T‑713/14. sz. ügy
Organisation des salariés auprès des institutions européennes et internationales en République fédérale d’Allemagne (IPSO)
kontra
Európai Központi Bank
„EKB – Az EKB személyi állománya – Időszakos munkavállalók – Ugyanazon időszakos munkavállaló szerződése maximális időtartamának korlátozása – Megsemmisítés iránti kereset – Megtámadható aktus – Közvetlen és személyében való érintettség – Az eljáráshoz fűződő érdek – Keresetindítási határidő – Elfogadhatóság – A tájékoztatási kötelezettség és a felperes szakszervezettel való konzultációs kötelezettség megsértése – Szerződésen kívüli felelősség”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2016. december 13.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Objektív szempontok alapján történő értékelés – Ugyanazon időszakos munkavállaló alkalmazásának maximális időtartamát korlátozó európai központi banki határozat – Bennfoglaltság
(EUMSZ 263. cikk)
2. Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Valamely intézménynek egy adott területen valamely irányvonal követésére vonatkozó szándékát kifejező aktus – Kizártság
(EUMSZ 263. cikk)
3. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – A tagjait védő, illetve képviselő szakmai egyesülés által benyújtott kereset – Elfogadhatóság – Feltételek
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Ugyanazon időszakos munkavállaló alkalmazásának maximális időtartamát korlátozó európai központi banki határozat – Az EKB személyi állománya érdekeinek képviseletében aktívan eljáró szakszervezet keresete – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Az eljáráshoz fűződő érdek – Természetes vagy jogi személyek – Kereset, amelyből a felperesnek előnye származhat – Elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés)
6. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Eljárásgátló jelleg
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)
7. Megsemmisítés iránti kereset – Határidők – Kezdet – Közzé nem tett és a felperessel sem közölt jogi aktus – A tartalom és az indokolás pontos ismerete – A jogi aktus teljes szövegének az aktus létezéséről való tudomásszerzéstől számított észszerű határidőn belüli kérésére vonatkozó kötelezettség
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés)
8. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz – A 2002/14 irányelv valamely rendelkezésének önálló felhívhatósága – Kizártság
(EUSZ 6. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés; az Európai Unió Alapjogi Chartája, 27. cikk és 52. cikk, (7) bekezdés; 2002/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv)
9. Szociálpolitika – A munkavállalók tájékoztatása és konzultációja – 2002/14 irányelv – Hatály – Munkavállaló – Fogalom – Munkaviszony megléte – Értékelési szempontok – Az Európai Központi Bank rendelkezésére bocsátott időszakos munkavállalók – Bennfoglaltság
(2002/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv, 2. cikk, c) pont)
10. Intézmények jogi aktusai – Irányelvek – Az uniós intézmények számára kötelezettségek közvetlen keletkeztetése a személyi állományukkal fennálló kapcsolatok keretében – Kizártság – Felhívhatóság – Terjedelem
(Art. 288 TFUE; 2002/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv)
11. Tisztviselők – Az Európai Központi Bank alkalmazottai – Alkalmazási feltételek – A szociális politikáról szóló uniós irányelvek tiszteletben tartása – Az EKB különös kötelezettségei – Hiány
(Az EKB személyi állományának alkalmazási feltételei, 9. cikk, c) pont; 2002/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv)
12. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – Képviselet – Konzultációhoz és tájékoztatáshoz való joggal rendelkező szakszervezet – Kötelező konzultáció – Terjedelem
13. Alapvető jogok – Az Európai Unió Alapjogi Chartája – Képviselet – Konzultációhoz és tájékoztatáshoz való joggal rendelkező szakszervezet – Az időszakos munkával kapcsolatos határozat elfogadása előtti konzultáció hiánya – Megengedhetetlenség
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 27. cikk; 2002/14 európai parlamenti és tanácsi irányelv)
14. Szerződésen kívüli felelősség – Feltételek – Jogellenesség – Kár – Okozati összefüggés
(EUMSZ 340. cikk, második és harmadik bekezdés)
1. Megsemmisítés iránti keresettel megtámadható jogi aktusnak kizárólag az olyan kötelező joghatásokat kiváltó intézkedések minősülnek, amelyek harmadik személyek érdekeit azáltal érintik, hogy lényegesen módosítják jogi helyzetüket. Annak meghatározásához, hogy valamely aktus, melynek megsemmisítését kérik, kivált‑e ilyen joghatásokat, annak tartalmát, kidolgozásának körülményeit, valamint a kibocsátójának szándékát kell figyelembe venni az aktus minősítéséhez. Ezzel szemben a jogi aktus formája a megsemmisítés iránti kereset elfogadhatósága szempontjából főszabály szerint lényegtelen. Ugyanakkor nem zárható ki, hogy a Törvényszék figyelembe vegye a megsemmisíteni kért aktus formáját, amennyiben az segít a jellege meghatározásának lehetővé tételében.
