2008. július 8-án benyújtott kereset - Németországi Szövetségi Köztársaság kontra az Európai Közösségek Bizottsága

(T-270/08. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: M. Lumma meghatalmazott, segítője: C. von Donat ügyvéd)

Alperes: az Európai Közösségek Bizottsága

Kereseti kérelmek

az 1994. augusztus 5-i C(94) 1973 bizottsági határozat alapján az 1. célkitűzés alá tartozó, a Németországi Szövetségi Köztársaságban megvalósítandó Berlin (Ost) operatív programhoz (1994-1999) biztosított, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) fedezett hozzájárulás csökkentéséről szóló, 2008. április 29-i C(2008) 1615 végleges bizottsági határozat megsemmisítése;

az Európai Közösségek Bizottságának az eljárási költségek viselésére való kötelezése.

Jogalapok és fontosabb érvek

A megtámadott határozattal a Bizottság csökkentette a Németországi Szövetségi Köztársaságban található Land Berlin (Berlin Tartomány) 1. célkitűzés alá tartozó területet érintő operatív program (1994-1998) megvalósításához az EFRA-ból biztosított hozzájárulás összegét.

Keresetének alátámasztására a felperes először is arra hivatkozik, hogy a Bizottság hibásan értékelte a tényállást. A felperes különösen azt kifogásolja, hogy a Bizottság egyes vizsgálati eredményeket tévesen ítélt meg, és indokolatlanul állapította meg, hogy rendszeres közigazgatási és ellenőrzési hiányosság állt fenn.

Másodszor a felperes előadja, hogy semmiféle jogi alap nem létezik arra, hogy az 1994-1999-es programozási időszakra átalánymértékű és extrapolált pénzügyi kiigazításokat alkalmazzanak, ugyanis e programozási időszakra nézve nem létezett az 1260/99/EK rendelet¹ 39. cikkének megfelelő szabályozás. Ezenkívül sem a 4253/88/EGK rendelet² 24. cikkének, sem a 4253/88 rendelet 24. cikke alkalmazásának keretében végzett nettó pénzügyi kiigazításokhoz készült 1997. október 15-i bizottsági belső iránymutatások rendelkezései, sem pedig az EK 274. cikkben rögzített hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve nem nyújt megfelelően biztos jogi alapot. A felperes véleménye szerint azt sem lehet megállapítani, hogy hosszú ideje fennálló és általánosan elfogadott közigazgatási gyakorlat lett volna jelen.

A felperes ezen túlmenően azt állítja, hogy a megtámadott határozat sérti a 4253/88 rendelet 24. cikkének (2) bekezdését, mivel nem álltak fenn e rendelkezés értelmében vett szabálytalanságok. Ebben az összefüggésben azt is előadja, hogy még ha fenn is álltak volna a hozzájárulás csökkentésének a 4253/88 rendelet 24. cikkének (2) bekezdése szerinti előfeltételei, a Bizottságnak élnie kellett volna az őt megillető diszkrecionális jogkörrel, és mérlegelnie kellett volna, hogy a csökkentés arányos-e.

Másodlagosan a felperes előadja, hogy az átalány-kiigazítások aránytalanok, és hogy a Bizottság az extrapolációkat elégtelen tényállási alapokra támaszkodva alkalmazta.

Ezenfelül a felperes azt is kifogásolja, hogy a Bizottság a megtámadott határozat vonatkozásában megsértette indokolási kötelezettségét.

Végül a felperes előadja, hogy a Bizottság megsértette a partnerségi elvet, mert jóllehet pénzügyi ellenőrei több ellenőrzést is végeztek az 1994-1999-es programozási időszak alatt, egyetlen alkalommal sem tette megfontolás tárgyává, hogy rendszerhiányosságokhoz pénzügyi következményeket fűzzön.

____________

¹ - A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/99/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.)

² - A 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988.december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1. o.)