A KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE

(első tanács)

2009. november 10.

F‑71/08. sz. ügy

N

kontra

Európai Parlament

„Közszolgálat – Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – Célok meghatározása – Nyilvánvaló értékelési hiba – Elfogadhatóság – Sérelmet nem okozó intézkedés”

Tárgy: Az EK 236. cikk és az EA 152. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben N többek között azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg a Parlament főtitkárának a felperes 2006. évre vonatkozó értékelési jelentését elfogadó 2007. szeptember 12‑i határozatát és a Parlament elnökének a felperes említett határozattal szembeni panaszát elutasító 2008. május 22‑i határozatát.

Határozat: A Közszolgálati Törvényszék a Parlament főtitkárának a 2007. szeptember 12‑i, a felperesre, és a 2006. augusztus 16. és 2006. december 31. közötti időszakra vonatkozó végleges értékelő jelentést elfogadó határozatát megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. A Közszolgálati Törvényszék az Európai Parlamentet kötelezi a költségek viselésére.

Összefoglaló

1.      Tisztviselők – Kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Az értékelő jelentés megsemmisítése iránti kereset – Másik intézménybe újrabeosztott tisztviselő – Az említett jelentésnek az e másik intézmény általi figyelmen kívül hagyása

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

2.      Tisztviselők – Értékelés – Értékelő jelentés – A szervezeti egysége céljait meghatározó dokumentumnak az érintett tisztviselő tudomására hozására vonatkozó kötelezettség

(Személyzeti szabályzat, 43. cikk)

1.      A tisztviselő értékelő jelentése – a későbbi hasznosságától függetlenül – az érintett által végzett munka minőségének írásbeli és alakszerű bizonyítéka. Az ilyen értékelés nem pusztán az érintett időszakban ellátott feladatok leírása, hanem tartalmazza azon képességek értékelését is, amelyeket az értékelt személy a szakmai tevékenységének gyakorlása során mutatott. Ebből következően minden tisztviselőnek joga van ahhoz, hogy munkájáról igazságos és méltányos módon értékelés készüljön. Következésképpen a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alapján a tisztviselőnek mindenképpen biztosítani kell azt a jogot, hogy a rá vonatkozó értékelő jelentést vitathassa a tartalma miatt, vagy amiatt, hogy az nem a személyzeti szabályzatban meghatározott szabályoknak megfelelően készült el.

Következésképpen a tisztviselőnek az egyik intézményből egy másikba való újrabeosztása, az első intézmény által készített értékelő jelentéseknek a második intézmény általi figyelmen kívül hagyása és a tisztviselő második intézményen belüli előléptetése nem fosztja meg a felperest az első intézmény által készített végleges értékelő jelentéssel szembeni eljáráshoz fűződő érdekétől.

(lásd a 33. és 34. pontot)

Hivatkozás:

a Bíróság C‑198/07. P. sz., Gordon kontra Bizottság ügyben 2008. december 22‑én hozott ítéletének (EBHT 2008., I‑10701. o.) 44. és 45. pontja.

2.      A személyzeti szabályzat 43. cikkére vonatkozó, a Parlament által elfogadott általános végrehajtási rendelkezések 10–12. cikkéből kitűnik, hogy ezen intézmény az értékelő beszélgetés során köteles átadni minden tisztviselőjének vagy alkalmazottjának a következő évre az igazgatósága vagy a szervezeti egysége számára kijelölt célokat ismertető dokumentumot. E dokumentum a tisztviselő vagy alkalmazott teljesítményének következő évi értékelése és az értékelő jelentésének elkészítése során lényeges elemet képez. Ezenkívül, ha a tisztviselő vagy alkalmazott az értékelő beszélgetés során kéri, az adminisztráció köteles olyan dokumentumot elkészíteni, amely tovább részletezi a személyesen számára meghatározott célokat.

Jóllehet e rendelkezések nem szabályozzák kifejezetten azt az esetet, amikor a tisztviselőt elsőként osztják be, vagy amikor azt év közben helyezik át egy másik intézményből a Parlamentbe, azokat nem lehet úgy értelmezni, hogy a Parlament nem köteles e tisztviselő tudomására hozni a szervezeti egységének azon céljait meghatározó dokumentumot, amelyhez majd hozzá kell járulnia. A ilyen dokumentum ugyanis – amely az egyes tisztviselők vagy alkalmazottak értékelő jelentésének elkészítésére irányuló eljárástól függetlenül minden szervezeti egység vonatkozásában rendelkezésre áll – a tisztviselő vagy alkalmazott teljesítménye értékelésénél és az értékelő jelentés elkészítésénél hivatkozási alapot képez. E rendelkezések bármely más értelmezése sértené az egyenlőség elvét, mivel azt eredményezné, hogy a célok meghatározása tekintetében különbözőképpen kezelnék a tisztviselőket vagy alkalmazottakat attól függően, hogy mikor léptek a Parlament szolgálatába, ezen eltérő bánásmód pedig aránytalan lenne az ilyen kritériumból eredő helyzeti különbséghez képest. Ezenkívül a célok meghatározása még inkább kötelező új tisztviselő esetében a szervezi egységéhez való érkezése során, ahova minél hamarabb be kell illeszkednie.

(lásd az 51., 52., 54. és 55. pontot)