T‑545/11. sz. ügy
Stichting Greenpeace Nederland
és
Pesticide Action Network Europe (PAN Europe)
kontra
Európai Bizottság
„A dokumentumokhoz való hozzáférés – 1049/2001/EK rendelet – A glifozát hatóanyag forgalomba hozatalának első engedélyezésére vonatkozó dokumentumok – A hozzáférés részleges megtagadása – Természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei megsértésének veszélye – Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (5) bekezdése – Nyomós közérdek – 1367/2006/EK rendelet – Az 1367/2006/EK rendelet 6. cikkének (1) bekezdése – 91/414/EGK irányelv”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2013. október 8.
1. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – 1049/2001 rendelet – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Megszorító értelmezés és alkalmazás
(EUSZ 1. cikk, második bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (1), (2), (4) és (11) preambulumbekezdés, 1. és 4. cikk)
2. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkhoz való hozzáférés iránti kérelem – A dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételek – Az 1049/2001 rendelethez képes különös jelleggel bíró 1367/2006 rendelet – A környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információk hozzáférhetővé tételét megkövetelő nyomós közérdek fennállásához fűződő megdönthetetlen vélelem – Az Európai Unió Alapjogi Chartájának és a TRIPS Megállapodásnak a hatása – Hiány
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 16. és 17. cikk; TRIPS Megállapodás, 39. cikk, (2) és (3) bekezdés; 1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 4. cikk, (2) és (5) bekezdés; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (8) és (15) preamulumbekezdés, 3. cikk és 6. cikk, (1) bekezdés; 1107/2009 európai parlamenti és tanácsi rendelet, 63. cikk, (2) bekezdés; 91/414 tanácsi irányelv)
3. Az Európai Unió intézményei – A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga – Környezeti információkhoz való hozzáférés iránti kérelem – 1367/2006 rendelet – A környezetbe való kibocsátásra vonatkozó információk hozzáférhetővé tételét megkövetelő nyomós közérdek fennállásához fűződő megdönthetetlen vélelem – A környezetbe való kibocsátás fogalma
(1049/2001 európai parlamenti és tanácsi rendelet; 1367/2006 európai parlamenti és tanácsi rendelet, (15) preambulumbekezdés, és 6. cikk (1) bekezdés; 96/61 tanácsi irányelv, 2. cikk, 5. pont)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 27–29., 50. pont)
2. A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata kötelezően előírja a dokumentum hozzáférhetővé tételét, amennyiben a kért információk a környezetbe való kibocsátásra vonatkoznak, még akkor is, ha e hozzáférhetővé tétel sértheti az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése által védett érdekeket; ezen értelmezés nem vonható kétségbe az Európai Unió Alapjogi Chartája 16. és 17. cikkével egységes és ellentmondásmentes értelmezés leple alatt, sem pedig a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény 1. C. mellékletét képező megállapodás (TRIPS Megállapodás) 39. cikkének (2) és (3) bekezdésében, a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414 irányelvben, vagy a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009 rendeletben szereplő rendelkezésekkel összhangban álló értelmezés leple alatt.
Ugyanis, először is, az 1367/2006 rendelet az 1049/2001 rendelet egyes rendelkezéseit felváltó, módosító vagy pontosító rendelkezéseket tartalmaz.
Másodszor az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata megdönthetetlen jogi vélelmet ír elő, amely szerint a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, amennyiben a kért információk a környezetbe való kibocsátásra vonatkoznak, kivéve ha ezek az információk valamely vizsgálatot, különösen pedig az európai uniós jogból eredő kötelezettségek lehetséges megszegésére vonatkozó vizsgálatot érintenek. Ugyanezen rendelkezés megköveteli, hogy az érintett intézmény a hozzá benyújtott hozzáférés iránti kérelmet követően hozzáférhetővé tegye a dokumentumot, amennyiben a kért információk a környezetbe való kibocsátásra vonatkoznak, még akkor is, ha e hozzáférhetővé tétel sértheti adott természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeinek védelmét. E tekintetben sem a 91/414 irányelv, sem pedig az 1107/2009 rendelet nem teszi lehetővé az említett megdönthetetlen vélelem vitatását, és azt, hogy az általuk védelemben részesített köz‑ és magánérdekek megelőzzék az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatában említett nyomós közérdeket.
