2017. május 31-én benyújtott kereset – Cargolux Airlines kontra Bizottság

(T-334/17. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Cargolux Airlines International SA (Sandweiler, Luxemburg) (képviselők: G. Goeteyn Solicitor, E. Aliende Rodríguez lawyer és C. Rawnsley Barrister)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

amennyiben a Törvényszék helyt ad az első, a második, a harmadik és a negyedik jogalapnak, teljes egészében semmisítse meg az EUMSZ 101. cikk, az EGT-Megállapodás 53. cikke és az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött légi közlekedési megállapodás 8. cikke szerinti eljárásról (AT.39258 – Airfreight) szóló, 2017. március 17-i C(2017) 1742 final bizottsági határozat 1. cikkének (1)–(4) bekezdését a Cargoluxot érintő részében;

amennyiben a Törvényszék helyt ad az ötödik jogalapnak,

semmisítse meg teljes egészében az 1. cikk (1) bekezdését, vagy amennyiben az 1. cikk (1) bekezdését nem semmisíti meg teljes egészében, semmisítse meg az 1. cikk (1) bekezdését: i. a biztonsági pótdíjat és a jutalékokat érintő részében; ii. a 2001. január 22. és a 2002 vége közötti időszakot érintő részében; és iii. a 2005. június 10-ét megelőző szokásos értelmezés szerinti kartelltevékenységben való részvételt megállapító részében;

semmisítse meg teljes egészében az 1. cikk (2) bekezdését, vagy amennyiben az 1. cikk (2) bekezdését nem semmisíti meg teljes egészében, semmisítse meg az 1. cikk (2) bekezdését: i. a biztonsági pótdíjat és a jutalékokat érintő részében; ii. a 2005. június 10-ét megelőző szokásos értelmezés szerinti kartelltevékenységben való részvételt megállapító részében;

semmisítse meg teljes egészében 1. cikk (3) bekezdését és az 1. cikk (4) bekezdését;

amennyiben a Törvényszék helyt ad a hatodik jogalapnak, semmisítse meg a vitatott határozat 1. cikkének (2) bekezdését és 1. cikkének (3) bekezdését, amennyiben azok annak megállapítására irányulnak, hogy a Cargolux érkező (azaz harmadik országokban található repülőtér és az Unión belüli vagy Izlandon, illetve Norvégiában található repülőtér közötti útvonalakhoz kapcsolódó) forgalomhoz kapcsolódó jogsértésben vett részt);

törölje el a Cargoluxra a 3. cikkben előírt pénzbírságot, és amennyiben a Törvényszék nem törli teljes egészében a bírságot, lényeges csökkentse annak mértékét a korlátlan hatásköre keretében;

hozza meg a szükséges intézkedéseket a 4. cikk vonatkozásában, e cikk Cargoluxot érintő részében;

a Bizottságot kötelezze a Cargolux részéről felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hét jogalapra hivatkozik.

Az első, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság túllépett a hatáskörén.

A felperes állítja, hogy a Bizottság jogtalanul terjesztette ki hatáskörét az alábbi időpontokat megelőző bizonyítékokra támaszkodva: a) 2001. május 1. az EU és harmadik országok közötti útvonalak vonatkozásában; b) 2015. május 19. az EGT (nem uniós tagállamok) és harmadik országok közötti útvonalak vonatkozásában; és c) 2002. június 1. az EU és Svájc közötti útvonalak vonatkozásában, az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikke megsértése megállapításának alátámasztására, az EGT-n belüli útvonalak vonatkozásában.

A második, alapvető eljárási követelmények megsértésére, a védelemhez való jog megsértésére és nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság alapvető eljárási követelményeket, és a felperes védelemhez való jogát sértette meg, amikor az újbóli elfogadást megelőzően nem küldött meg új kifogásközlést.

A felperes állítja, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy nem volt köteles új kifogásközlés megküldésére a vitatott határozat újbóli elfogadását megelőzően, és így megsértette a felperes védelemhez való jogát.

A harmadik, téves jogalkalmazásra és nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság a cél általi jogsértést elkövetésének megállapítása érdekében elmulasztotta a jogi és gazdasági háttér szükséges értékelését elvégezni.

A negyedik, alapvető eljárási követelmények megsértésére, az indokolási kötelezettség megsértésére, a védelemhez való jog megsértésére és nyilvánvaló jogi és ténybeli értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság elmulasztotta az EUMSZ 101. cikk és az egyéb vonatkozó rendelkezések állítólagos megsértésének hatályát és jellemzőit kellő pontossággal meghatározni.

A felperes állítja, hogy az egységes és folyamatos jogsértés kiterjesztése visszafordíthatatlanul elhomályosítja a jogsértés hatályát, annak tartalmát meghatározhatatlanná téve.

Az ötödik, nyilvánvaló értékelési hibára alapított jogalap, amennyiben a Bizottság megállapításait nem támasztja alá bizonyítékokkal vagy jogilag megkövetelt módon nem bizonyítja azon tényeket, amelyekre megállapításait alapítja.

A felperes állítja, hogy a vitatott határozat ténybeli hibákat és téves értékelést tartalmaz az egységes és folyamatos jogsértést alkotó mindhárom összetevő (üzemanyagpótdíj, biztonsági pótdíj és a pótdíjak után fizetendő jutalék fizetése) tekintetében. A felperes szerint a Bizottság tévesen alkalmazta az egységes és folyamatos jogsértés fogalmát, mint átfogó kategóriát annak érdekében, hogy bizonyítékként sokféle tényre és összefüggésre hivatkozzon, jogszerű és jelentőséggel nem bíró magatartásokat is ideértve.

A hatodik, téves jogalkalmazásra alapított jogalap, amennyiben a Bizottság tévesen állapítja meg hatáskörét a harmadik országokban található repülőterek és az EGT-ban lévő repülőterek közötti útvonalakat érintő, állítólagos versenyellenes összehangolás vonatkozásában, és tévesen alkalmazza a jogot, mivel az ilyen tevékenységek nem tartoznak az EUMSZ 101. cikk és az EGT-Megállapodás 53. cikkének területi hatály alá.

A hetedik, a bírságnak a Törvényszék korlátlan hatáskörére tekintettel történő felülvizsgálatára irányuló kérelem vonatkozásában fennálló nyilvánvaló értékelési hibára és az arányosság elvének megsértésére alapított jogalap.

A felperes állítja, hogy a Bizottság helytelenül állapította meg az eladások értékét, amennyiben tévesen vette figyelembe az érkező járatokat, és jelentősen túlértékelte az állítólagos jogsértés általános súlyát. A felperest illetően a Bizottság tévesen értékelte a jogsértés súlyát és időtartamát, és tévesen utasította el az enyhítő körülményeket.

____________