Így csak azon aktus minősül megsemmisítés iránti keresettel megtámadható határozatnak, amelynek révén a kibocsátó egyértelműen és véglegesen határozza meg álláspontját, olyan formában, amely lehetővé teszi ezen aktus jellegének megállapítását.
Ilyen például az Európai Központi Bank Igazgatóságának azon határozata, amely az időszakos munkavállalók ezen intézményen belüli alkalmazásának keretében követendő bizonyos kritériumokat, tudniillik az adminisztratív és titkársági feladatokat ellátó ugyanazon időszakos munkavállaló alkalmazásának maximális időtartamát véglegesen megállapító, általánosan alkalmazandó szabályokat határoz meg.
Egy ilyen aktus kötelező joghatásokat vált ki, amennyiben az időszakos munkavállalók ezen intézmény általi alkalmazásával kapcsolatos közbeszerzési eljárások keretében az EKB nem térhet el a munkaerő‑kölcsönző vállalkozások ajánlatainak értékelésekor e szabálytól, míg azt formálisan nem módosítja vagy helyezi hatályon kívül.
(vö. 17., 18., 20., 22., 23. pont)
2. Nem minősül az EK 263. cikk értelmében vett megtámadható jogi aktusnak valamely intézmény olyan intézkedése, amely kizárólag ezen intézménynek vagy valamely szervezeti egységének egy adott területen valamely irányvonal követésére vonatkozó szándékát fejezi ki. Az ilyen belső iránymutatások, amelyek azokat az általános irányvonalakat határozzák meg, amelyek alapján az intézmény – a vonatkozó rendelkezések alkalmazásával – utóbb olyan egyedi határozatokat kíván elfogadni, amelyek jogszerűsége az EK 263. cikkben meghatározott eljárás szerint vitatható, kizárólag az adminisztráció belső rendszerében válthatnak ki joghatást, és semmilyen jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztetnek harmadik személyekre nézve. Az ilyen aktusok tehát nem minősülnek sérelmet okozó, és az EUMSZ 263. cikk szerinti megsemmisítés iránti keresettel megtámadható aktusoknak.
(vö. 19. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 44., 46–49. pont)
4. Az a puszta tény, miszerint a személyi állományt képviselő szakszervezet részt vett azon tárgyalásokon, melyek az adott aktus elfogadásához vezettek, nem elegendő azon keresetindítási jog jellegének megváltoztatásához, mellyel a felperes az EUMSZ 263. cikk értelmében e tekintetben bírhat. Ugyanakkor egy egyesület keresete elfogadhatónak nyilvánítható, ha a tagjai érdekeitől elkülönülő saját érdekeit védi, különösen, ha tárgyalási helyzetét érintette a megtámadott aktus, és olyan különleges helyzetekben, amelyekben a felperes egyértelműen körülírt és a határozat tárgyához szorosan kapcsolódó tárgyalói szereppel bírt, amely által olyan ténybeli helyzetben volt, amely őt minden más személytől megkülönböztette.
