T‑389/10. és T‑419/10. sz. ügyek

(kivonatos közzététel)

Siderurgica Latina Martin SpA (SLM)

és

Ori Martin SA

kontra

Európai Bizottság

„Verseny – Kartellek – Az előfeszített acél európai piaca – Az árak rögzítése, a piac felosztása és érzékeny kereskedelmi információk cseréje – Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat – Egységes, összetett és folyamatos jogsértés – Elévülés – 2006. évi bírságkiszabási iránymutatás – A jogsértésért fennálló felelősség anyavállalatnak való betudása – Arányosság – A büntetések és szankciók egyéniesítésének elve – Korlátlan felülvizsgálat”

Összefoglaló – A Törvényszék (hatodik tanács) 2015. július 15‑i ítélete

1.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Elévülés az eljárásjogban – Kezdet – Folyamatos vagy ismétlődő jogsértés – A jogsértés megszűnésének napja – Megszakadás – Tájékoztatáskérés – Terjedelem

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 25. cikk)

2.      Európai uniós jog – Elvek – A büntetőjogi rendelkezések visszaható hatályának tilalma – Hatály – A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírság – Bennfoglaltság – A bírságkiszabási iránymutatásnak az iránymutatás elfogadása előtt történt jogsértésre való alkalmazása miatti esetleges megsértés – Az iránymutatás által bevezetett módosítások előreláthatósága – A megsértés hiánya

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 49. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 98/C 9/03 és 2006/C 210/02 bizottsági közlemény)

3.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – Az eladások értékének meghatározása – Az érintett földrajzi piacon a jogsértésben részt vevő vállalkozások eladásainak értéke alapján való kiszámítás

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 13. pont)

4.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – A bizottsági iránymutatásokban meghatározott számítási módszer – A büntetésnek az összeg meghatározása különböző szakaszaiban történő egyéniesítése

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 22., 27., 29., 36. és 37. pont)

5.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg megállapítása – A jogsértés súlya – Belépési díj – Figyelembe veendő tényezők – A szankciónak az alapösszeg meghatározása kezdeti szakaszában való egyéniesítésére vonatkozó követelmény – Hiány

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 19–23. és 25. pont)

6.      Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértés és időtartama bizonyításának a Bizottságra háruló terhe – A bizonyítási teher terjedelme – A Bizottság által elfogadott bizonyítékok esetében megkövetelt pontosság mértéke – Valószínűsítő körülmények csoportja – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem – A bíróság kételyeit el nem oszlató határozat – Az ártatlanság vélelme elvének tiszteletben tartása

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 48. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet, 2. cikk)

7.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Enyhítő körülmények – Az iránymutatásban szereplő körülmények tájékoztató jellege

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)

8.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Enyhítő körülmények – A vállalkozás jogsértésben való részvételének korlátozott időtartama – Figyelembevétel – Korlátok

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont)

9.      Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az alapösszeg kiigazítása – Enyhítő körülmények – A kartellen belül meghatározottól eltérő magatartás – Csekély részvétel – Feltételek

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés; 2006/C 210/02 bizottsági közlemény, 29. pont, harmadik bekezdés)

10.    Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az arányosság elvének, valamint a büntetések és szankciók egyéniesítése elvének tiszteletben tartása – A büntetésnek az eljárás alá vont egyes vállalkozásokra jellemző részvételi mód alapján való egyéniesítésére vonatkozó kötelezettség – Kellő egyéniesítés hiánya – Következmények

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

11.    Verseny – Közigazgatási eljárás – A Bizottság kötelezettségei – Észszerű határidő betartása – Megsértés – Következmények – A jogsértést megállapító határozatnak az eljárás túlzott időtartama miatti megsemmisítése – Feltétel – Az érintett vállalkozások védelemhez való jogának megsértése

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

12.    Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Megdönthető jelleg – A büntetések egyéniesítése elvének tiszteletben tartásával való figyelembevétel

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

13.    Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Megdönthető jelleg – Az Unión belül a társasági jogból eredő korlátozott felelősség elvének megsértése – Hiány

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

14.    Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Természetes vagy jogi személyek – A kifogásközlés címzettjeként szereplő olyan vállalkozás, amely a közigazgatási eljárás során nem vitatta a ténybeli és jogi elemeket – A jogorvoslathoz való jog gyakorlásának korlátozása – Hiány

