A Törvényszék (kibővített ötödik tanács) T-56/21. sz. TEAG Thüringer Energie AG kontra Európai Bizottság ügyben 2023. december 20-án hozott ítélete ellen a TEAG Thüringer Energie AG által 2024. március 1-jén benyújtott fellebbezés

(C-173/24. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbező: TEAG Thüringer Energie AG (képviselik: I. Zenke Rechtsanwältin és T. Heymann Rechtsanwalt)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, E.ON SE, RWE AG

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2023. december 20-i TEAG Thüringer Energie AG kontra Bizottság ítéletét (T-56/21), és semmisítse meg az „E.ON/innogy” összefonódásra vonatkozó, 2019. szeptember 17-i európai bizottsági határozatot (M.8870. sz. ügy, HL 2020. C 379., 16. o.);

másodlagosan és mindenesetre bármilyen szükséges határozathozatalra tekintettel utalja vissza a T-56/21. sz. ügyet a Törvényszék elé;

kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére, beleértve a T-56/21. sz. ügyre vonatkozó eljárásban a fellebbező részéről felmerült ügyvédi és utazási költségeket is.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés öt jogalapon alapul:

Először is a Törvényszék tévesen értelmezte az uniós jogot, különösen az EUMSZ 101. cikket és az összefonódás-ellenőrzési rendelet¹ 21. cikkének (1) bekezdését. A Törvényszék tévedett, amikor az összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkének állítólagos blokkoló hatása miatt mellőzte az EUMSZ 101. cikk alkalmazását, figyelmen kívül hagyta a fellebbező által az E.ON és az RWE közötti kartellmegállapodás alátámasztására szolgáltatott bizonyítékokat, és eljárási jogokat sértett azáltal, hogy nem vette figyelembe a fellebbező ténybeli érveit.

Másodszor a Törvényszék tévesen tekintette úgy, hogy az M.8870, M.8871 és B8–28/19 közigazgatási eljárások tárgya nem képezi olyan egyetlen összefonódás szerves részét, amelyet szükségszerűen egyetlen összefonódás-ellenőrzési eljárás keretében kellene megvizsgálni, és ezáltal tévesen alkalmazta az összefonódás-ellenőrzési rendelet 3. cikkét. Először is nem vette figyelembe, hogy az RWE 16,67%-os részesedést szerzett az E.ON-ban. Másodszor figyelmen kívül hagyta az összefonódás-ellenőrzési rendeletnek a (20) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikke értelmében vett összefonódás fogalmát.

Harmadszor a Törvényszék az összefonódás-ellenőrzési rendelet 2. cikkét is megsértette azáltal, hogy tévesen határozta meg a piacot, tévesen értékelte az összefonódás hatásait, és helytelen előrejelzési horizontot alkalmazott, valamint tévesen minősítette a kötelezettségvállalást.

Negyedszer a fellebbező arra hivatkozik, hogy a megtámadott ítélet nyilvánvaló pontatlanságokat tartalmaz, illetve elferdíti a tényeket, amelyekkel kapcsolatban ezen ítélet kijavítása iránti kérelmet is benyújtott.

Végül ötödször a Törvényszék túl szigorú bizonyítási követelményeket írt elő, amikor a nyilvánvaló értékelési hibák bizonyításával összefüggésben több tekintetben is megkövetelte, hogy a fellebbező mutassa be a Bizottság által le nem folytatott vizsgálatok eredményeit, és szolgáltasson számszerű bizonyítékokat azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megfelelő vizsgálat esetén milyen konkrét eredményekre jutott volna. Ezenkívül a Törvényszék megsértette a bizonyítási teher megoszlásának elvét, amikor elutasította a fellebbező eljárási iratok benyújtása iránti kérelmét.

____________

¹     A vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL 2004. L 24., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 3. kötet, 40. o.; helyesbítés: HL 2022. L 103., 18. o.).