A Bíróság (nagytanács) 2020. március 3-i ítélete (a Juzgado de Primera Instancia n° 38 de Barcelona – [Spanyolország] előzetes döntéshozatal iránti kérelme) – Marc Gómez del Moral Guasch kontra Bankia SA
(C-125/18. sz. ügy)1
(Előzetes döntéshozatal – Fogyasztóvédelem – 93/13/EGK irányelv – A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételek – Jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés – Változó kamatláb – A takarékpénztárak jelzálog-fedezetű kölcsönein alapuló referenciamutató – Jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezésből eredő mutató – Az ilyen feltétel eladó vagy szolgáltató általi egyoldalú beillesztése – Az átláthatósági követelmény nemzeti bíróság általi vizsgálata – A feltétel tisztességtelen jellege megállapításának következményei)
Az eljárás nyelve: spanyol
A kérdést előterjesztő bíróság
Juzgado de Primera Instancia n° 38 de Barcelona
Az alapeljárás felei
Felperes: Marc Gómez del Moral Guasch
Alperes: Bankia SA
Rendelkező rész
A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy ezen irányelv hatálya alá tartozik a fogyasztó és az eladó vagy szolgáltató között létrejött jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés azon feltétele, amely előírja, hogy a kölcsönre alkalmazandó kamatláb a nemzeti szabályozásban előírt azon hivatalos referenciamutatók egyikén alapul, amelyeket a hitelintézetek a jelzálog-fedezetű kölcsönszerződésekre alkalmazhatnak, ha ez a nemzeti szabályozás nem írja elő sem e mutatónak a felek választásától független, kötelező alkalmazását, sem annak automatikus, azaz ugyanezen felek között e tekintetben fennálló, eltérő megállapodás hiányában történő alkalmazását.
A 93/13 irányelvet, és különösen a 4. cikkének (2) bekezdését és 8. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a tagállami bíróság köteles megvizsgálni a szerződés elsődleges tárgyára vonatkozó szerződési feltétel világos és érthető jellegét, méghozzá függetlenül attól, hogy ezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdését átültették-e ezen tagállam jogrendjébe.
A 93/13 irányelvet, és különösen a 4. cikkének (2) bekezdését és 5. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés keretében változó kamatlábat meghatározó szerződési feltétel átláthatóságára vonatkozó követelmény tiszteletben tartása érdekében e feltételnek nemcsak alaki és nyelvtani szempontból kell érthetőnek lennie, hanem azt is lehetővé kell tennie, hogy a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó megértse e kamatláb számítási módjának konkrét működését, és így pontos és érthető kritériumok alapján értékelje az ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt, potenciálisan jelentős gazdasági következményeit. A nemzeti bíróság által e tekintetben elvégzendő értékelés szempontjából különösen releváns tényezőnek minősül egyrészt az a körülmény, hogy az e kamatláb kiszámítására vonatkozó fő elemek – az említett kamatláb számítási módjának közzététele folytán – könnyen hozzáférhetőek minden olyan személy számára, aki jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés megkötését tervezi, másrészt pedig az ugyanezen kamatláb kiszámításának alapjául szolgáló mutató múltbeli alakulására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátása.
A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdését és 7. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes, ha a kölcsön változó kamatainak kiszámításához referenciamutatót meghatározó tisztességtelen szerződési feltétel semmissége esetén a nemzeti bíróság e mutatót – a szerződés felei közötti ellentétes megállapodás hiányában alkalmazandó – jogszabályon alapuló mutatóval helyettesíti, amennyiben az érintett jelzálog-fedezetű kölcsönszerződés az említett tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem maradhat fenn, és ha a teljes szerződés semmisségének megállapítása a fogyasztót különösen hátrányos következményeknek tenné ki.
____________
1 HL C 152., 2018.4.30