(EUMSZ 6. cikk, (1) bekezdés, EUMSZ 101. cikk, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk)

15.    Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Betudás – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Az e vélelmet megdönteni kívánó társaság bizonyítási kötelezettségei – A vélelem megdöntéséhez elégtelen elemek

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) bekezdés)

16.    Verseny – Uniós szabályok – Jogsértések – Bírságok – Szándékosan vagy gondatlanságból elkövetett jogsértés – Valamely vállalkozás szervei magatartásának e vállalkozásnak való betudhatósága – Feltételek

(EUMSZ 101. cikk; EGT‑Megállapodás, 53. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk)

17.    Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktus – Az eredeti határozat alapján már megfizetett bírságnak a módosító határozatot követően visszafizetett része utáni kamatfizetés iránti kérelemmel kapcsolatos bizottsági állásfoglalás hiánya – Hatáskör hiánya

(EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet)

18.    Verseny – Bírságok – Összeg – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Az uniós bíróság korlátlan felülvizsgálati jogköre – Terjedelem – Az arányosság elvének megsértésével kiszabott bírság összegének csökkentése – A büntetések egyéniesítése elvének figyelembevétele

(EUMSZ 261. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 23. cikk, (2) és (3) bekezdés, és 31. cikk)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 76–81. pont)

2.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 92–107., 109. pont)

3.      A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározásakor, ha egységes jogsértés áll fenn, olyan összetett jogsértés értelmében véve, amely számos megállapodást és összehangolt magatartást egyesít olyan különálló piacokon, amelyeken a jogsértés elkövetői nincsenek mind jelen, vagy csak részleges tudomásuk lehet az átfogó tervről, a szankciókat egyéniesíteni kell abban az értelemben, hogy azoknak az érintett vállalkozások saját magatartására és jellemzőire kell vonatkozniuk.

Így egyrészt a bírság összegének a vállalkozás által elkövetett jogsértés súlyának és időtartamának figyelembevételével történő megállapítása érdekében nem lehet figyelembe venni a kartellben való részvétele teljes időtartama vonatkozásában az egy olyan államban teljesített eladások értékét, amely nem képezte tárgyát a vállalkozás jelenlétében folytatott tárgyalásoknak.

Másrészt a bírság összegének az e vállalkozás által elkövetett jogsértés súlyának és időtartamának figyelembevételével történő meghatározása érdekében – amennyiben egyes tagállamok piacai tárgyát képezték az e vállalkozás jelenlétében folytatott tárgyalásoknak –, nem lehet figyelembe venni a kartellben való részvételének teljes időtartama vonatkozásában az ezen államokban teljesített eladások értékét, amelyekben az említett vállalkozás eredetileg nem volt jelen, többek között azért, mert nem rendelkezett engedéllyel arra, hogy ott forgalmazza termékeit.

Ennélfogva, amennyiben valamely vállalkozás csak későn és progresszív módon vett részt az egységes jogsértésben, először lényegileg csak a valamely tagállam piaca tekintetében kötött megállapodásokra korlátozva, a Bizottságnak figyelembe kell vennie a bírság összegének számításánál az olyan engedélyek hiányát, amelyek egy bizonyos időpont előtt lehetővé tették volna az említett vállalkozás számára, hogy más tagállamokban értékesítsen, továbbá az olyan bizonyítékok hiányát, amelyek alapján úgy lehet tekinteni, hogy e vállalkozás azt megelőzően részt vehetett a kartellben, hogy részt vett a találkozókon.

(vö. 140., 174., 178., 327. pont)

4.      A versenyszabályokba ütköző egységes jogsértéssel összefüggésben az arányosság elve megköveteli, hogy a Bizottság által kiszabott bírság magának a jogsértés objektív súlyának, valamint a szankcionált vállalkozás jogsértésben való részvétele viszonylagos súlyának az értékelése során figyelembe veendő tényezőkkel arányosan kerüljön megállapításra.

A Bizottságnak ügyelnie kell különösen arra, hogy a jogsértés viszonylatában a büntetéseket az egyes jogsértők sajátos helyzetét figyelembe véve egyéniesítse. A gyakorlatban a büntetésnek a jogsértés viszonylatában való egyéniesítése a bírság összege meghatározásának különböző szakaszaiban történhet.

Először is a Bizottság elismerheti a vállalkozás jogsértésben való részvételének sajátosságát az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 22. pontja értelmében az egységes jogsértés objektív súlya értékelésének szakaszában.