Harmadsorban e 6. cikk (1) bekezdésének alkalmazása nem zárható ki a tulajdonhoz való alapvető jog – amelynek részét képezik a szellemi tulajdonhoz kapcsolódó, az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a TRIPS Megállapodásban kimondott jogok – védelme és a többi alapvető jog védelme közötti megfelelő egyensúly leple alatt sem. E megközelítés az uniós szabályozás egyik egyértelmű és feltétel nélküli rendelkezése alkalmazásának mellőzéséhez vezetne, amelyről még csak azt sem állítják, hogy ellentétes egy magasabb szintű jogszabállyal.
Végül igaz ugyan, hogy a TRIPS Megállapodás rendelkezései az uniós jogrend szerves részét alkotják, és hogy amennyiben a megállapodással érintett területen már létezik uniós szabályozás, akkor fennáll az említett megállapodással összhangban lévő értelmezés kötelezettsége, az alkalmazandó jognak a TRIPS Megállapodás 39. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban álló értelmezése céljából nem lehet kétséges az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondatában szereplő rendelkezések alkalmazásának mellőzése, mivel e megközelítés valójában e 6. cikk (1) bekezdése jogszerűségének a TRIPS Megállapodás említett rendelkezéseivel összefüggésben való vitatásához vezet.
(vö. 35–38., 40., 41., 44–46. pont)
3. Sem az uniós intézmények dokumentumaihoz való hozzáférés jogának az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001 rendeletből, valamint a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban való részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló 1367/2006 rendeletből eredő logikából, sem az azok alkalmazásából eredő logikából, sem pedig ezen utóbbi rendeletnek az előkészítő munkálatai által pontosított szövegéből nem következik, hogy a környezetbe való kibocsátás fogalmát megszorítóan kellene értelmezni. Következésképpen ahhoz, hogy a hozzáférhetővé tétel jogilag megalapozott legyen, elegendő, ha a kért információk kellően közvetlen módon vonatkoznak a környezetbe való kibocsátásra.
Az 1367/2006 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének első mondata, mivel úgy tekinti, hogy amennyiben a kért információk a környezetbe való kibocsátásra vonatkoznak, azok hozzáférhetővé tételéhez olyan nyomós közérdek fűződik, amely felette áll a kivételek által védett érdekeknek, lehetővé teszi azon általános elv konkrét végrehajtását, amely az uniós intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz való lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférésre irányul. Az 1367/2006 rendelet (15) preambulumbekezdésének értelmében továbbá kizárólag a környezeti információhoz való hozzáférés elutasításának indokait kell megszorítóan értelmezni, tekintetbe véve azt az érdeket, amelyet a kért információ közzététele a nyilvánosság számára szolgál, és azt, hogy a kért információ a környezetbe jutó kibocsátásokra vonatkozik‑e, vagy sem.
Egyebekben a környezetbe való kibocsátás fogalmának az Aarhusi Egyezmény végrehajtási útmutatójából következő meghatározása nem szolgálhat az 1367/2006 rendelet értelmezésére. Ugyanis, mivel a végrehajtási útmutató nem bír kötelező jelleggel az Aarhusi Egyezmény értelmezésére nézve, ennek feltétlenül érvényesnek kell lennie az 1367/2006 rendelet értelmezésére is. E tekintetben a végrehajtási útmutató a kibocsátásnak a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló 96/61 irányelvből eredő fogalmára utal, amely irányelv 2. cikkének 5. pontja úgy határozza meg a kibocsátás fogalmát, mint anyag, rezgés, hő vagy zaj közvetlen vagy közvetett kiengedése a létesítmény egyedi vagy diffúz forrásaiból a levegőbe, vízbe vagy a talajba; míg a létesítmény olyan rögzített műszaki egység, ahol egy vagy több, az irányelv I. mellékletében felsorolt tevékenységet folytatnak. Márpedig ilyen meghatározás magyarázata a 96/61 irányelv tárgyában keresendő, amely nem más, mint a kizárólag ipari tevékenységből eredő környezetszennyezés integrált megelőzése és csökkentése Márpedig sem az Aarhusi Egyezmény, sem az 1367/2006 rendelet nem korlátozza alkalmazási körét az ilyen tevékenységekből eredő következményekre.
(vö. 51–53., 55., 56. pont)