T‑511/09. sz. ügy
Niki Luftfahrt GmbH
kontra
Európai Bizottság
„Állami támogatások – Ausztria által az Austrian Airlines csoport részére nyújtott szerkezetátalakítási támogatás – A támogatást bizonyos feltételek tiszteletben tartása mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Az Austrian Airlines csoport privatizációja – A támogatás kedvezményezettjének meghatározása – A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (nyolcadik tanács), 2015. május 13.
1. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A jogalapok megválaszolásának az alperes oldalán jogszabályi kötelezettség folytán fennálló lehetetlensége – Hatás hiánya – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 339. cikk; a Bíróság alapokmánya, 21. cikk, első bekezdés és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A felpereseket megillető azon lehetőség, hogy minden megsemmisítési jogalapra hivatkozhatnak – Kizárólag kifejezett rendelkezésen alapuló és az arányosság elvét tiszteletben tartó korlátozás – Állami támogatás tárgyában hozott határozat nyilvános változatában kitakart információkra alapított jogalapok – Megengedhetőség – A Bizottság védelemhez való jogának megsértése – Hiány
(EUMSZ 263. cikk és EUMSZ 339. cikk; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk és 52. cikk, (1) bekezdés; 659/1999 tanácsi rendelet, 24. és 25. cikk; 2003/C 297/03 bizottsági közlemény)
3. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Szabálytalanul szerzett információkra alapított jogalapok – Valamely szolgálati titoktartásra nem kötelezett másik felperes előtt ismert információk – Az állami támogatások ellenőrzési rendszerének sérelme – Hiány – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk; a Bíróság alapokmánya, 21. és 53. cikk, első bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Indokolási kötelezettség – Az érdemi jogszerűségre vonatkozó jogalaptól elkülönülő jogalap
(EUMSZ 263. cikk, második bekezdés)
5. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Állami támogatások tárgyában hozott bizottsági határozat – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatásra vonatkozó határozat – A határozat rendszere szempontjából alapvető fontosságú tények és jogi megfontolások ismertetésének szükségessége – Az érintettek által előadott valamennyi érvvel kapcsolatos külön indokolás megkövetelésének hiánya
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont; EUMSZ 296. cikk)
6. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Áruk vagy szolgáltatások kedvező feltételekkel történő rendelkezésre bocsátása – Bennfoglaltság
(EK 87. cikk, (1) bekezdés)
7. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – A magánbefektető kritériumának alkalmazása – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(EK 87. cikk, (1) bekezdés; EUMSZ 263. cikk)
8. Államok által nyújtott támogatások – Bizottsági határozat – A jogszerűségnek a határozat elfogadásakor rendelkezésre álló információk alapján történő megítélése
(EK 87. cikk, (1) bekezdés; EUMSZ 263. cikk)
9. Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Állami támogatásban részesülő közvállalkozás eladása – A magánbefektető kritériumának alkalmazása – A vételár részét képező támogatási elem – A vevő javára fennálló előny – Hiány
(EK 87. cikk, (1) bekezdés)
10. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A Bizottság mérlegelési jogköre – Iránymutatás elfogadásának lehetősége – Bírósági felülvizsgálat – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont; EUMSZ 263. cikk; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény, 16. és 17. pont)
11. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás – Fogalom – Vállalkozáscsoport részét képező, nehéz helyzetben lévő vállalkozás – Valamely vállalkozáscsoport által átvett, nehéz helyzetben lévő vállalkozás – Értékelés
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény, 13. pont)
12. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások – A szerkezetátalakítás fogalma – Túladósodott vállalkozás
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény, 43. pont)
13. Államok által nyújtott támogatások – Tilalom – Eltérések – A belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető támogatások – Nehéz helyzetben lévő vállalkozás szerkezetátalakításához nyújtható támogatások – A légifuvarozási ágazatba tartozó vállalkozás – Feltételek
(EK 87. cikk, (3) bekezdés, c) pont; 2004/C 244/02 bizottsági közlemény, 38. pont)
14. Államok által nyújtott támogatások – A Bizottság által végzett vizsgálat – Valamely támogatásnak a belső piaccal való összeegyeztethetősége – Mérlegelési jogkör – Az állami támogatásokat szabályozó rendelkezések és a Szerződés egyéb rendelkezései közötti koherencia tiszteletben tartása
(EK 43. cikk, EK 87. cikk és EK 88. cikk)
15. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom
(EUMSZ 263. cikk)
1. A Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke 1. §‑ának c) pontja értelmében a Törvényszékhez benyújtott keresetlevélnek tartalmaznia kell a jogvita tárgyát és a felhozott jogalapok rövid ismertetését. E tájékoztatásnak kellően egyértelműnek és pontosnak kell lennie ahhoz, hogy az alperes elő tudja készíteni védekezését, valamint a Törvényszék gyakorolhassa felülvizsgálati jogkörét. Így a jogbiztonság és az igazságszolgáltatás megfelelő működésének biztosítása érdekében szükséges, hogy a keresetet megalapozó lényeges jogi és ténybeli adatok legalább kivonatosan, de összefüggően és érthetően kitűnjenek magából a keresetlevél szövegéből.