Másodszor a Bizottság elismerheti az említett sajátosságot az iránymutatás 29. pontjában említett enyhítő körülmények mérlegelésének szakaszában, az összes releváns körülmény átfogó értékelése keretében (lásd az említett iránymutatás 27. pontját).

Harmadszor a Bizottság elismerheti e sajátosságot a jogsértés objektív súlya értékelésének vagy az érintett vállalkozások által hivatkozott enyhítő körülmények mérlegelésének szakaszát követő szakaszban is. Így az iránymutatás 36. pontja kimondja, hogy a Bizottság adott esetben jelképes bírságot is kiszabhat, és amint azt ezen iránymutatás 37. pontja leszögezi, eltérhet a bírságok összegének megállapítása érdekében meghatározott általános módszertől, többek között az egyes ügyek egyedisége okán.

(vö. 141–146., 314. pont)

5.      A versenyszabályok megsértése miatt kiszabott bírságok alapösszegének meghatározása keretében a jogsértés súlya mértékének megállapításakor figyelembe vett elemek, ugyanúgy, ahogyan azon elemek is, amelyek a Bizottságot arra vezetik, hogy egy, a jogsértés időtartamától független speciális összeget építsen be a bírságba annak érdekében, hogy a vállalkozásokat elrettentse a jogellenes magatartásoktól, általában vonatkoznak a jogsértésre. Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatásban bemutatott általános módszerre tekintettel a Bizottságnak csak egy későbbi szakaszban kell kiigazítania az alapösszeget annak érdekében, hogy figyelembe vegye az esetleges enyhítő körülményeket, köztük az egyes vállalkozások egyedi szerepére vonatkozó enyhítő körülményt. Így, amikor a Bizottság figyelembe veszi az iránymutatás 22. pontjában példaként említett négy tényezőt, nem kifogásolható, hogy a Bizottság úgy ítéli meg, hogy helyes egy olyan sajátos összeg beépítése a bírság alapösszegébe, amely független a jogsértés időtartamától. E tekintetben, mivel az eladások értékének a jogsértés súlyának értékelése céljából figyelembe vett arányához kapcsolódó indokolás szempontjából végzett vizsgálattal összefüggő megfontolások akkor is érvényesek, amikor az annak érdekében ismertetett indokolást kell értékelni, hogy igazolják az elrettentés céljából alkalmazott kiegészítő összeg meghatározása céljából alapul vett arányt, a jogsértés súlyának értékelésénél felhasznált tényezők elemzésére való puszta utalás elegendő indokolást jelent az eladások értékének a kiegészítő összeg tekintetében használt aránya kapcsán.

(vö. 186., 193., 261–264. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 215–219., 223–227., 233., 240–249., 251. pont)

7.      Az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatás 29. pontja csak tájékoztató, nem pedig korlátozó jelleggel sorol fel bizonyos figyelembe vehető enyhítő körülményeket, ami kitűnik az ott használt „mint például” kifejezésből is.

(vö. 271. pont)

8.      Az EUMSZ 101. cikk megsértése miatt kiszabott bírságok összegének meghatározása keretében a vállalkozás jogsértésben való részvételének korlátozott időtartama olyan elem, amelyet már figyelembe vettek a bírság alapösszege meghatározásának szakaszában, amelynek során tekintettel voltak az egyes vállalkozások jogsértésben való részvételének időtartamára.

Következésképpen, bár nem zárható ki, hogy egyes esetekben a különböző érintett vállalkozások részvételének jelentősen eltérő időtartamát figyelembe lehet venni enyhítő körülményként, erre nincs lehetőség akkor, ha a vállalkozás jogsértésben való részvétele kellőképpen jelentős időtartamú.

(vö. 283., 285. pont)

9.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 287., 288., 297–300. pont)

10.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 314–320., 323., 324., 326–328. pont)

11.    Ami a versenyügyekben folytatott közigazgatási eljárást illeti, ezen eljárás időtartamának észszerű jellegét az egyes ügyekre jellemző körülmények, és különösen azok összefüggései, a felek által az eljárás során tanúsított magatartás, az ügynek a különböző érintett vállalkozások szempontjából fennálló tétje, valamint az ügy bonyolultsága alapján kell értékelni, valamint adott esetben azon információk és indokolások alapján, amelyeket a Bizottság a közigazgatási eljárás során elvégzett vizsgálati cselekményeket érintően adhat.

