A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kibővített harmadik tanács)
2023. március 22.(*)
„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Hegesztőpisztolyba illesztendő elektródát ábrázoló, lajstromozott közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési ok – A 6/2002/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése – Összetett termék alkotóeleme”
A T‑617/21. sz. ügyben,
a B&Bartoni spol. s r.o. (székhelye: Dolní Cetno [Cseh Köztársaság], képviseli: E. Lachmannová ügyvéd)
felperes
az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: J. Ivanauskas, meghatalmazotti minőségben)
alperes ellen,
a másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban:
a Hypertherm, Inc. (székhelye: Hanover, New Hampshire [Egyesült Államok], képviseli: J. Day solicitor és T. de Haan ügyvéd),
A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített harmadik tanács),
a tanácskozások során tagjai: M. van der Woude elnök, G. De Baere, G. Steinfatt, Kecsmár K. és S. Kingston (előadó) bírák,
hivatalvezető: Juhász‑Tóth A. tanácsos,
tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,
tekintettel a 2022. szeptember 22‑i tárgyalásra,
meghozta a következő
Ítéletet
1 Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével a felperes B&Bartoni spol. s r.o., az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) ötödik fellebbezési tanácsa 2021. július 16‑i határozatának (R 2843/2019‑3. sz. ügy) (a továbbiakban: megtámadott határozat) hatályon kívül helyezését kéri.
A jogvita előzményei
2 2017. december 22‑én a felperes – egy 2011. szeptember 2‑án benyújtott kérelem alapján – a 1292122–0001. számon lajstromozott, az alábbi nézetekből ábrázolt közösségi formatervezési minta megsemmisítésére irányuló kérelmet nyújtott be az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalához (EUIPO):
3 Azok a termékek, amelyekre a megsemmisítés iránti kérelemmel érintett formatervezési mintát alkalmazni kívánták, az ipari minták nemzetközi osztályozásának létrehozásáról szóló, 1968. október 8‑i, módosított locarnói megállapodás 08.05. osztályába tartozó és az alábbi leírásnak megfelelő termékek: „Hegesztőpisztolyok (részei)”.
4 Az ezen megsemmisítés iránti kérelem alátámasztásaként hivatkozott jogalap a közösségi formatervezési mintáról szóló, 2001. december 12‑i 6/2002/EK tanácsi rendelet (HL 2002. L 3., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 142. o.) az ugyanezen rendelet 4. és 5. cikkével együttesen értelmezett 25. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul.
5 A megsemmisítés iránti kérelem többek között a 6/2002 rendelet 4. cikkében meghatározott, a közösségi formatervezésiminta‑oltalom feltételeinek nemteljesülésén alapul. E tekintetben a felperes úgy érvel, hogy a vitatott közösségi formatervezési minta által érintett elektróda egy összetett termék, azaz egy plazmavágórendszerhez használt hegesztőpisztoly alkotóelemét képezi, és nem látható e termék 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti rendeltetésszerű használata során.
6 2019. október 16‑án ennek alapján a megsemmisítési osztály a megsemmisítés iránti kérelemnek helyt adott. Következésképpen a megsemmisítési osztály megállapította a vitatott formatervezési minta oltalmának semmisségét.
7 2019. december 13‑án a beavatkozó fél, a Hypertherm, Inc., fellebbezést nyújtott be az EUIPO‑hoz a megsemmisítési osztály határozatával szemben.
8 A megtámadott határozattal a fellebbezési tanács helyt adott a fellebbezésnek, és elutasította a megsemmisítés iránti kérelmet, többek között azzal az indokkal, hogy a vitatott közösségi formatervezési mintában ábrázolt termék nem tekinthető a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett összetett termék alkotóelemének.
A felek kérelmei
9 A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:
– helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;
– az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére.
10 Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:
– teljes egészében utasítsa el a keresetet;
– a felperest kötelezze a költségek viselésére.
11 A beavatkozó fél azt kéri, hogy a Törvényszék:
– teljes egészében utasítsa el a keresetet;
– az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére, ideértve a fellebbezési tanács előtt felmerült költségeket is.
A jogkérdésről
12 A felperes lényegében egyetlen, a 6/2002 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének az „összetett termék alkotóeleme” fogalmának téves értelmezéséből eredő megsértésére alapított jogalapra hivatkozik. Álláspontja szerint a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állapította meg, hogy a szóban forgó elektróda nem egy összetett termék alkotóeleme, és ennek alapján elutasította a megsemmisítés iránti kérelmet.
A beavatkozó fél által a pervezető intézkedés keretében előterjesztett ténybeli pontosítások és bizonyítékok elfogadhatóságáról
13 A kereset egyetlen jogalapjának vizsgálata érdekében a Törvényszék az eljárási szabályzatának 89. cikke szerinti pervezető intézkedést hozott, amellyel felhívta a feleket először is arra, hogy válaszoljanak azon kérdésre, hogy a Hypertherm hegesztőpisztolyokkal használt elektródák piaca – amint az a keresetlevél 50. pontjában megállapításra került – a vitatott formatervezési minta miatt „kötött piac”, és másodszor arra, hogy jelöljék meg, hogy a szóban forgó elektróda milyen mértékben lenne használható a Hypertherm hegesztőpisztolyaitól eltérő hegesztőpisztolyokkal.
