A Törvényszék (kibővített hatodik tanács) T-371/20. és T-554/20. sz. Pollinis France kontra Bizottság egyesített ügyekben 2022. szeptember 14-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2022. november 24-én benyújtott fellebbezés

(C-726/22. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselő: S. Delaude, C. Ehrbar, G. Gattinara meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Pollinis France

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

az ellenérdekű felet kötelezze a T-371/20. és T-554/20. sz. ügyből, valamint a jelen fellebbezésből eredő költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztása érdekében az Európai Bizottság két jogalapra hivatkozik.

A Törvényszék tévesen értelmezte az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében vett „olyan kérdés, amellyel kapcsolatban az intézmény még nem hozott határozatot” fogalmát.

A Törvényszék tévesen alkalmazta „olyan ügy” fogalmát, „amellyel kapcsolatosan az intézmény még nem hozott határozatot” azáltal, hogy az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdése első albekezdésének alkalmazását az intézményen belüli tanácskozás tárgyát képező vagy a közeljövőben tanácskozás tárgyát képező kérdésekre korlátozta.

A Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor az 1049/2001 rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése értelmében azt értékelte, hogy „a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását súlyosan veszélyeztetné”-e. A második jogalap két részre oszlik.

Először is a Törvényszék a saját értelmezésével helyettesítette a vitatott határozatokat, és ellentmondásos indokolást adott.

Másodszor, a Törvényszék tévesen állapította meg a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a bizottságok számára készült eljárásiszabályzat-minta releváns jellegének hiányát annak értékelése céljából, hogy „a dokumentum közzététele súlyosan veszélyeztetné-e az intézmény döntéshozatali eljárását”.

Ezenkívül a Törvényszék nem a megfelelő jogi kritériumokat alkalmazta a releváns tényezők értékeléséhez, és elmulasztotta a releváns tényezők egybehangzó valószínűsítő körülmények részeként történő értékelését.

____________