T‑304/01. sz. ügy

Julia Abad Pérez és társai

kontra

az Európai Unió Tanácsa és

az Európai Közösségek Bizottsága

„Közös agrárpolitika – Állategészségügy – Szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma – Állat‑ és közegészségügyi szabályozás – Kártérítési kereset – Szerződésen kívüli felelősség – Okozati összefüggés – Alaki hibák – Gazdasági szereplők egyesülete – Elfogadhatatlanság”

Az ítélet összefoglalása

1.      Kártérítési kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Jogi személy

(EK 288. cikk)

2.      Eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)

3.      Kártérítési kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Szakmai egyesület

(EK 288. cikk)

4.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek

(EK 288. cikk, második bekezdés)

5.      Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek

(EK 288. cikk, második bekezdés)

1.      Az EK 235. cikk és az EK 288. cikk második bekezdése alapján benyújtott kártérítési kereset keretei között a jogi személy eljáráshoz fűződő érdeke kevésbé függ létesítő okiratának azon kikötéseitől, amelyek a társasági célra vonatkoznak, mint inkább a szóban forgó jogalany tényleges tevékenységeitől, valamint még inkább az e tevékenységek folytán őt ért állítólagos károktól.

(vö. 39. pont)

2.      A Bíróság alapokmányának 21. cikke és az Elsőfokú Bíróság eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja szerint minden keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését. A jogbiztonság és a gondos igazságszolgáltatás biztosítása végett a kereset elfogadhatóságához az szükséges, hogy az alapvető ténybeli és jogi elemek, amelyeken a kereset alapul, legalább összefoglalva, viszont koherens és érthető módon kiderüljenek magából a keresetlevél szövegéből. Az e követelményeknek való megfeleléshez a közösségi intézmény által okozott kár megtérítése iránti keresetnek tartalmaznia kell azokat az elemeket, amelyek lehetővé teszik azon magatartás meghatározását, amelyet a felperes az intézménnyel szemben kifogásol, azokat az indokokat, amelyek alapján a felperes úgy véli, hogy okozati összefüggés van e magatartás és az állítólagosan elszenvedett kár között, valamint a kár jellegét és mértékét.

(vö. 44. pont)

3.      A szakmai egyesületeknek az EK 288. cikk szerinti kártérítés iránti kereshetőségi jogát csak abban az esetben lehet elismerni, ha a tagjai érdekeitől különböző saját érdekét vagy más személyek ráruházott kártérítési követelését bírói úton érvényesítheti.

Nem igazolja az eljáráshoz fűződő érdekét két olyan mezőgazdasági szakmai szervezet, amelyek egyrészről nem követelésátruházás vagy olyan meghatalmazás alapján járnak el, amely őket kifejezetten arra jogosítja, hogy kérelmet nyújtsanak be a tagjaikat ért károk megtérítése iránt, másrészről úgy foglalnak állást, hogy nem pénzbeli megtérítés elérésére törekszenek, hanem az őket ért kár a tagjaikat ért összes kár összegéből és az e szervezeteket ért nem vagyoni kárból tevődik össze, azonban e két egyesület állítólagos saját, nem vagyoni kárát semmi nem támasztja alá.

(vö. 52–54. pont)

4.      A Közösség szerződésen kívüli felelőssége a szervei jogellenes magatartásáért az EK 288. cikk második bekezdése értelmében több feltétel – azaz az intézményeknek felrótt magatartás jogellenessége, a kár bekövetkezte, valamint az állítólagos magatartás és a hivatkozott kár közötti okozati összefüggés – együttes fennállásától függ.

Az első feltétel esetében a jogalanyok számára meghatározott jogokat biztosító szabály kellően egyértelmű megsértésének a megállapítására van szükség. Ami a sérelem kellően egyértelmű mivoltának követelményét illeti, ezen ismérv teljesülésének az a döntő szempontja, hogy az érintett közösségi intézmény nyilvánvalóan és súlyosan áthágta‑e mérlegelési jogköre gyakorlásának korlátait. Amennyiben ezen intézmény mérlegelési mozgástere nagyon szűkre szabott, vagy nem is rendelkezik mérlegelési mozgástérrel, akkor már a közösségi jog egyszerű megsértése is elegendő lehet a kellően egyértelmű sérelem megállapításához.

Amennyiben e feltételek egyike nem teljesül, a keresetet – az egyéb feltételek vizsgálata nélkül – egészében el kell utasítani.

(vö. 97–99. pont)

5.      Akkor áll fenn az EK 288. cikk második bekezdése szerinti okozati összefüggés, ha kétségtelen és közvetlen ok‑okozati kapcsolat van az érintett intézmény által elkövetett kötelességszegés és a hivatkozott kár között, amelynek bizonyítása a felperesekre hárul.

Amennyiben az állítólagos jogellenesség abban áll, hogy a közösségi intézmények állítólag elmulasztották cselekvési kötelezettségük teljesítését, e mulasztás csak akkor minősülhet a hivatkozott kár kétségtelen és közvetlen okának, ha bizonyításra kerül, hogy valószínűleg nem következett volna be az említett kár, ha ezek az intézmények meghozták volna azokat az intézkedéseket, amelyeket a felperesek kifogása szerint nem fogadtak el. Egyébiránt a nemzeti hatóságok és a magánjog hatálya alá tartozó gazdasági szereplők intézkedései és mulasztásai akadályát képezhetik annak, hogy megállapítható legyen a közvetlen okozati összefüggés a közösségi intézmények állítólagos jogellenes mulasztása és a hivatkozott kár között.

(vö. 101–102., 108–109., 131., 137., 152., 156. pont)