E tekintetben több tényező is magyarázatot adhat ezen eljárás hosszára. Szóba jöhet különösen a kartell időtartama, különösen nagy földrajzi kiterjedése, a kartell földrajzi és időbeli szerveződése, a megtartott találkozók száma, az érintett vállalkozások száma, az engedékenység iránti kérelmek száma, az ennek keretében rendelkezésre bocsátott vagy a helyszíni vizsgálatok során szerzett, különböző nyelveken készített, és a Bizottság által vizsgálandó dokumentumok különösen jelentős terjedelme, a különböző kiegészítő információkérések, amelyeket a Bizottságnak a különböző érintett vállalkozásokhoz kellett intéznie a kartell egyre teljesebb megértésének megfelelően, a kifogásközlés címzettjeinek száma, az eljárási nyelvek száma, valamint a fizetési képességgel kapcsolatos különböző kérelmek.

Amennyiben a közigazgatási eljárás időtartama megvalósítja az észszerű határidő elvének megsértését, e jogsértés kétféle következménnyel járhat. Egyrészt abban az esetben, ha az észszerű határidő elvének a megsértése hatást gyakorolt az eljárás kimenetelére, ez a megtámadott határozat megsemmisítését vonhatja maga után. E tekintetben a versenyszabályok alkalmazását illetően az észszerű határidő túllépése csak a jogsértést megállapító határozat megsemmisítését indokolhatja, és csupán abban az esetben, ha bizonyított, hogy ezen elv megsértése sértette az érintett vállalkozások védelemhez való jogát. Ezen konkrét eseten kívül az észszerű határidőn belüli határozathozatal kötelezettségének megsértése nincs hatással az 1/2003 rendelet szerinti közigazgatási eljárás érvényességére. Mivel azonban a védelemhez való jog tiszteletben tartása a versenyügyekben folytatott közigazgatási eljárásokban alapvető fontosságú, el kell kerülni, hogy e jog orvosolhatatlanul sérüljön a vizsgálati szakasz túlzott elhúzódása miatt, továbbá hogy ez az időtartam megakadályozza az olyan magatartások fennállását cáfoló bizonyítást, amelyek megalapozhatják az érintett vállalkozások felelősségét. Ezért a védelemhez való jog gyakorlása esetleges akadályozásának a vizsgálata nem korlátozódhat arra a szakaszra, amelyben ez a jog ténylegesen érvényesül, vagyis a közigazgatási eljárás második szakaszára. A védelemhez való jog hatékonysága esetleges gyengülésének forrására vonatkozó vizsgálatnak ezen eljárás egészére ki kell terjednie, figyelembe véve annak teljes időtartamát.

Másrészt abban az esetben, ha az észszerű határidő megsértése nem gyakorol hatást az eljárás kimenetelére, e jogsértés azt eredményezheti, hogy az uniós bíróság a korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása keretében a közigazgatási eljárás észszerű határidejének a túllépéséből eredő jogsértés megfelelő orvoslásaként adott esetben csökkenti a kiszabott bírság összegét.

(vö. 336., 338–342., 354., 355. pont)

12.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 372–384., 386., 387. pont)

13.    Versenyügyekben a jogsértésért való felelősség anyavállalatnak való betudása érdekében a Bizottság hivatkozhat a meghatározó befolyás tényleges gyakorlásának vélelmére azon tényt figyelembe véve, hogy az anyavállalat kizárólagos vagy közel kizárólagos részesedéssel rendelkezik a jogsértést elkövető leányvállalat tőkéjében, anélkül hogy ezzel összefüggésben más bizonyítékokra kellene hivatkoznia.

E tekintetben a Bizottság, azáltal hogy megállapítja az anyavállalat egyetemleges felelősségét, nem sérti meg az Unión belül a társasági jogból eredő korlátozott felelősség elvét. A társaságok korlátozott felelőssége ugyanis lényegileg arra irányul, hogy megállapítsa a társaságok pénzügyi felelősségének felső határát, nem pedig annak megakadályozására, hogy a versenyjogot megsértő vállalkozást az azt alkotó jogi személyek és különösen a jogsértést elkövető társaság és anyavállalata révén szankcionáljanak, különösen ha ez utóbbi a leányvállalata tőkéjének szinte kizárólagos tulajdonosa, és nem tudja megdönteni azt a vélelmet, hogy a leányvállalatra ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt.

