A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (ötödik tanács)
2018. november 8.(*)
„2010/30/EU irányelv – Az energiával kapcsolatos termékek energia‑ és egyéb erőforrás‑fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelölése – Az irányelvet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet – A porszívók energiafogyasztásának címkézése – A felhatalmazó jogi aktus alapvető eleme”
A T‑544/13. RENV. sz. ügyben,
a Dyson Ltd (székhelye: Malmesbury [Egyesült Királyság], képviselik: F. Carlin barrister, valamint E. Batchelor és M. Healy solicitors, segítőjük: A. Patsa ügyvéd)
felperesnek
az Európai Bizottság (képviselik: L. Flynn, K. Herrmann és Talabér‑Ritz K., meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. május 3‑i 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2013. L 192., 1. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács),
tagjai: D. Gratsias elnök, I. Labucka (előadó) és I. Ulloa Rubio bírák,
hivatalvezető: N. Schall tanácsos,
tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2018. március 13‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
1 A jelen kereset a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. május 3‑i 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2013. L 192., 1. o.; a továbbiakban: megtámadott rendelet) megsemmisítésére irányul, amely keresetet a felperes, az angol jog szerint bejegyzett, világszerte 4400 személyt foglalkoztató, és porzsák nélkül működő porgyűjtővel ellátott háztartási porszívókat fejlesztő, gyártó és azokat több mint hatvan országban forgalmazó Dyson Ltd terjesztett elő.
Jogi háttér
2 A megtámadott rendeletet az Európai Bizottság fogadta el az energiával kapcsolatos termékek energia‑ és egyéb erőforrás‑fogyasztásának címkézéssel és szabványos termékismertetővel történő jelöléséről szóló, 2010. május 19‑i 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (HL 2010. L 153., 1. o.) a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítése érdekében.
A 2010/30 irányelv
3 A 2010/30 irányelv az 1. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében „létrehozza a használat közbeni energia‑ és adott esetben egyéb alapvetőerőforrás‑fogyasztásra vonatkozó, különösen címkézés és szabványos termékismertető révén történő végfelhasználói tájékoztatásra, valamint az energiával kapcsolatos termékeket érintő kiegészítő információra vonatkozó nemzeti intézkedések összehangolásának kereteit, lehetővé téve ezáltal a végfelhasználók számára, hogy hatékonyabb termékeket választhassanak”, mivel az irányelvet „azokra az energiával kapcsolatos termékekre kell alkalmazni, amelyek használatuk során jelentős közvetlen vagy közvetett hatással vannak az energia‑ és – adott esetben – egyéb alapvetőerőforrás‑fogyasztásra”.
4 A 2010/30 irányelv 5. cikkének a) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy „a felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó termékeket forgalomba hozó vagy használatba vevő szállítók az […] irányelvnek és a felhatalmazáson alapuló jogi aktusnak megfelelően címkét és adatlapot bocsássanak rendelkezésre”.
5 A 2010/30 irányelv „Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok” című 10. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:
„(1) A címkére és az adatlapra vonatkozó részleteket a Bizottság a 11., 12. és 13. cikkel összhangban, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján határozza meg, az e cikk szerinti egyes terméktípusok vonatkozásában.
Ha egy termék megfelel a (2) bekezdésben felsorolt kritériumoknak, annak egy, a (4) bekezdéssel összhangban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá kell tartoznia.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak a használat közbeni energia‑ és egyéb alapvetőerőforrás‑fogyasztásról a címkén és az adatlapon megadott tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseinek lehetővé kell tenniük a végfelhasználók számára, hogy tájékozottabb vásárlói döntéseket hozhassanak, a piacfelügyeleti hatóságok számára pedig, hogy ellenőrizhessék, a termékek megfelelnek‑e a megadott tájékoztatásnak.
Ha egy felhatalmazáson alapuló jogi aktus rendelkezéseket tartalmaz mind a termék energiahatékonyságára, mind alapvetőerőforrás‑fogyasztására vonatkozóan, a címke megjelenésének és tartalmának a termék energiahatékonyságát kell hangsúlyoznia.
