T‑360/09. sz. ügy
E.ON Ruhrgas AG és
E.ON AG
kontra
Európai Bizottság
„Verseny – Kartellek – A földgáz német és francia piacai – Az EK 81. cikk megsértését megállapító határozat – A piac felosztása – A jogsértés időtartama – Bírságok”
Az ítélet összefoglalása
1. Kartellek – Tilalom – Mentesítés/Mentesség – Járulékos korlátozásnak minősülő kikötés – A járulékos korlátozás fogalma – Terjedelem – Az alap‑összefonódás megvalósításához közvetlenül kapcsolódó, és ahhoz szükséges korlátozás – Objektív és arányos jelleg – Összetett gazdasági értékelés – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok – A minősítés következményei
(EK 81. cikk, (1) bekezdés és (3) bekezdés)
2. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Vállalkozás potenciális versenytársnak minősülése – Szempontok – Lényeges elem – A vállalkozás képessége arra, hogy az érintett piacra lépjen – De iure vagy de facto monopóliummal jellemzett piac – Hatás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
3. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – Versenykorlátozó cél – Megfelelő megállapítás
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
4. Kartellek – Versenytorzítás – Értékelési szempontok – A megállapodásban részes feleknek a verseny korlátozására irányuló szándéka – Nem szükséges feltétel – Az ilyen szándéknak a Bizottság vagy az uniós bíróság által történő figyelembevétele – Megengedhetőség
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
5. Kartellek – Versenytorzítás – A verseny korlátozását célzó megállapodás – Jogszerű célok egyidejű követése – Hatás hiánya
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
6. Kartellek – A tagállamok közötti kereskedelem érintettsége – Értékelési szempontok – Potenciális verseny hiányával jellemzett piacra vonatkozó megállapodások és magatartások
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
7. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – A jogsértésnek és a jogsértés időtartamának a Bizottságra háruló bizonyítása – A bizonyítási teher terjedelme
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
8. Verseny – Közigazgatási eljárás – Jogsértést megállapító bizottsági határozat – Bírósági felülvizsgálat – Korlátok
(EK 81. cikk, EK 82. cikk és EK 230. cikk)
9. Kartellek – Valamely vállalkozás versenyellenes kezdeményezésben való részvétele – Nyilvános elhatárolódás nélküli hallgatólagos jóváhagyásnak a vállalkozás felelősségének megállapításához elégséges volta
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
10. Verseny – Közigazgatási eljárás – Versenykorlátozó megállapodás megkötésében megnyilvánuló jogsértést megállapító bizottsági határozat – Okirati bizonyítékokon alapuló határozat – A jogsértés megtörténtét vitató vállalkozások bizonyítási kötelezettsége
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
11. Kartellek – Tilalom – A formális megszüntetésüket követően is hatást kifejtő kartellek – Az EK 81. cikk alkalmazása
(EK 81. cikk, (1) bekezdés)
12. Verseny – Bírságok – Összeg – Meghatározás – Az egyenlő bánásmód elve – A Bizottság határozathozatali gyakorlata – Tájékoztató jelleg
(EK 81. cikk, (1) bekezdés; 1/2003 tanácsi rendelet 23. cikk, (2) és (3) bekezdés)
13. Verseny – Közösségi szabályok – Jogsértések – Betudhatóság – Anyavállalat és leányvállalatok – Gazdasági egység – Értékelési szempontok – A leányvállalataiban 100%‑os részesedéssel rendelkező anyavállalat által e leányvállalatokra gyakorolt meghatározó befolyás vélelme – Holdingtársaság tulajdonában lévő leányvállalat – A vélelem megdöntéséhez nem elégséges körülmény
(EK 81. cikk és EK 82. cikk)
14. Verseny – Bírságok – Összeg – A Bizottság mérlegelési jogköre – Bírósági felülvizsgálat – Korlátlan felülvizsgálati jogkör – Hatály
(EK 229. cikk; 1/2003 tanácsi rendelet, 31. cikk)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 62–70. pont)
2. Az EK 81.cikk (1) bekezdése – tekintettel az e rendelkezésben a tagállamok közötti kereskedelem érintettségére és a versenyre gyakorolt következményekre megállapított feltételekre – csak olyan ágazatokra vonatkozik, amelyek nyitottak a verseny számára. A verseny feltételeinek vizsgálata nemcsak az érintett piacon a már jelen lévő vállalkozások között fennálló tényleges versenyen alapul, hanem a potenciális versenyen is.