Szakszervezet által az Európai Központi Bank Igazgatóságának az időszakos munkavállalók ezen intézményen belüli alkalmazásának maximális időtartamát megállapító határozata ellen indított keresetről szólva: az a tény, hogy e szakszervezet az EKB szociális tárgyalópartnere volt az időszakos munkavállalókkal, többek között az EKB általi alkalmazásuk időtartamával kapcsolatos megbeszélések keretében, elegendő a jelen esetben annak alátámasztására, hogy a felperest az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdése értelmében a megtámadott aktus személyében érintette. E minőség e szakszervezetet jellemzi csupán, amennyiben az EKB‑nál alkalmazott vagy ezen intézménynek dolgozó személyek érdekeinek képviseletében esetleg aktív különböző szakszervezetek közül csak e szakszervezet vett részt az EKB‑val kifejezetten azon kérdésekre vonatkozó tárgyalásokban, amelyeket a megtámadott aktus említ, ami egyéníti őt valamennyi másik szakszervezethez képest.
Hasonlóképpen e szakszervezetet közvetlenül érinti a megtámadott aktus, amennyiben az aktus azonnali hatása, hogy érinti e szervezetnek az időszakos munkavállalókkal kapcsolatos kérdésekről szóló megbeszéléseken betöltött szociális tárgyalópartneri helyzetét, mivel megfosztja annak lehetőségétől, hogy a döntéshozatalban részt vegyen, és arra befolyást gyakoroljon.
(vö. 52., 53., 58., 59. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 63., 64. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 68. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 69–72. pont)
8. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 27. cikke a munkavállalóknak a vállalkozásnál fennálló, tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát szabályozza. E rendelkezések az uniós intézmények és személyi állományuk közötti jogviszonyban is alkalmazandók.
Mindazonáltal, magának az Alapjogi Charta 27. cikkének a szövegéből kitűnik, hogy az e rendelkezések által biztosított jogok az uniós jogban és a nemzeti jogszabályokban és gyakorlatban meghatározott esetekben és feltételekkel gyakorolhatók.
Ebből következik, hogy az Alapjogi Charta 27. cikke, amely nem biztosít semmilyen, közvetlenül alkalmazandó jogot, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a magánszemélyekre a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való olyan alanyi jogot ruházzon, amelyre hivatkozni lehet.
Az Alapjogi Charta 27. cikkéhez fűzött magyarázatok szerint ugyanis, amelyeket az EUSZ 6. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése és az Alapjogi Charta 52. cikk (7) bekezdése értelmében a Charta értelmezéséhez figyelembe kell venni, az Alapjogi Charta 27. cikkében említett terület uniós vívmányait, amelyek meghatározzák, hogy e cikk milyen feltételekkel alkalmazandó, többek között az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14 irányelv tartalmazza.
(vö. 84–86., 88. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 97., 99., 101. pont)
10. Mivel az irányelveknek a tagállamok, és nem az uniós intézmények vagy szervek a címzettjei, nem lehet úgy tekinteni, hogy az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14 irányelv rendelkezései kötelezettséget rónak az intézményekre a személyi állományukkal fenntartott jogviszony tekintetében.
Az a körülmény azonban, hogy valamely irányelv önmagában nem köti az intézményeket, nem zárja ki, hogy az ebben az irányelvben megfogalmazott szabályok vagy elvek az intézményekkel szemben is felhozhatók legyenek, amennyiben azok pusztán sajátos kifejeződését jelentik a Szerződés alapvető szabályainak és az általános jogelveknek, amelyek az említett intézményekre közvetlenül alkalmazandók. Egy jogközösségben ugyanis alapvető követelmény a jog egységes alkalmazása, és minden jogalanyra vonatkozik a jogszerűség tiszteletben tartásának elve. Az intézmények tehát éppúgy kötelesek tiszteletben tartani az EUM‑Szerződés rájuk vonatkozó rendelkezéseit és a rájuk vonatkozó általános jogelveket, mint minden más jogalany.