(vö. 385., 388. pont)

14.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 391–393. pont)

15.    Lásd a határozat szövegét.

(vö. 394–400., 407–409. pont)

16.    A versenyszabályok megsértése esetén az EUMSZ 101. cikk megsértésének egy vállalkozásnak való betudása nem az e jogsértéssel érintett vállalkozás tulajdonosainak vagy főbb vezetőinek a részvételét, vagy akár az erről való tudomását feltételezi, hanem annak a személynek a részvételét, aki jogosult a vállalkozás nevében eljárni.

Így, amikor a leányvállalat kartellben megjelenő képviselőit az említett leányvállalat érvényesen felhatalmazta, hogy a vállalkozás nevében kötelezettséget vállaljanak, azon ténynek, hogy e képviselők az anyavállalaton belül semmilyen funkciót nem töltöttek be, nincs jelentősége, mivel jogosultak voltak arra, hogy kötelezettséget vállaljanak a jogsértésben részt vevő leányvállalat nevében. Ennélfogva az a tény, hogy e személyek önállóan járnak el, nem alkalmas arra, hogy mentesítse a leányvállalatot és ebből kifolyólag az anyavállalatot a felelőssége alól.

(vö. 410., 411. pont)

17.    Mivel a Bizottság egyáltalán nem foglalt állást a vállalkozás olyan kérelméről, amellyel az kamatok fizetését igényelte az általa az eredeti határozat eredményeként megfizetett bírság túlzott része után, mielőtt azt a módosító határozat eredményeként visszatérítették, az uniós bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy döntsön a említett vállalkozás által a módosító határozat kapcsán tett észrevételekben előterjesztett, fizetésre kötelezés iránti kérelmekről, ilyen hatáskör ugyanis nem következik az EUMSZ 263. cikkből, sem az 1/2003 rendelet 31. cikkével összefüggésben értelmezett EUMSZ 261. cikkből.

Erről van szó különösen akkor, ha a vállalkozással szemben kiszabott bírság összegét csökkentő módosító határozat nem tér ki a túlfizetett összegnek az érintett kérelmére kamatokkal való visszatérítésének kérdésére, az említett vállalkozás nem nyújtott be erre irányuló kérelmet a Bizottsághoz, ez utóbbi pedig nem foglalt állást ilyen kérelemről az érintettnek esetlegesen sérelmet okozó aktusban.

(vö. 428–430. pont)

18.    Az EK 261. cikk alapján az 1/2003 rendelet 31. cikke által az uniós bíróságra ruházott korlátlan felülvizsgálati jogkör a versenyszabályok megsértése miatt kiszabott szankció jogszerűségének egyszerű felülvizsgálatán túl – amely csupán a megsemmisítés iránti kereset elutasítását vagy a megtámadott jogi aktus megsemmisítését teszi lehetővé – feljogosítja az uniós bíróságot arra, hogy a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, és következésképpen megsemmisítés nélkül is megváltoztassa a megtámadott jogi aktust valamennyi ténybeli körülményt figyelembe véve, különösen a kiszabott bírságot módosítva, amennyiben a bírság összegének kérdése az értékelésére van bízva.

Amikor az uniós bíróság bírságot állapít meg, azt jellegénél fogva nem pontos aritmetikai számításokkal végzi. Egyébiránt az uniós bíróságot nem kötik a Bizottság számításai, sem annak iránymutatásai akkor, amikor korlátlan felülvizsgálati jogkörében határoz, hanem az ügy összes körülményét figyelembe véve saját maga végzi el értékelését. E tekintetben az egységes jogsértésben való részvételt szankcionálni hivatott bírság összegének a meghatározása kapcsán az 1/2003 rendelet 23. cikkének (3) bekezdéséből az következik, hogy a jogsértés súlyán kívül figyelembe kell venni annak időtartamát is, a büntetések egyéniesítésének elvéből pedig az következik, hogy a szankciónak figyelembe kell vennie az egyes elkövetőknek a jogsértés vonatkozásában fennálló helyzetét. Ennek különösen fenn kell állnia a Bizottság által a megtámadott határozatban meghatározott típushoz tartozó összetett és hosszú időtartamú jogsértés esetén, amelyet a résztvevők heterogén jellege jellemez.

(vö. 432., 436., 437. pont)