E tekintetben a de facto területi monopóliumok létezésével jellemzett nemzeti piacon nem releváns azon körülmény, hogy e piacon nem létezik de iure monopólium. Annak eldöntése érdekében ugyanis, hogy valamely piacon van‑e potenciális verseny, a Bizottságnak meg kell vizsgálnia az arra vonatkozó valós és egyértelmű lehetőségeket, hogy az érintett vállalkozások egymással versenyezzenek, vagy hogy valamely új versenytárs az érintett piacra léphessen, és az ott letelepedett vállalkozásokkal versenyezzen. A Bizottság ezen vizsgálatát e lehetőségek objektív alapjára vonatkozóan kell elvégezni, ezért nem számít, hogy az említett lehetőségek a közvetlenül a nemzeti szabályozásból fakadó, vagy közvetve az annak végrehajtásából eredő ténybeli helyzetből fakadó monopólium miatt vannak kizárva.
Egyébiránt valamely társaság ilyen piacra lépésének pusztán elméleti lehetősége nem elég annak bizonyításához, hogy ilyen verseny létezik.
(vö. 84., 85., 102., 105., 106. pont)
3. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 141. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 142. pont)
5. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 143. pont)
6. Az EK 81. cikk (1) bekezdése csak azokra a megállapodásokra alkalmazandó, amelyek hatással lehetnek a tagállamok közötti kereskedelemre.
A Közösségen belüli kereskedelemre gyakorolt hatást rendszerint több olyan tényező együttesen váltja ki, amelyek külön‑külön nem lennének szükségszerűen meghatározók. Meg kell vizsgálni a gazdasági és jogi hátteret annak eldöntése érdekében, hogy valamely megállapodás érezhető hatással van‑e a tagállamok közötti kereskedelemre. E tekintetben nem lényeges, hogy a kartellnek a kereskedelemre gyakorolt hatása kedvezőtlen, semleges vagy kedvező. A verseny korlátozása ugyanis alkalmas a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására, amennyiben alkalmas a kereskedelemben egyébként követett irány megváltoztatására.
Továbbá valamely kartellnek a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására való alkalmassága, azaz a potenciális hatása elegendő ahhoz, hogy az EK 81. cikk hatálya alá tartozzon, és nem szükséges a kereskedelem tényleges sérelmének bizonyítása. Mindamellett szükséges, hogy a kartell tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt potenciális hatása érezhető legyen, és ne legyen jelentéktelen.
Egyébiránt a valamely tagállam teljes területére kiterjedő megállapodás a természeténél fogva azzal a hatással jár, hogy tartóssá teszi a nemzeti piacok szerinti részekre töredezést, akadályozva ezzel az EK‑Szerződés által célul kitűzött gazdasági keresztbefonódást.
Ami a de iure vagy de facto monopóliummal jellemzett nemzeti piacokat illeti, mivel a Bizottság nem bizonyította potenciális verseny létezését az ilyen piacokon, nem állapíthatja meg azt, hogy az ezekre a piacokra vonatkozó megállapodások vagy gyakorlatok érzékelhető hatást gyakorolhatnak a tagállamok közötti kereskedelemre.
(vö. 151–155. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 169., 170., 173–175., 247. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 171., 172. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 176., 177. pont)
10. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 234, 252. pont)
11. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 251. pont)
12. A Bizottság korábbi határozathozatali gyakorlata önmagában nem szolgál a versenyjogi bírságok jogi háttereként, tekintettel arra, hogy az kizárólag az 1/2003 rendeletben és az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló iránymutatásban van meghatározva. A más ügyekre vonatkozó határozatok csak jelezhetik a hátrányos megkülönböztetés esetleges fennállását, figyelemmel arra, hogy kevéssé valószínű, hogy azok körülményei, így az érintett piacok, termékek, vállalkozások és időszakok azonosak lennének.
Ugyanakkor az egyenlő bánásmód elvét – amely tiltja, hogy összehasonlítható helyzeteket különböző módon kezeljenek, vagy hogy különböző helyzeteket azonos módon kezeljenek, hacsak objektíve nem igazolt az ilyen bánásmód – a Bizottságnak ugyanúgy tiszteletben kell tartania, amikor bírságot szab ki valamely vállalkozással szemben versenyjogi jogszabályok megsértése miatt, mint minden intézménynek, valamennyi tevékenységük során.