(2) Az (1) bekezdésben említett kritériumok a következők:
a) a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján és az uniós piacon forgalmazott mennyiségek ismeretében a termékeknek jelentős potenciállal kell rendelkezniük az energia‑ és – adott esetben – egyéb alapvető erőforrás‑megtakarítást illetően;
b) a piacon hozzáférhető, rendeltetésükben egyenértékű termékeknek jelentős eltérést kell mutatniuk a vonatkozó teljesítményszintek tekintetében;
c) a Bizottság figyelembe veszi a releváns uniós jogszabályokat és önszabályozást – így például az önkéntes megállapodásokat –, amelyek várhatóan gyorsabban vagy kisebb költséggel valósítják meg a politikai célkitűzéseket, mint a kötelező előírások.
(3) Felhatalmazáson alapuló jogi aktus tervezetének elkészítésekor a Bizottság:
a) figyelembe veszi a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében felsoroltak közül azokat a környezetbarát paramétereket, amelyeket a 2009/125/EK irányelv alapján elfogadott, vonatkozó végrehajtási intézkedés lényegesnek minősít, és amelyek relevánsak a végfelhasználó számára a termékhasználat során;
b) értékeli a jogi aktus hatását a környezetre, a végfelhasználókra és a gyártókra, beleértve a kis‑ és középvállalkozásokat (kkv‑k) is, az Unión kívüli piacokon is fennálló versenyképesség, az innováció, a piacra jutás és a költség‑haszon arány tekintetében;
c) megfelelő konzultációt folytat az érdekeltekkel;
d) meghatározza a végrehajtás időpontját, a fokozatos vagy átmeneti intézkedéseket vagy időszakokat, figyelembe véve különösen a kkv‑kre vagy az elsősorban kkv‑k által gyártott egyes termékcsoportokra gyakorolt lehetséges hatásokat.
(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell határozniuk különösen a következőket:
a) a szabályozandó termékek típusának pontos meghatározása;
b) az 1. cikk (1) bekezdésében említett információ megszerzéséhez alkalmazandó mérési szabványok és módszerek;
c) az 5. cikkben előírt műszaki dokumentáció részletei;
d) a 4. cikkben említett címke megjelenése és tartalma, azzal, hogy a címkének lehetőség szerint egységes megjelenési jellemzőkkel kell rendelkeznie az egyes termékcsoportokon belül, és minden esetben jól láthatónak és olvashatónak kell lennie. A címke formátumának alapként meg kell tartania az A‑tól G‑ig terjedő besorolást; a besorolás fokozatainak a végfelhasználó szemszögéből nézve jelentős energia‑ és költségmegtakarításoknak kell megfelelniük.
Ha a műszaki fejlődés megkívánja, három további osztállyal bővíthető a besorolás. E további osztályok: A+, A++, és A+++ a leghatékonyabb osztály esetében; elvileg az osztályok teljes száma hétre fog korlátozódni, kivéve ha ennél több osztályban vannak még termékek.
A színskála legfeljebb hét különböző színből áll, a sötétzöldtől a pirosig. Minden esetben kizárólag a legmagasabb osztály színkódja lehet sötétzöld. Ha hétnél több osztály van, akkor kizárólag a piros színt lehet többször használni.
A besorolást felül kell vizsgálni különösen akkor, ha a belső piacon a termékek jelentős aránya eléri a két legmagasabb energiahatékonysági osztályt, és a termékek további megkülönböztetése révén további megtakarítások érhetők el.
A termékek lehetséges újrabesorolásának részletes kritériumait – adott esetben – eseti alapon kell meghatározni, a vonatkozó, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban;
e) […]
f) az adatlap tartalma és – adott esetben – formája és egyéb részletei, vagy a 4. cikkben és az 5. cikk c) pontjában meghatározott további információ. A címkén feltüntetett információnak szerepelnie kell az adatlapon is;
g) a reklámozásra szolgáló címke részletes tartalma, beleértve a szóban forgó termék energiaosztályát és egyéb lényeges teljesítményszintjét (‑szintjeit) is, olvasható és jól látható formában;
h) adott esetben a címkén feltüntetendő besorolás(ok) érvényességi ideje, a d) ponttal összhangban;
i) a címkén és az adatlapokon szereplő nyilatkozatokban foglalt pontossági szint;
j) a felhatalmazáson alapuló jogi aktus értékelésének és lehetséges felülvizsgálatának időpontja, figyelemmel a technológiai fejlődés ütemére.”
