A Törvényszék (kibővített második tanács) T-201/16., T-335/16., T-357/16. és T-369/16. sz. Soudal és társai kontra Bizottság ügyekben 2023. szeptember 20-án hozott ítélete ellen a Soudal NV által 2023. november 30-án benyújtott fellebbezés

(C-734/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Fellebbező: Soudal NV (képviselő: H. Viaene ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék ítéletét, semmisítse meg a vitatott határozatot,¹ és kötelezze a Bizottságot a Törvényszék előtti eljárás és a Bíróság előtti eljárás költségeinek viselésére, illetve másodlagosan, ha a Bíróság csak a harmadik jogalapnak ad helyt, semmisítse meg a vitatott határozat 2. cikkében előírt visszatéríttetési rendelkezést, és kötelezze a Bizottságot a Törvényszék előtti eljárás és a Bíróság előtti eljárás költségeinek viselésére;

másodlagosan, amennyiben a Bíróság helyt ad a fellebbező által felhozott jogalapoknak, de úgy ítéli meg, hogy a per állása nem engedi meg az ügy eldöntését, mivel a Törvényszék nem foglalt állást a szokásos piaci ár elvére vonatkozó másodlagos érvelésről, utalja vissza az ügyet kizárólag a szelektivitásra vonatkozó másodlagos érvelésre tekintettel a Törvényszék elé, és jelenleg ne határozzon a Törvényszék előtti eljárás és a Bíróság előtti eljárás költségeinek viseléséről, továbbá ez esetben is adjon helyt a harmadik jogalapnak, és már semmisítse meg legalább a vitatott határozat 2. cikkében előírt visszatéríttetési rendelkezést.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első jogalap több téves jogalkalmazáson és a tények elferdítésén alapul, amelyek azon megállapításból erednek, hogy a Bizottság helyesen határozta meg a referenciarendszert, és helyesen állapította meg a referenciarendszertől való eltérések fennállását. E jogalap három részből áll. E részek mindegyike elegendő – amennyiben azt a Bíróság megerősíti – a megtámadott ítélet hatályon kívül helyezéséhez, és következésképpen a vitatott határozat megsemmisítéséhez is.

Első rész: az első részben a fellebbező azt állítja, hogy a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni, mivel a Törvényszék a jogot tévesen alkalmazva és a tényeket elferdítve próbálta meghatározni a referenciarendszert.

Második rész: a második részben a fellebbező az állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, és elferdítette a belga jogot, amikor megállapította, hogy a WIB 92¹ 185. cikke (2) bekezdésének b) pontja csak akkor teszi lehetővé Belgiumban a negatív korrekciót, ha egy másik ország adóhatósága ennek megfelelő pozitív korrekciót hajt végre.

Harmadik rész: a harmadik részben a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék megállapításai téves jogalkalmazáson és a tények elferdítésén alapulnak, mivel a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a WIB 92 185. cikke (2) bekezdésének b) pontja nem teszi lehetővé a „hipotetikus nyereség” alapján történő korrekciót.

A második jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék megsértette az alapokmány 61. cikkét, és több alkalommal tévesen alkalmazta a jogot, és elferdítette a tényeket, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság helyesen minősítette a programot szelektívnek. E tekintetben a fellebbező azt állítja, hogy az állítólagos szelektivitást bizonyítani hivatott három forgatókönyv nem felel meg a valóságnak. Ha a Bíróság elfogadja a három forgatókönyv megcáfolását, akkor nem áll fenn szelektivitás, így a megtámadott ítéletet hatályon kívül kell helyezni, és a vitatott határozatot meg kell semmisíteni.

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a támogatás visszatéríttetésének elrendelése nem sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét.

____________

¹     A Belgium által végrehajtott SA.37667 (2015/C) (korábbi 2015/NN) támogatási programról szóló, 2016. január 11-i bizottsági határozat (HL 2016. L 260., 61. o.).

¹     Wetboek van de inkomstenbelastingen 1992 (a jövedelemadóról szóló 1992. évi törvénykönyv).