Ez nem változtat azon, hogy a Bizottság bírságkiszabással kapcsolatos korábbi határozatai csak akkor lehetnek relevánsak az egyenlő bánásmód elve tiszteletben tartásának szempontjából, ha bizonyított, hogy az ezen egyéb határozatok alapjául szolgáló tényállás az olyan körülmények tekintetében, mint az érintett piacok, a termékek, az országok, a vállalkozások és időszakok, összehasonlítható a jelen ügy tényállásával.
(vö. 260–262. pont)
13. Abban a különös esetben, ha az anyavállalat rendelkezik a közösségi versenyjog szabályait sértő magatartást folytató leányvállalat tőkéjének 100%‑ával, egyrészről ezen anyavállalat meghatározó befolyást gyakorolhat az említett leányvállalat magatartására, másrészről pedig fennáll azon megdönthető vélelem, amely szerint az említett anyavállalat ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol leányvállalata magatartására. E körülmények között elegendő, ha a Bizottság bizonyítja, hogy valamely leányvállalatnak az anyavállalata az egyedüli tulajdonosa, ahhoz hogy arra következtethessen, hogy ez utóbbi meghatározó befolyást gyakorol e leányvállalat üzletpolitikájára. A Bizottságnak ezt követően módjában áll az anyavállalat egyetemleges felelősségét megállapítani a leányvállalatával szemben kiszabott bírság megfizetését illetően, kivéve, ha a fenti vélelem megdöntésére köteles anyavállalat elegendő bizonyítékot terjeszt elő annak bizonyításához, hogy a leányvállalata önálló piaci magatartást követ.
E tekintetben figyelembe kell venni az említett leányvállalat és az anyavállalat közötti valamennyi releváns gazdasági, szervezeti és jogi kapcsolatot, amelyek az adott esettől függően változhatnak.
Különösen nem lehet e vizsgálatot kizárólag a leányvállalat szűkebb értelemben vett üzletpolitikájával kapcsolatos tényezőkre korlátozni, mint amilyen az elosztási vagy árstratégia. Közelebbről kizárólag annak bizonyítása, hogy üzletpolitikájának ezen különös aspektusait a leányvállalat irányítja, anélkül hogy ezzel kapcsolatban utasításokat fogadna el, nem elég a leányvállalat önállóságának megállapításához. Nem releváns az a szempont sem, hogy az anyavállalat beavatkozott‑e a leányvállalatának napi üzletvitelébe.
Azon körülmény, hogy az anyavállalat egy holdingtársaság, amely nem avatkozik bele a leányvállalata működési tevékenységébe, önmagában nem elég annak kizárásához, hogy az anyavállalat meghatározó befolyást gyakorol az említett leányvállalatra. A cégcsoport kontextusában ugyanis a holding olyan társaság, amely különböző társaságokban meglévő részesedések egyesítésére irányul, és amelynek e részesedések egységes irányításának biztosítása a feladata.
(vö. 277–280., 283. pont)
14. Az EK 229. cikk alkalmazásával az 1/2003 rendelet 31. cikke által a Törvényszékre ruházott korlátlan felülvizsgálati jogkör a szankció jogszerűségének egyszerű felülvizsgálatán túl – amely csupán a megsemmisítés iránti kereset elutasítását, vagy a megtámadott jogi aktus megsemmisítését teszi lehetővé – arra is feljogosítja a Törvényszéket, hogy saját értékelését léptesse a Bizottság értékelése helyébe, következésképpen megsemmisítés nélkül is megváltoztassa a megtámadott jogi aktust a tényállás valamennyi körülményét figyelembe véve, például a kiszabott bírság összegének módosításával, amennyiben a bírság összegének kérdése az értékelésére van bízva.
E tekintetben a Törvényszéket nem kötik a Bizottság számításai, sem pedig a Bizottság iránymutatása, amikor a korlátlan felülvizsgálati jogköre alapján határoz, hanem el kell végeznie a saját értékelését, figyelembe véve az adott ügy összes körülményét.
(vö. 300., 301. pont)