6 A 2010/30 irányelvnek „A felhatalmazás gyakorlása” című 11. cikke a következőket mondja ki:
„(1) A Bizottság felhatalmazást kap a 10. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. Ez a felhatalmazás a 2010. június 19‑én kezdődő ötéves időszakra vonatkozik. A Bizottság legkésőbb hat hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 12. cikk szerint nem vonja vissza a felhatalmazást, akkor az a korábbinak megfelelő időtartamra automatikusan meghosszabbodik.
(2) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően arról egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
[…]”
A megtámadott rendelet
7 A 2010/30 irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítése érdekében a Bizottság 2013. május 3‑án elfogadta a megtámadott rendeletet.
8 A megtámadott rendelet az 1. cikkének (1) bekezdése szerint „címkézési és kiegészítő termékinformációs követelményeket állapít meg a villamos hálózatról működtethető porszívókra vonatkozóan, beleértve a hibrid hajtású porszívókat is”.
9 A megtámadott rendeletnek „A szállítók kötelezettségei és időütemezésük” című 3. cikke a következőképpen rendelkezik:
„(1) A szállítók kötelesek gondoskodni arról, hogy 2014. szeptember 1‑jétől:
a) minden porszívó el legyen látva egy, a II. mellékletben meghatározott formai és tartalmi követelményeket kielégítő nyomtatott címkével;
b) a terméket egy, a III. melléklet szerinti termékismertető adatlap kísérje;
c) a IV. mellékletben meghatározott műszaki dokumentációt kérésre a tagállami hatóságok és a Bizottság megkapják;
d) ha egy adott porszívómodellre vonatkozó reklámanyag energiafogyasztással vagy vételárral kapcsolatos információkat tartalmaz, akkor ez a reklámanyag tartalmazza az energiahatékonysági osztály megjelölését is;
e) az egyes porszívómodellek sajátos műszaki jellemzőit ismertető műszaki promóciós anyagokban szerepeljen az adott készülékek energiahatékonysági osztálya.
(2) A II. mellékletben meghatározott kivitelű címkéket a következő időütemezés szerint kell alkalmazni:
a) a 2014. szeptember 1‑je után forgalomba hozott porszívókra a II. mellékletben meghatározott 1. címkét kell felhelyezni;
b) a 2017. szeptember 1‑je után forgalomba hozott porszívókra a II. mellékletben meghatározott 2. címkét kell felhelyezni.”
10 A megtámadott rendelet „Mérési módszerek” című 5. cikke kimondja, hogy „[a] 3. és a 4. cikkben felsorolt információkat a VI. melléklet szerinti megbízható, pontos és megismételhető, az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszertanhoz igazodó mérési és számítási eljárásokkal kell megállapítani”.
11 A megtámadott rendelet „Felülvizsgálat” című 7. cikke a következőképpen rendelkezik:
„A Bizottság ezt a rendeletet a technológiai haladás fényében legkésőbb a hatálybalépése után öt évvel felülvizsgálja. Ennek során megvizsgálja különösen a VII. mellékletben meghatározott ellenőrzési tűréseket, azt, hogy a teljes értékű akkumulátoros porszívókat indokolt‑e a rendelet hatálya alá vonni, valamint azt, hogy lehetséges‑e az éves energiafogyasztásra, a porfelszívásra és a porvisszabocsátásra vonatkozóan olyan mérési módszereket alkalmazni, amelyek üres helyett részlegesen telített porgyűjtővel végrehajtott méréseken alapulnak.”
12 A megtámadott rendelet VI. mellékletének 1. pontja szerint:
„Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek figyelembe veszik az általánosan korszerűként elfogadott mérési és számítási módszereket, ideértve az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványokban található módszereket is. E méréseknek és számításoknak meg kell felelniük az e mellékletben meghatározott műszaki fogalommeghatározásoknak, feltételeknek, összefüggéseknek és paramétereknek.”
13 A megtámadott rendeletet az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2013. július 13‑án tették közzé.
A Törvényszék és a Bíróság előtti eljárás
14 A Törvényszék Hivatalához 2013. október 7‑én benyújtott keresetlevelével a felperes a megtámadott rendelet megsemmisítését kérte a Törvényszéktől.
15 Keresetének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozott, mégpedig egyrészt a Bizottság hatáskörének hiányára, másrészt a megtámadott rendelet indokolásának hiányára, harmadrészt pedig az egyenlő bánásmód elvének megsértésére.
16 A Bizottság a Törvényszék Hivatalához 2013. november 18‑án ellenkérelmet nyújtott be, amelyben azt kérte, hogy a Törvényszék utasítsa el a keresetet, és a felperest kötelezze a költségek viselésére.
