A Közszolgálati Törvényszék F -97/12. sz., Thomé kontra Bizottság ügyben 2013. október 7-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2013. december 17-én benyújtott fellebbezés

(T-669/13. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: J. Currall és G. Gattinara meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: Florence Thomé (Brüsszel, Belgium)

Kérelmek

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

helyezze hatályon kívül a Közszolgálati Törvényszék F-97/12. sz. Thomé kontra Bizottság ügyben 2013. október 7-én hozott ítéletét;

az F. Thomé által az F-97/12. sz. ügyben benyújtott fellebbezést mint elfogadhatatlant vagy – legalábbis – mint megalapozatlant utasítsa el;

a költségekről egyelőre ne határozzon.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezése alátámasztása érdekében a fellebbező öt jogalapra hivatkozik.

Az első, a sérelmet okozó aktus fogalmának megsértésére alapított jogalap. A Bizottság egyrészt arra hivatkozik, hogy a kinevezésre jogosult hatóság által a panaszeljárás keretében megsemmisített aktus a bírósági eljárásban nem képezheti megsemmisítés tárgyát, másrészt egy olyan határozat, amely az érintettnek valamilyen jogosultságot biztosít, nem minősíthető sérelmet okozó aktusnak (a megtámadott ítélet 28–37. pontja vonatkozásában).

A második, egyrészt a kinevezésre jogosult hatóságnak és a Közszolgálati Törvényszéknek a vizsgabizottság határozataival kapcsolatban gyakorolt felügyeleti jogköre terjedelmének meghatározására, valamint a Közszolgálati Törvényszék bírósági felülvizsgálati jogkörére vonatkozó téves jogalkalmazására, másrészt a jogvita tárgyának elferdítésére és a kontradiktórius eljárás elvének megsértésére alapított jogalap (a megtámadott ítélet 50–52. pontja vonatkozásában). A Bizottság arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék az előtte folyó eljárások tárgyát képező határozatokra, azaz a kinevezésre jogosult hatóság határozataira nem megfelelő bírósági felülvizsgálati szempontot alkalmazott és ezzel túllépte bírósági felülvizsgálatának kereteit.

A harmadik, a versenyvizsga-kiírás szerinti egyetemi diploma meglétének értékelésére vonatkozó jogszabályok megsértésére alapított jogalap (a megtámadott ítélet 56–58. pontja vonatkozásában). A Bizottság arra hivatkozik, hogy a Közszolgálati Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a diploma szakmai értékét egyenértékűnek tekintette annak tudományos értékével és úgy ítélte meg, hogy a kinevezésre jogosult hatóságnak figyelembe kell vennie az olyan nem hivatalos diplomát is, mint amilyen egy magán oktatási intézmény által adott és elismert tudományos értékkel egyáltalán nem rendelkező cím.

A negyedik, az indokolási kötelezettség megsértésére alapított jogalap (a megtámadott ítélet 56., 57. és 60–64. pontja vonatkozásában), mivel a Közszolgálati Törvényszék nem adott magyarázatot arra, hogy az elsőfokú eljárás felperesének diplomája megfelelhetett-e a versenyvizsgára való jelentkezésekor a versenyvizsga-kiírásban rögzített feltételeknek, amikor annak megfelelőségét csak utólag, a panaszeljárásban állapították meg.

Az ötödik, téves jogalkalmazásra alapított jogalap (a megtámadott ítélet 74. pontja vonatkozásában), mivel a Közszolgálati Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú eljárás felperese elvesztette az esélyét a felvételre és ezért kártérítés illeti meg.