A Közszolgálati Törvényszék F-65/09. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. november 23-án hozott ítélete ellen Luigi Marcuccio által 2011. február 11-én benyújtott fellebbezés

(T-85/11. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Fellebbező: Luigi Marcuccio (Tricase, Olaszország) (képviselő: G. Cipressa ügyvéd)

A másik fél az eljárásban: az Európai Bizottság

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Törvényszék:

mindenképpen teljes egészében és kivétel nélkül helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;

állapítsa meg, hogy az Európai Bizottság által a tárgyaláson benyújtott irat in hanc litem elfogadhatatlan, ahogyan mindig is az volt;

teljes egészében és kivétel nélkül adjon helyt a fellebbező által az elsőfokú eljárásban előadott kérelmeknek;

az alperest kötelezze mindazon költségek viselésére, amelyek a fellebbezőnél felmerültek, és továbbra is felmerülnek a jelen eljárás minden szakaszában;

másodlagosan utalja vissza a jelen ügyet a Közszolgálati Törvényszék elé, hogy az más összetételű tanácsban eljárva ismét határozzon az ügy érdeméről.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen fellebbezés a Közszolgálati Törvényszék 2010. november 23-i ítélete ellen irányul. Ezen ítéletben a Közszolgálati Törvényszék elutasította azt a keresetet, amely az Európai Unió Törvényszékének T-84/04. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2008. június 10-én hozott ítéletének (az EBHT-ban még nem tették közzé) végrehajtásaként 2008. augusztus 5-én hozott határozat megsemmisítésére, az e határozat ellen benyújtott panaszt elutasító határozat megsemmisítésére, valamint a Bizottság által a felperesnek e határozatokkal okozott károk megtérítéseként meghatározott összeg megfizetésére való kötelezésére irányult.

A fellebbező fellebbezésének alátámasztására négy jogalapra hivatkozik:

1. Az első jogalap bizonyos eljárási és értékelési hibákra vonatkozik, többek között a védelemhez való jog megsértése miatt.

2. A második jogalap arra vonatkozik, hogy az első fokon megsemmisíteni kért határozat kibocsátója erre nem rendelkezett hatáskörrel.

3. A harmadik jogalap az első fokon megsemmisíteni kért határozat indokolásának teljes hiányára vonatkozik.

4. A negyedik jogalap a megtámadott határozat különböző megállapításainak jogsértő jellegére vonatkozik, többek között a következő hibák miatt: a) a jogszabályok megsértése, téves, pontatlan és ésszerűtlen értelmezése és alkalmazása; b) a patere legem quam ipse fecisti elvének megsértése; c) joggal való visszaélés, különösen az eljárási szabályok megsértése; d) az indokolás teljes hiánya.

____________