17 A 2015. november 11‑i Dyson kontra Bizottság ítéletében (T‑544/13, a továbbiakban: eredeti ítélet, EU:T:2015:836) a Törvényszék a kereset elutasította, és a felperest kötelezte a költségek viselésére.
18 A Bíróság Hivatalához 2016. január 25‑én benyújtott keresetlevelével a felperes fellebbezést nyújtott be az eredeti ítélettel szemben.
19 A 2017. május 11‑i Dyson kontra Bizottság ítéletében (C‑44/16 P, a továbbiakban: fellebbezés tárgyában hozott ítélet, EU:C:2017:357) a Bíróság az eredeti ítélet azon részét hatályon kívül helyezte, amely az első fokon felhozott első jogalap első részét és a harmadik jogalapot elutasította, és visszautalta az ügyet a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az határozzon az első fokon felhozott első jogalap első részéről és a harmadik jogalapról, a költségekről pedig nem határozott.
Az eljárás és a felek kérelmei a visszautalást követően
20 A fellebbezés tárgyában hozott ítéletet követően a Törvényszék eljárási szabályzata 215. cikkének megfelelően az ügyet a Törvényszék ötödik tanácsa elé utalták.
21 Az eljárási szabályzat 217. cikke (1) bekezdésének megfelelően a felperes és a Bizottság a meghatározott határidőben benyújtotta írásbeli észrevételeit a fellebbezés tárgyában hozott ítéletből a jogvita megoldására nézve levonandó következtetésekre vonatkozóan.
22 Az eljárási szabályzat 217. cikke (3) bekezdésének megfelelően a felperes kérelmet terjesztett elő az iránt, hogy a Bizottság írásbeli észrevételeivel kapcsolatban kiegészítő beadványokat nyújthasson be.
23 A Törvényszék ötödik tanácsa elnökének 2017. augusztus 9‑i határozatával a Törvényszék elutasította a felperes kérelmét.
24 Az eljárási szabályzat 67. cikkének (2) bekezdése értelmében a felperes kérte, hogy a Törvényszék az ügyet soron kívül bírálja el.
25 A Törvényszék ötödik tanácsa elnökének 2017. augusztus 9‑i határozatával a Törvényszék úgy határozott, hogy a jelen ügyet soron kívül bírálja el.
26 Az eljárási szabályzat 106. cikkének (2) bekezdése értelmében a felperes és a Bizottság 2017. augusztus 29‑én, illetve 30‑án a tárgyaláson történő meghallgatását kérte.
27 A 2018. február 21‑i levelében a felperes műszaki eszközök használatát kérte annak érdekében, hogy a szóbeli előadását PowerPoint‑prezentáció kíséretében adhassa elő.
28 A Törvényszék ötödik tanácsa elnökének 2018. február 26‑i határozatával a Törvényszék engedélyezte a felperes számára a kért műszaki eszközök igénybe vételét.
29 A Bizottság, anélkül hogy formálisan ellenezte volna a műszaki eszközök tárgyaláson történő használatát, azt kérte, hogy a Törvényszék kötelezze a felperest arra, hogy a PowerPoint‑prezentációjában – elfogadhatatlanság terhe mellett – világosan jelölje meg az iratok hivatkozott pontjait.
30 Egyébiránt a Bizottság azt kérte, hogy a Törvényszék kötelezze a felperest arra, hogy a tárgyalást megelőző két munkanappal nyújtsa be a PowerPoint‑prezentáció másolatát.
31 A Törvényszék (ötödik tanács) egy 2018. március 7‑i pervezető intézkedésben arra kérte a felperest, hogy a tárgyalás megtartása előtt nyújtsa be a PowerPoint‑prezentáció kinyomtatott példányát.
32 2018. március 12‑én a felperes a Törvényszék Hivatalához benyújtotta a PowerPoint‑prezentációjának kinyomtatott példányát.
33 A felek a 2018. március 13‑i tárgyaláson előadták szóbeli előterjesztéseiket.
34 A Bizottság a tárgyaláson azzal érvelt, hogy a kereset harmadik jogalapjára vonatkozó, a PowerPoint‑prezentációban található diagramok nem felelnek meg a T‑544/13. sz. ügy, illetve a jelen ügy iratainak, és azt kérte, hogy a Törvényszék minősítse azokat elfogadhatatlannak.
