2011. június 9-én benyújtott kereset - Portovesme kontra Bizottság
(T-291/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: olasz
Felek
Felperes: Portovesme Srl (Róma, Olaszország) (képviselők: F. Ciulli, G. Dore, M. Liberati és A. Vinci ügyvédek)
Alperes: az Európai Bizottság
Kérelmek
A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
1) az EUMSZ 267. cikk értelmében állapítsa meg a C 38/B/2004 (ex NN 58/2004) és C 13/2006 (ex N587/2005) állami támogatásokra vonatkozó 2011. február 23-i bizottsági határozat jogellenességét, amelyet Olaszország többek között a felperes javára hajtott végre és következésképpen semmisítse meg egészében vagy a belátása szerinti részben e határozatot;
2) másodlagosan és csupán abban az esetben, ha nem ad helyt az 1) pontban foglalt kereseti kérelemnek, állapítsa meg a szóban forgó határozat jogellenességét annyiban, amennyiben az a támogatások visszatéríttetését rendeli el a jogbiztonság elve védelmének alapvető elvének megsértése miatt;
3) kötelezze az alperest a költségek viselésére, miközben a felperes fenntartja magának a jogot, hogy külön kártérítési keresetben érvényesítse követeléseit.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresete alátámasztása érdekében a felperes 11 jogalapra hivatkozik.
A jogbiztonság elvének, a jogos bizalom elvének, valamint a 659/1999
1 rendelet 4., 7., 10. és 14. cikkének megsértésére vonatkozó első jogalap.
A jogalapot alátámasztó érvek: a Bizottság a határozatot nagyjából határozat és fél évvel a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően hozta meg.
A releváns normatív és szabályozási háttér téves és/vagy hiányos értelmezésére, és ebből eredően a gondossági és pártatlansági kötelezettség megsértésére vonatkozó második jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: az összeegyeztethetetlenséget megállapító határozat a ténybeli és jogi elemek hiányos és téves visszaadásán alapul, ennélfogva sérti a gondosság és a pártatlanság kötelezettségét, amelynek a Bizottság eljárását jellemeznie kellett volna.
A Portovesme és az Alcoa Trasformazioni közötti kirívóan eltérő bánásmódra vonatkozó harmadik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: egy másik társaságra vonatkozó határozatban a Bizottság ugyanazt a támogatási programot, amelyet a jelen kereset tárgyát képező határozatban a felperes tekintetében a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, jogszerűnek ítélte, ennek következtében a két társaságot kirívóan eltérően kezelte.
4. Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének értelmében vett támogatás létezésére vonatkozó negyedik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: az olasz állam azzal, hogy kedvezményes [villamosenergia-]díjat biztosított a felperes javára, egy jogtalan előnnyel járó helyzetet szüntetett meg, illetve amelynek célja a villamosenergia-fogyasztásnak a szigetek nemzeti hálózathoz képest nem megfelelő villamosenergia-ellátottságából eredően felmerülő kiugróan magas költségeinek csökkentése volt. Következésképpen az intézkedés gazdasági előny mivoltára és a szelektív jellegére vonatkozó feltételek nem álltak fenn. Továbbá a Cassa Conguaglio (Villamosenergia-ágazati Kiegyenlítési Alap) közreműködése csupán lehetőség volt, ezért a szóban forgó intézkedés nem minősült állami forrásnak. Végül ez az intézkedés nem befolyásolja a tagállamok közötti kereskedelmet, mivel a cink piacán nincs Közösségen belüli kereskedelmi forgalom.
5. A megtámadott határozat alapját képező előfeltétezések téves voltára vonatkozó ötödik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: a határozat azon a téves előfeltételezésen alapul, hogy a támogatás egyensúlytalanságot hozott létre az energiapiacon; márpedig a szóban forgó támogatás által érintett piac a nehézfémek piaca.
6. A támogatás új vagy létező támogatásként való minősítésére vonatkozó hatodik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: a Bizottságnak a szóban forgó kedvezményes bánásmódot olyan létező támogatásnak kellett volna minősítenie, amelyet a Bizottság egy korábbi határozatában már a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánított.
7. A támogatás közös piaccal összeegyeztethetőségére vonatkozó hetedik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: a Bizottság nem vette figyelembe, hogy a szóban forgó intézkedés az érintett területen a hosszú távú foglalkoztatás fejlődésének elősegítését biztosította.
8. Az EUSZ 2., 3., 5. és 12. cikkének megsértésére és a közösségi intézmények eljárása során az egyenlő bánásmód, valamint az arányosság elve alkalmazásának elmulasztására vonatkozó nyolcadik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: a megtámadott határozat jogellenesen utasított el egy olyan támogatási programot, amelynek célja az olasz és az európai nehézfém-gyártó vállalkozások közötti súlyos diszkrimináció kiiktatása volt.
9. Az EUMSZ 174. cikk és a szigeti régiókról szóló 30. nyilatkozat D. mellékletének megsértésére vonatkozó kilencedik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: a Bizottság nem vette figyelembe a sziget jellegből adódó strukturális és piaci hátrányt.
10. Az eljárási szabályok (EUMSZ 107. cikk, (3) bekezdés, a), b) és c) pont) megsértésére, a 1998. évi nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás téves alkalmazására és a 2007-2013. évre vonatkozó iránymutatás alkalmazásának hiányára vonatkozó tizedik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: a Bizottság megsértette a támogatás összeegyeztethetőségének vizsgálatára vonatkozó kötelezettségét.
11. A jogos bizalom elvének megsértésére vonatkozó tizenegyedik jogalap
A jogalapot alátámasztó érvek: a Bizottság nem vette figyelembe azt a tény, hogy a felperesre kiterjesztett támogatási programot már egy korábbi határozatával a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánította, sem azt, hogy az előző határozat meghozatala óta eltelt 15 évben semmiféle kétség nem merült fel e programmal kapcsolatosan, következésképen ezek a körülmények a felperes jogos bizalmának tekintetében releváns tényezőnek minősülnek.
____________1 - Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. oldal ).