Márpedig a felperesi érvek megválaszolásának állítólagos, jogszabályi kötelezettség folytán az alperes oldalán fennálló lehetetlensége nem jelenti az eljárási szabályzat 44. cikke 1. §‑ának c) pontjában meghatározott alaki követelmények megsértését, és nem eredményezi a keresetlevél emiatti elfogadhatatlanságát.
(vö. 65., 66. pont)
2. Az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján jogosult az e rendelkezés első bekezdése szerinti jogi aktus megtámadására, az ugyanezen rendelkezés második bekezdésében említett valamennyi jogalapra korlátozás nélkül hivatkozhat.
Következésképpen a felperest megillető, az általa megfelelőnek ítélt megsemmisítési jogalapok felhozatalához való jog korlátozásáról – figyelembe véve, hogy e korlátozás a hatékony jogorvoslathoz való, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében biztosított jog korlátozásának is minősül – ugyanezen Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében az uniós jognak kell rendelkeznie, és e korlátozásnak meg kell felelnie az utóbbi rendelkezésben foglalt követelményeknek. Közelebbről, az ilyen korlátozásnak az arányosság elvére figyelemmel elengedhetetlennek kell lennie, és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét kell szolgálnia.
A Bizottság EUMSZ 339. cikkben kimondott és az [EK 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet 24. cikkében megerősített azon kötelezettségéről szólva, hogy nem fedheti fel a jellegüknél fogva szolgálati titoktartási kötelezettség alá eső információkat, így különösen a vállalkozásokra, az ezek üzleti kapcsolataira vagy költségösszetevőire vonatkozó információkat: e rendelkezések egyike sem írja elő kifejezetten, hogy elfogadhatatlanként el kellene utasítani a kereset tárgyát képező határozat olyan elemeire alapított jogalapokat, amelyeket e határozat nyilvánosságra hozott változatából töröltek, és amelyekhez a felperes csak úgy juthatott hozzá, hogy a Bizottság engedélye nélkül beszerezte e határozat teljes körű bizalmas változatát.
Továbbá a Bizottságot terhelő szolgálati titoktartási kötelezettség tárgytalanná válik, amennyiben mind a felperesnek, mind más érintetteknek már tudomásuk van a kérdéses információkról, és a Törvényszék zárt tárgyalást tart.
(vö. 67–71., 82., 83., 87., 89., 90. pont)
3. Az a tény, hogy a felperes, aki már hozzáfért a Bizottság állami támogatások tárgyában hozott valamely határozatának teljes változatához, és akire nem vonatkozik az EUMSZ 339. cikk és az [EK 88. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999 rendelet 24. cikke szerinti szolgálati titoktartási kötelezettség, szabálytalanul szerzett információkat használ fel az uniós bíróság előtti eljárásban, még bizonyítottsága esetén sem tartozik az EUMSZ 263. cikk alapján előterjesztett keresetlevél elfogadhatatlankénti, a Törvényszék eljárási szabályzata 44. cikke alkalmazásával azon indokkal történő elutasítását igazoló körülmények közé, hogy az ilyen gyakorlat sértheti az állami támogatások ellenőrzésének rendszerét, mivel visszatarthatja a gazdasági szereplőket attól, hogy az állami támogatások vizsgálatára irányuló eljárás keretében bizalmas információkat közöljenek a Bizottsággal.