35 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– semmisítse meg a megtámadott rendeletet;
– a Bizottságot kötelezze az összes költség viselésére.
36 A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:
– utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
A jogkérdésről
A kereset visszautalást követő terjedelméről
37 Az első fokú keresetének alátámasztására a felperes három jogalapra hivatkozik. Az elsőt a Bizottság hatáskörének hiányára, a másodikat a megtámadott rendelet indokolásának hiányára, a harmadikat pedig az egyenlő bánásmód elvének megsértésére alapítja.
38 Márpedig a fellebbezés tárgyában hozott ítéletben a Bíróság egyrészt hatályon kívül helyezte az eredeti ítélet azon részét, amelyben a Törvényszék elutasította a felperes által első fokon felhozott első jogalap első részét, illetve a harmadik jogalapot, másrészt pedig visszautalta az ügyet a Törvényszék elé annak érdekében, hogy az ismételten határozzon az első fokon felhozott első jogalap első részéről és a harmadik jogalapról (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet rendelkező részének 1. és 2. pontja).
39 Az első kereseti jogalapot illetően az eredeti ítélet hatályon kívül helyezésének hatálya az első részére korlátozódik.
40 A Bíróság szerint a felperes által benyújtott fellebbezés nem a Törvényszék azon indokolásának vitatására irányult, amely e jogalap második részének elutasításához vezetett (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 48. pontja).
41 Ennélfogva a jelen ügyben a megtámadott határozat jogszerűségét kizárólag az első jogalap első része, illetve a harmadik jogalap fényében kell megvizsgálni.
A Bizottság hatáskörének hiányára alapított, első kereseti jogalapról
Az első kereseti jogalap minősítéséről
42 A fellebbezés tárgyában hozott ítéletben a Bíróság megállapította, hogy a Törvényszék, mivel nem foglalt állást a felperes egyik jogalapjával kapcsolatban, tévesen alkalmazta a jogot (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 54. pontja).
43 A Bíróság szerint ez a téves jogalkalmazás abból ered, hogy a Törvényszék az első kereseti jogalapot átminősítette annyiban, hogy a felperes – a Törvényszék szerint – konkrétan nem a Bizottság hatáskörének a megtámadott rendelet elfogadását érintő hiányára hivatkozott, hanem lényegében e hatáskör gyakorlását kifogásolta. A Törvényszék ily módon megállapította, hogy a kereset első jogalapja lényegében egy nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 51. pontja).
44 A Bíróság szerint azonban a kereseti kérelemből vitathatatlanul az tűnik ki, hogy az első megsemmisítési jogalap arra alapít, hogy a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel a megtámadott rendelet elfogadására (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 50. pontja).
45 Pontosabban a felperes a Bíróság szerint lényegében azt kifogásolta, hogy a Bizottság a megtámadott rendelet meghozatalakor nem tartotta tiszteletben a felhatalmazó jogi aktus egyik alapvető elemét, amikor a porszívók energiahatékonyságának mérési módszereként egy olyan módszert fogadott el, amely üres porzsákkal végzett teszteken alapul, jóllehet a 2010/30 irányelv 10. cikke azt követeli meg, hogy az említett módszer a szokásos használati körülményeket tükrözze (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 50. pontja).
46 A Bíróság hozzáfűzi, hogy a felhatalmazó jogi aktus által átruházott diszkrecionális jogkör terjedelme olyan jogkérdés, ami eltér a felhatalmazó jogi aktus által adott felhatalmazás korlátainak tiszteletben tartására vonatkozó jogkérdéstől (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 52. pontja).
47 Éppen ezért a fellebbezés tárgyában hozott ítéletnek megfelelően meg kell állapítani, hogy az első kereseti jogalap azon alapul, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a 2010/30 irányelv mint felhatalmazó jogi aktus egyik alapvető elemét, nem pedig azon, hogy a Bizottság a megtámadott rendelet elfogadásakor nyilvánvaló értékelési hibát követett el.
Az első kereseti jogalap arra alapított első részéről, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a 2010/30 irányelv mint felhatalmazó jogi aktus egyik alapvető elemét
48 Az első kereseti jogalap első részében a felperes azt állítja, hogy a megtámadott rendelet megtéveszti a fogyasztókat a porszívó energiahatékonyságával kapcsolatban, mert a takarításhatékonyság tesztelésére kizárólag üres porgyűjtővel, azaz nem „használat közben” kerül sor, így a megtámadott rendelet a porszívók energiahatékonyságát illetően sérti a 2010/30 irányelv tartalmát, céljait és általános rendszerét.
