2011. június 9-én benyújtott kereset - Holcim (Deutschland) és Holcim kontra Bizottság
(T-293/11. sz. ügy)
Az eljárás nyelve: német
Felek
Felperesek: Holcim AG (Hamburg, Németország) és Holcim Ltd (Zürich, Svájc) (képviselők: P. Niggemann és K. Gaßner ügyvédek)
Alperes: Európai Bizottság
Kérelmek
A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:
semmisítse meg a Bizottságnak az 1/2003/EK rendelet 18. cikke (3) bekezdésének alkalmazására vonatkozó eljárással kapcsolatban 2011. március 30-án hozott határozatát (39520. - "Cement és ahhoz kapcsolódó termékek" ügy),
az alperest kötelezze a költségek viselésére.
Jogalapok és fontosabb érvek
Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek nyolc jogalapra hivatkoznak.
Az első jogalap: a megtámadott határozat érvénytelen kézbesítése
A felperesek szerint az alperes a megtámadott határozat elfogadását megelőzően megkapta a Holcim csoport valamennyi érintett cége által az elsőrendű felperes javára adott képviseleti meghatalmazást, valamint azokat a nyilatkozatokat, amelyek azt erősítik meg, hogy munkanyelvnek az angolt választották. Ugyanakkor a megtámadott határozatot, amelynek címzettje a másodrendű felperes, az elsőrendű felperesnek "kézbesítették", aki soha nem rendelkezett meghatalmazással arra, hogy a másodrendű felperes képviselje. A felperes hozzáteszik, hogy a Holcim Ltd-nek és a csoport többi cége többségének is az angol a munkanyelve, olyannyira, hogy ők emiatt a megtámadott határozatról nem értesültek megfelelően.
A második jogalap: az információ-szolgáltatásra meghatározott határidő elégtelensége és a határidő-hosszabbítás iránti kérelem alperes által történt elutasítása
A felperesek szerint a megtámadott határozat számos részletes információt (az ügyletekre, a behozatalra és a kivitelre, a termelésre, a piaci részesedésre vonatkozó adatokat) kért a csoport 15 cégével kapcsolatban, mindezt egy 10 éves időtartam vonatkozásában. A felperesek, akiknek tudomása volt az alperes határozat-tervezetéről, azt állítják, hogy részletesen és kellő időben jelezték, hogy az információ-szolgáltatásra meghatározott tizenkét hetes határidő túlságosan rövid. Úgy ítélték meg, hogy figyelemmel az eljárás időtartamára (majdnem két és fél év) és a jóhiszemű együttműködésre való tekintettel, amelyről tanúbizonyságot tettek, helyénvaló lett volna a határidő meghosszabbítása. Bár a felperesek elfogadták, hogy az eljárás angol nyelven folytatódik, az alperes azzal bonyolította és késleltette az adatok összegyűjtését, hogy a megtámadott határozatot német nyelven szövegezte meg: a csoportba tartozó cégek kétharmada így nem tudott megfelelően dolgozni.
A harmadik jogalap: a Holcim azon kötelezettsége, hogy szolgáltasson olyan információkat, amelyekkel a kért formában nem is rendelkezik
A felperes arra hivatkoznak, hogy a megtámadott határozat olyan alapvető információkat kér, amelyekkel ő a kért formában nem is rendelkezik. A megtámadott határozat ezenfelül olyan adatokat kér tőle, amelyek különféle okok miatt, többek között az informatikai rendszer változása miatt csak jelentős munkával szerezhetők be, mind a határidők, mind a munkaerő tekintetében. A felperesek úgy vélik, hogy ez a munka kívül esik a kért információk szolgáltatására kiterjedő kötelezettségük körén.
4. A negyedik jogalap: az indokolási kötelezettség megsértése
A felperesek szerint a megtámadott határozat nem indokolta kellőképpen sem magának a vizsgálatnak, sem a vizsgálat módjának a megválasztását (információ-kérés bírság terhe mellett, alakszerű határozat útján).
5. Az ötödik jogalap: a megválasztott eszközök szükségessége elvének megsértése
A felperesek azt állítják, hogy korábban kimerítő és részletes jelleggel megválaszoltak minden nekik címzett információ-kérést, olyannyira, hogy a Bizottságnak nem volt semmi oka a hivatalos információ-kérési eljárás előnyben részesítésére (amely információ-kérés nem teljesítése bírság kiszabására adhat alapot) a kevésbé szigorú informális információ-kérési eljárással szemben.
6. A hatodik jogalap: a kért információk pontos meghatározására vonatkozó elv megsértése
A felperesek szerint a megtámadott határozat számos pontja nem határozza meg kellő pontossággal a kért információkat, amit kizárólag az ő hátrányukra értékelnek.
7. A hetedik jogalap: az arányosság általános elvének megsértése
Két és fél évnyi eljárást követően az alperes kifogása még mindig annyira homályos és kevéssé konkrét formában van megfogalmazva, hogy a felperesek aránytalannak tartják azt, hogy tőlük azt kérik, hogy ekkora mennyiségű részletes adatot gyűjtsenek össze, annál is inkább, mivel ehhez hasonló adatokat különböző formában már több alkalommal kértek tőlük. Ezen objektív indokokon kívül a határidő-hosszabbítás iránti kérelem alperes által történt elutasítása nyilvánvalóan aránytalan az eljárás hosszára tekintettel (majdnem két és fél év).
8. A nyolcadik jogalap: az alperes hatáskörének hiánya a Holcim (Česko) a.s. tekintetében azon kérdéseket illetően, amelyek a Cseh Köztársaságnak az Európai Unióhoz történt csatlakozását megelőző időszakra vonatkoznak
A felperesek arra hivatkoznak, hogy az alperes nem kérhet olyan időszakra vonatkozó információkat, amelyben az adott ország még nem is csatlakozott az Európai Unióhoz.
____________