(vö. 91–96. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 104., 111., 118. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 105–107., 114. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 122., 123. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 124–126. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 127., 188. pont)
9. Ha olyan vállalkozást, amely állami támogatásban részesült, piaci áron vásárolnak meg, vagyis azon a legmagasabb áron, amelyet egy magánbefektető normál versenyfeltételek mellett ezért a társaságért abban a helyzetben, amelyben – különösen az állami támogatás nyújtását követően – található, kész volt fizetni, akkor a támogatási elemet piaci áron értékelték és a vételárba beszámították. Ilyen körülmények között nem tekinthető úgy, hogy a vevő előnyben részesült a piacon működő többi gazdasági szereplőhöz képest.
(vö. 133. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 142–149. pont)
11. Az állami támogatások tárgykörében a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás 13. pontjában megállapított egyik elv az, hogy tilos megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásban részesíteni a nehéz helyzetben lévő olyan vállalkozást, amely valamely csoport részét képezi, ha a nehézségei nem kifejezetten rá jellemzőek, és a csoporton belüli önkényes költségfelosztásból erednek, illetve ha e nehézségeket maga a csoport is meg tudja oldani. E tilalom célja tehát annak megakadályozása, hogy valamely vállalatcsoport az államra hárítsa az e csoportot képező társaságok egyikének szerkezetátalakítási tervével kapcsolatos költségeket, amennyiben e vállalkozás nehéz helyzetben van, e nehézségeket pedig maga a csoport okozta, vagy megvannak az eszközei ahhoz, hogy e nehézségeket egyedül leküzdje.
Ebben az összefüggésben a megmentési és szerkezetátalakítási támogatások nyújtásával kapcsolatos tilalomnak a valamely csoport által átvett, nehéz helyzetben lévő vállalkozásokra való kiterjesztése annak elkerülésére irányul, hogy valamely vállalatcsoport megkerülhesse e tilalmat azon körülmény kihasználásával, hogy az általa éppen felvásárolt vállalkozás hivatalosan még nem tartozik hozzá abban az időpontban, amikor a szerkezetátalakítási támogatást a felvásárolt vállalkozás részére folyósítják.
(vö. 159., 160., 171. pont)
12. A nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás szerint a szerkezetátalakítás rendes körülmények között magában foglal egy működési ágat, amely a vállalkozás tevékenységeinek átszervezésére és ésszerűsítésére irányuló intézkedésekből áll, valamint egy pénzügyi ágat, amely többek között tőkejuttatás vagy adósságcsökkentés formáját öltheti. Ilyen értelemben a szerkezetátalakítás nem korlátozódhat pénzügyi támogatásra.
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a szerkezetátalakítási támogatásnak szükségképpen a szerkezetátalakítás működési ága keretében megtett intézkedéseket kellene finanszíroznia. Így figyelembe kell venni ezen iránymutatás 43. pontját, amelyből kitűnik, hogy a támogatás összegét szigorúan a vállalkozás pénzügyi erőforrásainak ismeretében, a szerkezetátalakítás lehetővé tételéhez szükséges költségek minimumára kell korlátozni. Márpedig a jelentős adósságokkal küzdő vállalkozás esetében a támogatás lényegi részét logikusan az adósságcsökkentésre fogják fordítani, míg a működési szerkezetátalakítási intézkedéseket a támogatás kedvezményezettje a saját forrásaiból, valamint a piaci feltételek mellett beszerzett esetleges külső finanszírozásból fogja viselni.
(vö. 181., 182. pont)
13. Másfelől meg kell állapítani azt is, hogy a légi közlekedésre vonatkozó 1994. évi iránymutatás 38. pontjának 4) alpontjából kitűnik, hogy a légifuvarozási vállalkozás szerkezetátalakítása nem vezethet az érintett piacokon a légi járművek vagy a kínált ülőhelyek számának olyan emelkedéséhez, amely meghaladja e piacok növekedését. E korlátozást ugyanakkor összhangba kell hozni a légi közlekedésre vonatkozó 1994. évi iránymutatás 38. pontjának 1) alpontjában meghatározott és a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatás 38. pontjában megismételt azon célkitűzéssel, hogy a szerkezetátalakítási tervnek lehetővé kell tennie a társaság hosszú távú életképességének ésszerű időn belüli helyreállítását. Márpedig e célt nehéz lenne elérni, ha a szerkezetátalakítási támogatás kedvezményében részesülő társaság kapacitásai nem növekedhetnének a versenytársaival azonos ütemben, különösen a piac gyors növekedése esetén.
(vö. 190., 191., 193. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 215., 216. pont)
15. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 225. pont)