Ugyanígy valamely irányelv akkor is kötheti az intézményeket, amikor az a szervezeti önállósága keretében az irányelvben szereplő különleges kötelezettségnek kívánt eleget tenni, vagy abban az esetben, ha valamely általános hatályú belső végrehajtási aktus maga kifejezetten az uniós jogalkotó által a szerződések alapján meghozott intézkedésekre utal. Végül, az intézményeknek, munkáltatóként eljárva – az őket terhelő együttműködési kötelezettségnek megfelelően – figyelembe kell venniük az uniós szinten elfogadott jogalkotási rendelkezéseket.
(vö. 104–106. pont)
11. Jóllehet az Európai Központi Bank személyi állománya alkalmazási feltételei 9. cikkének c) pontja azt az általános elvet tükrözi, amely szerint a jog egységes alkalmazása megköveteli, hogy az uniós intézmények betartsák az uniós jog szabályait, beleértve az irányelveket, valamint hogy egy uniós aktust lehetőség szerint az elsődleges jog egészével összhangban kell értelmezni, e rendelkezés nem jelenti az EKB olyan kötelezettségvállalását, hogy valamely különös kötelezettségnek – nevezetesen a munkavállalók képviselőinek tájékoztatásával vagy a velük folytatott konzultációval kapcsolatban az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14 irányelvben előírt kötelezettségnek – eleget tegyen.
(vö. 111. pont)
12. Valamely szakszervezet konzultációhoz és tájékoztatáshoz való, az Európai Központi Bank által olyan keretmegállapodásban elismert jogáról szólva, amely keretmegállapodás szövege szerint e jog célja az, hogy a szakszervezetnek lehetőséget biztosítson a döntéshozatal befolyásolására: a határozat meghozatalában való közreműködés egyik leggyengébb formájáról van szó, amennyiben az semmilyen esetre sem foglalja magában az adminisztráció azon kötelezettségét, hogy a megfogalmazott észrevételek alapján lépéseket tegyen, hanem lehetőséget biztosít az érdekeltek számára az érdekeik képviselőinek közbenjárásával, hogy véleményüket kifejtsék az őket érintő, általános hatályú aktusok elfogadása vagy módosítása előtt, különösen azáltal, hogy rendelkezésükre áll valamennyi releváns információ az ilyen aktusok elfogadásának teljes folyamata során, mivel az a cél, hogy egy szakszervezet a konzultációs folyamatban a lehető legteljesebb mértékben és leghatékonyabban részt vehessen.
Ennélfogva az adminisztrációnak ezt a kötelezettséget minden egyes olyan esetben be kell tartania, amikor a munkavállalók képviselőivel folytatott konzultáció befolyásolhatja az elfogadandó jogi aktus tartalmát, ellenkező esetben megfosztja a konzultációs kötelezettséget a hatékony érvényesüléstől.
(vö. 146., 147. pont)
13. Az Európai Központi Bank azzal, hogy az időszakos munkavállalók ezen intézményen belüli alkalmazásának keretében követendő bizonyos kritériumokat véglegesen megállapító határozatot anélkül fogadott el, hogy annak meghozatalába előzetesen bevonta volna a konzultációhoz és tájékoztatáshoz való joggal rendelkező szakszervezetet, jóllehet ezen aktus tárgya az e szakszervezet részvételével működő munkacsoport keretében folytatott megbeszélések tárgyát is képezte, és anélkül, hogy megvárta volna e munkacsoport jelentését, a nem tartotta tiszteletben e szakszervezet tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogát, amely az érdekelteket képviselő szakszervezet jogainak részét képezi, és megsértette az Alapjogi Chartának az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14 irányelvvel pontosított 27. cikkét, amelyet a munkacsoport létrehozása révén az időszakos munkavállalókra kiterjesztett keretmegállapodás hajt végre.
(vö. 148. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 155. pont)