49 A Bizottság hatásköre hiányának alátámasztása érdekében a felperes először is megjegyzi, hogy a 2010/30 irányelv célja az energiahatékonyság előmozdítása azáltal, hogy a végfelhasználók a „használat közbeni” energia‑ és egyéb alapvetőerőforrás‑fogyasztásról pontos tájékoztatást kapnak.
50 A 2010/30 irányelv célja tehát egyrészt az, hogy lehetővé tegye a végfelhasználók számára, hogy hatékonyabb termékeket választhassanak, másrészt pedig az, hogy ösztönözze a gyártókat arra, hogy lépéseket tegyenek az energiafogyasztás csökkentésére.
51 A felperes továbbá azzal érvel, hogy a megtámadott rendelet nem felel meg sem a 2010/30 irányelv tartalmának, sem célkitűzéseinek, sem pedig az általános rendszerének.
52 A felperes szerint a megtámadott rendelet nem teszi lehetővé azt, hogy a fogyasztók pontos tájékoztatást kapjanak az energiahatékonyságról, mivel egyrészt a megtámadott rendeletben a porszívók energiahatékonyságának mérésére meghatározott tesztek téves eredményekhez vezetnek, amennyiben e teszteket üres porgyűjtővel, nem pedig részlegesen telített porgyűjtővel végzik el, másrészt pedig, mivel az üres porgyűjtővel végzett tesztek nem tükrözik hűen a porszívók energiahatékonyságát, hiszen e teszteket nem a valós használati körülmények között végzik el.
53 Egyébiránt a megtámadott rendelet nem készteti a gyártókat arra, hogy a legjobb tervet válasszák, mivel nem ösztönzi őket arra, hogy a szívóteljesítmény visszaesését kezeljék, ugyanígy arra sem, hogy csökkentsék a részlegesen telített porgyűjtő miatt megemelkedett energiafogyasztást.
54 Végül a felperes azt állítja, hogy a megtámadott rendelet az energiafogyasztás emelkedéséhez vezethet, holott a 2010/30 irányelv célja az energiafogyasztás csökkentése.
55 A fellebbezés tárgyában hozott ítélettel kapcsolatos észrevételeiben a felperes ezt az ítéletet úgy értelmezi, hogy a Törvényszéknek meg kell vizsgálnia, hogy a Bizottság – „hatáskörtúllépés” elkövetésének terhe mellett – bizonyítani tudja‑e azt, hogy a megtámadott rendelet elfogadásakor egyetlen tudományosan érvényes módszer sem volt alkalmazható a porszívó részlegesen telített porgyűjtővel mért energiahatékonyságának meghatározására.
56 A felperes hozzáteszi, hogy a Bizottság elismeri, hogy a részlegesen telített porgyűjtővel végzett teszt kellően megbízható, pontos és megismételhető, hogy ezt a módszert laboratóriumközi körteszteknek vetették alá, ami a megismételhetőségét tanúsítja, hogy a nemzeti hatóságok és a nemzeti bíróságok elismerték, hogy a részlegesen telített porgyűjtővel elvégzett tesztek tudományosan érvényesek, illetve hogy a Bizottságnak folytatnia kellett volna a részlegesen telített porgyűjtővel végzett teszteken alapuló mérési módszerek kidolgozását.
57 A fellebbezés tárgyában hozott ítélettel kapcsolatos észrevételeiben a Bizottság ezt az ítéletet úgy értelmezi, hogy a Törvényszéknek azt kell értékelnie, hogy a megtámadott rendeletben meghatározott módszer a valós használati körülményekhez a lehető legközelebb állt‑e, mégpedig a megtámadott rendelet elfogadásának időpontjában.
58 A Bizottság azt állítja, hogy a hatáskörének keretein belül járt el a 2010/30 irányelv alapvető elemét, mégpedig a valós használati körülményekhez a lehető legközelebb álló mérési módszer kidolgozását illetően.
59 Ez az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottságnak (Cenelec) adott felhatalmazásból, a Ceneleckel kötött támogatási megállapodásból és a későbbi tanulmányokból következik, mivel a Cenelec által – konkrét módszert előre meg nem határozva – elvégzett valamennyi vizsgálat arra a következtetésre vezetett, hogy csakis az üres porgyűjtővel végzett teszt nyújt a laboratóriumok között tudományosan összehasonlítható eredményt.
