2023. november 30-án benyújtott kereset – Goodwill M + G kontra Bizottság

(T-1125/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: holland

Felek

Felperes: Goodwill M + G (Kontich, Belgium) (képviselők: I. Van Giel és T. Toremans ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a szintetikus polimer mikrorészecskék tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. szeptember 25-i (EU) 2023/2055 bizottsági rendeletet (HL 2023. L 238., 67. o.; a továbbiakban: megtámadott rendelet);

az alperest kötelezze a költségek viselésére

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap: az arányosság elvének megsértése

A megtámadott rendelet célja, hogy korlátozza a termékekben egy adott tulajdonság elérése érdekében jelen lévő (szándékosan előforduló), 5 mm-es vagy annál kisebb, vízben nem oldódó szintetikus polimerek (szintetikus polimer mikrorészecskék vagy mikroműanyag) használatát, az említett mikrorészecskék által a vízi környezetre jelentett kockázat kezelése céljából. A felperes szerint e rendeletnek az a hatása, hogy azonnal megtiltja a felperes által forgalomba hozott karácsonyi dekoráción található csillám használatát. E tilalom azonban nem alkalmas a Bizottság által követett cél megvalósításának biztosítására, és az okozott hátrányok nem állnak arányban az elérni kívánt céllal. A Bizottság szintén nem a legkevésbé korlátozó intézkedést választotta.

Második jogalap: az egyenlőség elvének megsértése

A megtámadott rendelet az új szabályok hatálybalépését megelőző különböző átmeneti időszakokat ír elő. Eltérő bánásmód áll fenn, mivel bizonyos hasonló ágazatok, mint például a kozmetikai ágazat tekintetében átmeneti időszakot írnak elő, de nem ez a helyzet a dekorációs ágazat esetében, amelyben a felperes működik.

Harmadik jogalap: a jogbiztonság elvének megsértése

Először is a felperes arra hivatkozik, hogy az átmeneti időszak hiánya megakadályozza a vállalkozásokat abban, hogy alkalmazkodjanak az új szabályozáshoz, és ezáltal korlátozzák a gazdasági és pénzügyi kockázatokat. Másodszor, a csillámtilalom nem egyértelmű és nem is pontos. A tilalom ugyanis csak akkor alkalmazható, ha a csillámok kibocsátására az érintett termékek – a jelen esetben karácsonyi díszítés – „rendeltetésszerű használata” során kerül sor, de bizonytalanság áll fenn e fogalommal kapcsolatban. Ennélfogva a felperes nem tudja megállapítani, hogy a tilalom vonatkozik-e a termékeire, és ha igen, milyen mértékben, továbbá a tilalom alkalmazásába vetett jogos bizalom nem lehetséges.

Negyedik jogalap: a gondossági kötelezettség megsértése

Egyetlen dokumentumból sem tűnik ki, hogy az a döntés, amely nem ír elő átmeneti időszakot az olyan termék rendeltetésszerű használata során kibocsátott csillámokra, mint a karácsonyi díszítés, tudományos kutatásokon vagy más bizonyított tényeken alapulna. Nyilvánvaló, hogy a Bizottság a rendelet elfogadásakor tévesen vélte úgy, hogy azoknak az ágazatoknak, amelyekre nem állapítottak meg átmeneti időszakot, azért nincs szükségük ilyen időszakra, mert a tiltott mikrorészecskékhez képest megvalósítható alternatívákkal rendelkeztek. A Bizottság azáltal, hogy ezt nem támasztotta alá, nyilvánvaló mérlegelési hibát követett el, és ezáltal megsértette a gondossági kötelezettségét.

____________