A Közszolgálati Törvényszék F-116/12. sz., Wahlström kontra Frontex ügyben 2013. október9–én hozott ítélete ellen Kari Wahlström által 2013. december 6-án benyújtott fellebbezés
(T-653/13. P. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: francia
Felek
Fellebbező: Kari Wahlström (Espoo, Finnország) (képviselő: S. Pappas ügyvéd)
A másik fél az eljárásban: Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex)
Kérelmek
A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék 2013. október 9-én hozott, a keresetét elutasító ítéletét;
adjon helyt az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereseti kérelmeknek, mivel a fellebbező véleménye szerint ezt a per állása megengedi;
az eljárásban részt vevő másik felet kötelezze az összes költség viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
A fellebbező a jelen fellebbezésében a Közszolgálati Törvényszék azon ítéletének hatályon kívül helyezését kéri, amelyben az egyrészt elutasította azt a keresetet, amelynek tárgyát egyrészt a fellebbező 2010. évre vonatkozó értékelő jelentésének megsemmisítése másrészt kártérítési kérelem képezte.
A fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező két jogalapra hivatkozik:
Az első jogalap a Közszolgálati Törvényszék által elkövetett téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben ez a bíróság azt állapította meg, hogy a 2010. évre vonatkozó értékelési eljárás keretében az értékelő és a fellebbező közötti párbeszéd hiánya nem lényeges eljárási szabálytalanságnak minősül (a megtámadott ítélet 38. és azt követő pontjait illetően). A fellebbező az alábbiakra hivatkozik:
egyrészt, a Közszolgálati Törvényszék figyelmen kívül hagyta a fennálló ítélkezési gyakorlatot;
másrészt, mivel a megtámadott ítélet indokolását arra az összefüggésre alapozta, amelyben az értékelő jelentést elkészítették, nem pedig csak arra a kérdésre, hogy a formális párbeszéd megtartása hatással lehetett-e az eljárásra a Közszolgálati Törvényszék túllépett a bírósági felülvizsgálatának korlátain mivel bitorolta az adminisztráció mérlegelési jogkörét.
A második jogalap a Közszolgálati Törvényszék által elkövetett téves jogalkalmazáson alapul, amennyiben ez a bíróság azt állapította meg, hogy a 2010. év első részére vonatkozó célkitűzések meghatározásának hiánya nem minősül olyan lényeges eljárási szabálytalanságnak, amely érinthetné a kérdéses értékelő jelentés érvényességét (a megtámadott ítélet 50. és azt követő pontjait illetően). A fellebbező az alábbiakra hivatkozik:
egyrészt, a Közszolgálati Törvényszék figyelmen kívül hagyta az értékelésre vonatkozó iránymutatásokat, amennyiben ezek az iránymutatások az alkalmazott tisztségének a referencia-időszak során történő változása esetére előírják az új célkitűzések meghatározásának kötelezettségét;
másrészt, a fellebbező számára az új tisztségében kijelölt feladatoknak a műveleti irodák létrehozására és működésére vonatkozó dokumentumokra való hivatkozással történő meghatározása egyáltalán jelenti azt, hogy meghatározták volna a fellebbező számára az e feladatokkal összefüggően általa elérendő célkitűzéseket.