60 Ezt a következtetést a Bizottság szerint nem teheti kétségessé az, hogy a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2013. július 8‑i 666/2013/EU bizottsági rendeletben (HL 2013. L 192., 24. o.) a motor üzemi élettartamának vizsgálatára részlegesen telített porgyűjtővel végzett vizsgálatot ír elő.
61 Így az első jogalap keretében, az első részben, a Bizottság hatáskörének hiányát illetően a felperes azt állítja, hogy a Bizottság megsértette a 2010/30 irányelv 10. cikkének (1) bekezdésén alapuló, ráruházott hatáskörét.
62 Így elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy a megtámadott rendelet tiszteletben tartotta‑e a 2010/30 irányelv alapvető elemeit, tekintettel annak tartalmára, és ha nem tartotta tiszteletben, másodsorban meg kell vizsgálni annak hatását.
63 Elsősorban meg kell állapítani, hogy a fellebbezés tárgyában hozott ítéletben a Bíróság pontosan azt állapította meg, hogy a fogyasztóknak a készülék használat közbeni energetikai hatékonyságával kapcsolatos tájékoztatása, amint az a 2010/30 irányelv 1. cikkéből és 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdéséből következik, ezen irányelv alapvető célját képezi, és az uniós jogalkotó saját felelősségi körébe tartozó politikai döntését tükrözi (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 64. pontja).
64 Egyrészt ugyanis a 2010/30 irányelv (5) és (8) preambulumbekezdéséből az következik, hogy a termékek „energiafogyasztására vonatkozó pontos, megfelelő és összehasonlítható információ” „kulcsfontosságú szerepet tölt be a piaci erők működésében”, ennélfogva pedig abban, hogy a fogyasztókat olyan készülékek javára befolyásolhatja, amelyek „kevesebb energiát fogyasztanak […] használat során” (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 64. pontja).
65 Másrészt, a 2010/30 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy az irányelv célja a „használat közbeni” energiafogyasztással kapcsolatos végfelhasználói tájékoztatásra vonatkozó nemzeti intézkedések összehangolása annak érdekében, hogy a végfelhasználók „hatékonyabb” termékeket választhassanak (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 64. pontja).
66 Ráadásul, amint a fellebbezés tárgyában hozott ítéletből kitűnik, a 2010/30 irányelv 10. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésében foglalt „használat közbeni” kifejezést akkénti értelmezése, hogy az a valós használati körülményeket jelenti, nem minősül ezen irányelv 10. cikke „túl tág” értelmezésének, hanem e pontosítás tényleges értelmének felel meg (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 66. pontja).
67 Ezt a megállapítást a fellebbezés tárgyában hozott ítélet szerint nem teszi kétségessé az, hogy a megtámadott rendelet csupán kiegészíti, nem pedig módosítja az irányelvet (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 65. pontja).
68 A Bíróság szerint éppen ezért a fentiekből az következik, hogy a Bizottság tehát köteles volt – a 2010/30 irányelv alapvető elemei megsértésének elkerülése érdekében – a megtámadott rendeletben olyan mérési módszert elfogadni, amely lehetővé teszi a porszívók energiahatékonyságának a valós használati körülményekhez a lehető legközelebb álló körülmények közötti mérését, ami azt jelenti, hogy a porszívó porgyűjtőjének részlegesen telítettnek kell lennie, figyelembe véve mindazonáltal a kapott eredmények tudományos érvényességéhez és a fogyasztóknak nyújtott olyan információkhoz fűződő követelményeket, mint amelyeket az említett irányelv (5) preambulumbekezdése és 5. cikkének b) pontja említ (a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 68. pontja).
69 E tekintetben a fellebbezés tárgyában hozott ítélet 68. pontjából kitűnik, hogy ahhoz, hogy a Bizottság által elfogadott módszer megfeleljen a 2010/30 irányelv alapvető elemeinek, két együttes feltételnek kell teljesülnie.
70 Egyfelől ahhoz, hogy a porszívók energiahatékonysága a valós használati körülményekhez a lehető legközelebb álló körülmények között legyen mérhető, a porszívó porgyűjtőjének bizonyos mértékig telítettnek kell lennie.
71 Másfelől, az elfogadott módszernek meg kell felelnie a kapott eredmények tudományos érvényességéhez és a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás pontosságához fűződő bizonyos követelményeknek.
