AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(első tanács)

2013. október 7.

F‑97/12. sz. ügy

Florence Thomé

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Nyílt versenyvizsga – EPSO/AD/177/10 versenyvizsga‑kiírás – A sikeres pályázó felvételének mellőzéséről szóló határozat – A versenyvizsgára bocsátás feltételei – Egyetemi oklevél”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke értelmében alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben F. Thomé lényegében azt vitatja, hogy az Európai Bizottság nem vette fel a COM/2011/218 álláshirdetés tárgyát képező álláshelyre, valamint kéri a Bizottság kártérítésre való kötelezését.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék az Európai Bizottság 2011. november 11‑i és 2012. június 5‑i határozatait megsemmisíti. A Közszolgálati Törvényszék arra kötelezi az Európai Bizottságot, hogy fizessen F. Thoménak 14 000 eurót. A Közszolgálati Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja. Az Európai Bizottság maga viseli saját költségeit és köteles viselni a F. Thoménál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Hatályon kívül helyezett aktussal szembeni kereset – A hatályon kívül helyezés és a visszavonás hatásai

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Felvétel – Versenyvizsga – Képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga – Egyetemi oklevél mint követelmény – Az egyetemi oklevél fogalma – A tanulmányok folytatásának helye szerinti tagállam jogszabályai alapján történő értékelés – A vizsgabizottság és a kinevezésre jogosult hatóság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok

1.      Valamely határozat visszavonása visszamenőleges hatállyal, míg a hatályon kívül helyezése csak a jövőre nézve szünteti meg azt. Következésképpen, jóllehet az azon határozattal szemben benyújtott kereset, amelyet e benyújtás előtt visszavontak, főszabály szerint okafogyottá vált, és mint elfogadhatatlant el kell utasítani, a tisztviselőnek továbbra is érdeke fűződik a csupán hatályon kívül helyezett és nem visszavont határozat vitatásához, amennyiben ezen aktus Közszolgálati Törvényszék általi megsemmisítése önmagában jogkövetkezményekkel járhat.

(lásd a 28. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑480/93. és T‑483/93. sz., Antillean Rice Mills és társai kontra Bizottság ügyben 1995. szeptember 14‑én hozott ítéletének 60. pontja.

2.      A képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsga vizsgabizottságának felelőssége annak esetről esetre történő értékelése, hogy valamennyi pályázó benyújtott oklevelei vagy igazolt szakmai tapasztalata megfelel‑e a személyzeti szabályzatban és az adott versenyvizsga‑kiírásban megkövetelt szintnek. A közösségi intézmények által szervezett versenyvizsgára alkalmazandó rendelet vagy irányelv, illetve a versenyvizsga‑kiírás ellentétes rendelkezése hiányában az egyetemi oklevél birtoklására vonatkozó, a nyílt versenyvizsgán való indulás feltételéül szabott követelményt szükségszerűen olyan értelemben kell venni, amilyet annak a tagállamnak a jogi szabályozása ad neki, amelyben a pályázó a hivatkozott tanulmányokat végezte.

Amikor különösen az oklevél és a versenyvizsga terültének kapcsolata vagy a megkövetelt szakmai tapasztalat jellege és időtartama a kérdéses, az uniós bíróság megállapítja, hogy a vizsgabizottság széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik, és a Közszolgálati Törvényszék mindössze azt vizsgálhatja, hogy e jogkör gyakorlása során nem követtek‑e el nyilvánvaló mérlegelési hibát.

Ellenben, amikor az a kérdés merül fel, hogy az oklevelet elismerik‑e annak az államnak a jogszabályai, ahol azt kiállították, vagy hogy e jogszabályokra tekintettel az oklevél megfelel‑e a versenyvizsga‑kiírásban megkövetelt szintnek, az uniós bíróság azt állapítja meg, hogy a nemzeti jogszabályoknak a vizsgabizottság általi értelmezése nem tartozik a széles mérlegelési mozgásterbe, és az uniós bíróságnak épp ellenkezőleg átfogóan felül kell vizsgálnia, hogy az értelmezés nem tartalmaz‑e mérlegelési hibát.

Ugyanezen elveket kell alkalmazni az olyan helyzetekben, amikor a kinevezésre jogosult hatóság – ellentétben a vizsgabizottság korábbi értékelésével – úgy véli, hogy a pályázó oklevelét nem ismerik el annak az államnak a jogszabályai, ahol azt kiállították, vagy hogy e jogszabályokra tekintettel az oklevél nem felel meg a versenyvizsga‑kiírásban megkövetelt szintnek. Semmilyen ok nem igazolja ugyanis, hogy ilyen esetben az uniós bíróság mindössze a kinevezésre jogosult hatóság határozatai nyilvánvaló mérlegelési hibáinak szűk felülvizsgálatára korlátozódjon, hiszen a vizsgabizottság határozatainak mérlegelési hibái átfogó felülvizsgálat tárgyát képezik.

(lásd a 45. és 48–52. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑158/89. sz., Van Hecken kontra EGSZB ügyben 1991. november 28‑án hozott ítéletének 22. pontja; a T‑16/90. sz., Panagiotopoulou kontra Parlament ügyben 1992. február 11‑én hozott ítéletének 50–53. pontja; a T‑82/92. sz., Cortes Jimenez és társai kontra Bizottság ügyben 1994. március 3‑án hozott ítéletének 33. pontja; a T‑299/97. sz., Alonso Morales kontra Bizottság ügyben 1999. december 9‑én hozott ítéletének 60. pontja;

a Közszolgálati Törvényszék F‑83/07. sz., Zangerl‑Posselt kontra Bizottság ügyben 2009. november 30‑án hozott ítéletének 51. pontja; az F‑83/11. sz., Cristina kontra Bizottság ügyben 2012. június 20‑án hozott ítéletének 67. pontja.