T‑236/10. sz. ügy

Asociación Española de Banca

kontra

Európai Bizottság

„Megsemmisítés iránti kereset – Állami támogatások – Külföldi vállalkozásban való részesedésszerzés esetén az üzleti és cégértékre alkalmazott adózási amortizációt lehetővé tevő támogatási program – A támogatási programot a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánító és a támogatások visszatéríttetését el nem rendelő határozat – Egyesület – A személyében való érintettség hiánya – Elfogadhatatlanság”

A végzés összefoglalása

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Állami támogatásokkal kapcsolatos határozat – Vállalkozások közös érdekeinek védelmével megbízott egyesület keresete – Elfogadhatóság – Feltételek – A tagok által párhuzamosan benyújtott keresetek – Az egyesület keresetének elfogadhatatlansága

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

2.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Ágazati támogatási programot tiltó bizottsági határozat – E program alapján nyújtott egyedi támogatásban részesülő, a visszatéríttetési kötelezettség által nem érintett vállalkozás keresete – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

3.      Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Állami támogatásokkal kapcsolatos határozat – Az említett eljárásban tevékeny szerepet játszó, azonban az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében az érintettek számára biztosított eljárási jogok gyakorlását túl nem lépő egyesület keresete – Elfogadhatatlanság

(EUMSZ 108. cikk, (2) bekezdés, és EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)

1.      Az olyan szakmai egyesület, amelynek feladata a tagjai közös érdekeinek védelme, állami támogatásokkal kapcsolatos végleges bizottsági határozat megsemmisítése iránt főszabály szerint csak két esetben indíthat elfogadható keresetet, azaz először is, ha az általa képviselt vállalkozások vagy azok bármelyike egyéni kereshetőségi joggal bír, és másodszor, ha az egyesület saját érdekre tud hivatkozni, így különösen, ha tárgyalási helyzetét érintette az az aktus, amelynek megsemmisítését kéri. E tekintetben az egyesület által benyújtott kereset elfogadhatóságának a tagjai képviseletére alapított első esete az, amikor az egyesület a keresetének benyújtásával az általa képviselt egy vagy több tagjának a helyébe lép, feltéve hogy a tagjai maguk is olyan helyzetben vannak, hogy elfogadható keresetet nyújthatnának be.

Az egyesület által benyújtott kereset ugyanis eljárási előnyökkel jár, mivel lehetővé teszi annak elkerülését, hogy ugyanazon határozatok ellen nagy számban különböző kereseteket nyújtsanak be. Az egyesület által benyújtott kereset elfogadhatóságának ezen első esete így feltételezi, hogy az egyesület a tagjai helyett járjon el. Ebből következik, hogy az egyesület a tagjai képviseletében eljárva akkor nyújthat be megsemmisítés iránti keresetet, ha a tagjai maguk nem nyújtottak be keresetet, noha az elfogadható lett volna.

E megoldás nem fosztja meg az EUMSZ 263. cikket a hatékony érvényesülésétől, és nem sérti sem a jogbiztonság elvét, sem pedig az egyesület védelemhez való jogát. Kétségtelen, hogy e megoldás az egyesületek keresetének elfogadhatóságát attól teszi függővé, hogy más felek, a jelen ügyben a tagjaik nem nyújtottak be keresetet. E megoldás azonban nem tekinthető bizonytalanság vagy a biztonság hiánya forrásának, mivel jogosan elvárható, hogy a tagjai érdekeinek védelmével megbízott egyesületnek tudomása legyen a tagok által benyújtott keresetekről, és fordítva. Ezenkívül a felperes egyesület keresetének a tagjai által benyújtott keresetek miatti elfogadhatatlansága nem sérti az EUMSZ 263. cikk hatékony érvényesülését és az egyesület védelemhez való jogát, azaz lényegében a hatékony bírói jogvédelemhez való jogát. Két lehetőség áll fenn ugyanis: vagy a felperes egyesület a kereshetőségi joggal bíró tagjai érdekeinek védelme érdekében nyújt be keresetet, és az elfogadhatónak nyilvánított kereset az egyesület tagjának keresete vagy az egyesület keresete lesz attól függően, hogy tagjainak valamelyike benyújtott‑e saját keresetet, vagy sem; vagy pedig az egyesület saját érdekének védelme érdekében nyújt be keresetet, és keresete elfogadhatónak nyilvánítható a tagjai általi keresetindítás ellenére, amennyiben az ilyen érdek fennállása bizonyítást nyer.

(vö. 19., 23., 24., 29. pont)

2.      Valamely vállalkozás a Bizottság ágazati támogatási programot megtiltó határozata ellen főszabály szerint nem nyújthat be megsemmisítés iránti keresetet, ha őt e határozat csak a szóban forgó ágazathoz való tartozása miatt és az említett program potenciális kedvezményezettjeként érinti. Az ilyen határozat ugyanis e vállalkozás vonatkozásában olyan általános hatályú intézkedésként jelenik meg, amely objektív módon meghatározott helyzetekre alkalmazandó, és amely általánosan és elvontan körülírt személyek kategóriája vonatkozásában fejt ki joghatásokat.

Mindazonáltal, amennyiben a felperes vállalkozást a kérdéses határozat nem csupán az érintett ágazatban működő vállalkozásként, vagyis a támogatási program potenciális kedvezményezettjeként, hanem az e program címén nyújtott olyan egyedi támogatás tényleges kedvezményezettjeként is érinti, amelynek a visszatéríttetését a Bizottság elrendelte, e vállalkozás az említett határozat által személyében érintett, és a határozat ellen benyújtott keresete elfogadható.

(vö. 33., 34. pont)

3.      Állami támogatásokkal kapcsolatos bizottsági határozat ellen benyújtott megsemmisítés iránti kereset elfogadhatóságát illetően kétségtelen, hogy a felperes a személyében valóban érintett lehet a megtámadott jogi aktus elfogadásához vezető eljárásban való tevékeny részvétele okán. Mindazonáltal olyan különleges helyzetről van szó, amelyben a felperes egyértelműen körülírt és magához a határozat tárgyához szorosan kapcsolódó tárgyalói szereppel bír, amely által olyan ténybeli helyzetben van, amely őt minden más személytől megkülönbözteti. Különösen azon egyesület szerepe, amely nem haladja meg az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdésében az érdekeltek számára biztosított eljárási jogok gyakorlását, nem minősíthető ilyen különleges helyzetnek.

(vö. 43., 44. pont)