72 Márpedig a jelen ügyben mind a megtámadott rendelet 7. cikkéből, mind pedig az ügyiratok összességéből kitűnik, hogy a Bizottság olyan mérési módszert fogadott el, amely a porszívók energiahatékonyságának üres porgyűjtővel történő mérésén alapul.
73 Éppen ezért meg kell állapítani, hogy a felhatalmazó jogi aktusban foglalt, a fellebbezés tárgyában hozott ítéletben értelmezett első feltétel nem teljesül.
74 Ez elegendő annak megállapításához, hogy a Bizottság nem tartotta tiszteletben a felhatalmazó jogi aktus egyik alapvető elemét.
75 Ugyanis, mivel a Bizottság által elfogadott módszer nem felel meg az első feltételnek, nem szükséges annak kérdéséről határozni, hogy ez a módszer megfelel‑e a 2010/30 irányelvben mint felhatalmazó jogi aktusban szereplő második feltételnek.
76 Ráadásul, amennyiben egyetlen, részlegesen telített porgyűjtővel végzett mérési módszer sem felelt meg a kapott eredmények tudományos érvényességéhez és a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás pontosságához fűződő követelményeknek, a Bizottság az EUMSZ 289. cikk (1) bekezdésének megfelelően gyakorolhatta volna a jogalkotás kezdeményezési jogát annak érdekében, hogy az uniós jogalkotónak javasolja a felhatalmazó jogi aktus módosítását.
77 Következésképpen az első jogalap első részének helyt kell adni.
78 Másodsorban, az ítélkezési gyakorlat szerint pusztán az a tény, hogy a Törvényszék a felperes által a megsemmisítés iránti keresetének alátámasztására hivatkozott jogalapot megalapozottnak minősíti, nem teszi lehetővé számára, hogy a megtámadott aktust automatikusan teljes egészében megsemmisítse. A teljes megsemmisítés ugyanis nem lehetséges akkor, ha nyilvánvaló, hogy az említett, kizárólag a vitatott aktus egy sajátos részére vonatkozó jogalap csak részleges megsemmisítés elérésére alkalmas (2008. december 11‑i Bizottság kontra Département du Loiret ítélet, C‑295/07 P, EU:C:2008:707, 104. pont).
79 Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy valamely uniós aktus részleges megsemmisítése csak abban az esetben lehetséges, ha a megsemmisíteni kért elemek elválaszthatók az aktus többi részétől. Ez az elválaszthatósági követelmény nem teljesül, ha az aktus részleges megsemmisítése folytán annak lényeges tartalma megváltozik (lásd: 2008. december 11‑i Bizottság kontra Département du Loiret ítélet, C‑295/07 P, EU:C:2008:707, 105 és 106. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
80 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a megtámadott rendelet részleges, mégpedig csupán azon részének megsemmisítése, amelyben a Bizottság az üres porgyűjtővel végzett mérési módszert megállapította, nem lehetséges.
81 Ez utóbbi tényező ugyanis nem választható el a jogi aktus többi részétől, mivel a porszívók energiafogyasztása címkézésének alapjául szolgáló információk összességét e mérési módszer alapján kellene begyűjteni.
82 Éppen ezért a megtámadott rendeletet teljes egészében meg kell semmisíteni, anélkül hogy határozni kellene a kereset harmadik jogalapjáról vagy akár a tárgyaláson a harmadik kereseti jogalapra vonatkozóan ismertetett diagramok elfogadhatatlanságával kapcsolatban emelt kifogásról.
A költségekről
83 A Törvényszék eljárási szabályzatának 219. cikke szerint a Törvényszék megsemmisítést vagy visszautalást követő határozataiban a Törvényszék határoz az előtte indított eljárásokkal és a Bíróság előtti fellebbezési eljárásokkal kapcsolatos költségekről.
84 Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel a Bizottság pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségein felül a felperes részéről felmerült költségek viselésére, beleértve a Bíróság előtti fellebbezési eljárással kapcsolatban felmerült költségeket.
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (ötödik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a porszívók energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2013. május 3‑i 665/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletet megsemmisíti.
2) A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére, beleértve a Bíróság előtti fellebbezési eljárással kapcsolatos költségeket.
Gratsias | Labucka | Ulloa Rubio |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2018. november 8‑i nyilvános ülésen.
Aláírások