy próbaidős tisztviselő egyéni beilleszkedési tervét néhány hetes késéssel készítik el, vagy ha állítólag másfél havi késéssel adják át a közbenső próbaidős jelentést – amelynek egyebekben nincs jogi jelentősége, és amelynek elkészítésére a kinevezésre jogosult hatóság a személyzeti szabályzat alapján nem köteles –, vagy ha késve készítik el a próbaidőt lezáró jelentést, mivel a személyzeti szabályzat kifejezett követelményei alapján az ilyen szabálytalanság, bármilyen sajnálatos, nem kérdőjelezheti meg a jelentés érvényességét.
(lásd a 47., 48., 50., 51. és 53. pontot)
Hivatkozás:
a Bíróság 46/72. sz., De Greef kontra Bizottság ügyben 1973. május 30‑án hozott ítéletének (EBHT 1973., 543. o.) 21–25. pontja; 98/81. sz., Munk kontra Bizottság ügyben 1982. március 25‑én hozott ítéletének (EBHT 1982., 1155. o.) 8. pontja; fent hivatkozott Patrinos kontra EGSZB ítéletének 19. pontja;
az Elsőfokú Bíróság T‑24/01. sz., Staelen kontra Parlament ügyben 2003. március 5‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2003., I‑A‑79. o. és II‑423. o.) 53. pontja.
4. Az egyenlő bánásmód elvével ellentétes a személyek két olyan csoportjának eltérő kezelése, amelyeknek tényleges és jogi helyzetében nincs lényeges különbség. Márpedig a véglegesített tisztviselők és a próbaidős tisztviselők jogi és tényleges helyzetében lényeges különbségek vannak. Közelebbről, a próbaidős tisztviselő tényleges helyzete nem hasonlítható össze egy olyan tisztviselő helyzetével, aki már évek óta látja el a feladatát. Ezenfelül a véglegesített tisztviselők értékelő jelentésének és a próbaidős tisztviselő próbaidőt lezáró jelentésének más a szerepe, mivel a próbaidőt lezáró jelentésnek elsősorban az a célja, hogy a próbaidős tisztviselőnek a beosztásával járó feladatok teljesítésére, és a véglegesítésre való alkalmasságát értékelje, míg az értékelő jelentésnek az az elsődleges szerepe, hogy az adminisztráció számára időszakonként a lehető legteljesebb tájékoztatást biztosítsa arról, hogy a tisztviselő hogyan látja el a feladatát.
(lásd a 86. pontot)
Hivatkozás:
az Elsőfokú Bíróság T‑326/94. sz., Dimitriadis kontra Számvevőszék ügyben 1996. május 15‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 1996., I‑A‑217. o. és II‑613. o.) 83. és 84. pontja; T‑200/03. és T‑313/03. sz., V kontra Bizottság egyesített ügyekben 2006. február 21‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑2‑15. o. és II‑A‑2‑57. o.) 176. pontja.