14 A Törvényszék által a pervezető intézkedés keretében feltett kérdésekre válaszolva a beavatkozó fél előterjesztette a C.13–C.18. mellékletként benyújtott bizonyítékokat, valamint az azokból következő ténybeli pontosításokat. A C.13–C.17. mellékletek az online elérhető katalógus‑ és brosúrarészletekből állnak, amelyeket olyan harmadik vállalkozások bocsátottak ki, amelyek a Hypertherm hegesztőpisztolyokkal kompatibilis elektródákat, illetve a Hypertherm elektródával kompatibilis hegesztőpisztolyokat kínálnak. A C.18. melléklet a beavatkozó fél szellemi tulajdonjogi osztálya igazgatójának eskü alatt tett nyilatkozata, amely tanúsítja e kompatibilitást.
15 A tárgyaláson a felperes a Törvényszék által feltett kérdésekre válaszul előterjesztett ténybeli pontosítások és bizonyítékok elfogadhatatlanságára hivatkozott, azzal az indokkal, hogy azok nem szerepeltek az EUIPO ügyiratai között.
16 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az eljárási szabályzat 85. cikkének (1) és (3) bekezdése szerint a bizonyítékokat az első beadványváltás keretében kell előterjeszteni, az eljárás szóbeli szakaszának befejezését megelőzően pedig a felperes és az alperes kivételesen további bizonyítékokat terjeszthet elő, feltéve hogy a késedelmes előterjesztés igazolt. Nem követelhető meg a bizonyítékok első beadványváltást követő késedelmes előterjesztésének igazolása, ha azokat egy pervezető intézkedésre válaszul, az e válaszadásra előírt határidőn belül nyújtják be (lásd: 2021. július 7‑i HM kontra Bizottság ítélet, T‑587/16 RENV, nem tették közzé, EU:T:2021:415, 68. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
17 A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a ténybeli pontosításokat és bizonyítékokat a Törvényszék által – a fenti 13. pontban említett pervezető intézkedés keretében – feltett kérdésekre válaszul nyújtották be.
18 Következésképpen a beavatkozó fél által a Törvényszék kérdéseire válaszul benyújtott bizonyítékok elfogadhatók. Hasonlóképpen, amennyiben a ténybeli pontosítások e bizonyítékokból következnek, el kell utasítani a felperes azon érvét, amely szerint az említett pontosítások elfogadhatatlanok.
19 Egyébiránt a felperes a tárgyaláson észrevételeket tehetett a beavatkozó fél által előterjesztett ténybeli pontosításokra és bizonyítékokra, így a kontradiktórius eljárás elvét tiszteletben tartották (lásd ebben az értelemben: 1998. május 14‑i Tanács kontra de Nil és Impens ítélet, C‑259/96 P, EU:C:1998:224, 31. pont).
Az egyetlen jogalap megalapozottságáról
Előzetes észrevételek
20 A 6/2002 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a formatervezési minta akkor részesülhet közösségi formatervezésiminta‑oltalomban, ha új és egyéni jellegű.
21 A 6/2002 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének szövegéből kitűnik, hogy az összetett termék alkotóelemét képező termékre alkalmazott vagy ilyen termékben megtestesülő mintát akkor kell újnak és egyéni jellegűnek tekinteni, ha:
– az alkotóelem az összetett termékbe történt beillesztését követően is látható marad e termék rendeltetésszerű használata során (a 6/2002 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontja); valamint
– az alkotóelem látható külső jellegzetességei önmagukban is megfelelnek az újdonság és az egyéni jelleg követelményeinek (a 6/2002 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja).
22 A 6/2002 rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében a „rendeltetésszerű használat” a végső felhasználó részéről történő használat, amely a fenntartást, a karbantartást, illetve a javítást nem foglalja magában.
23 A 6/2002 rendelet 3. cikkének b) pontja szerint „termék” bármely ipari vagy kézműipari árucikk, ideértve – egyebek mellett – azokat a részeket is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A 6/2002 rendelet 3. cikke c) pontjának megfelelően „összetett termék” az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható.
24 A fent említett rendelkezések fényében kell megvizsgálni azon kérdést, hogy a szóban forgó elektróda a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „összetett termék alkotóelemének” minősül‑e.
25 Mindenekelőtt meg kell jegyezni, amint azt az EUIPO és a beavatkozó fél hangsúlyozza, hogy a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése egy kivételt fogalmaz meg az ugyanezen rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt oltalmi rendszer alól. E rendelkezést, mint kivételt, megszorítóan kell értelmezni a formatervezésiminta‑oltalomból való kizárás korlátozása érdekében. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében ugyanis a formatervezési minták jogosultjainak biztosított jogokat az említett rendelet alapján korlátozó rendelkezéseket szigorúan kell értelmezni, ugyanakkor az ilyen értelmezés nem sértheti az így meghatározott korlátozás hatékony érvényesülését és nem hagyhatja figyelmen kívül annak célját (lásd: 2017. szeptember 27‑i Nintendo ítélet, C‑24/16 és C‑25/16, EU:C:2017:724, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
26 Ezenfelül, az „összetett termék alkotóeleme” fogalmának a 6/2002 rendeletben szereplő meghatározása hiányában e fogalmat a mindennapi nyelv szerinti általános jelentése alapján kell értelmezni (lásd: 2017. december 20‑i Acacia és D’Amato ítélet, C‑397/16 és C‑435/16, EU:C:2017:992, 64. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Így a Bíróság az „összetett termék alkotóeleme” fogalmát úgy határozta meg, hogy az több olyan összetevőre utal, amelyeket arra terveztek, hogy azokat valamely összetett ipari vagy kézműipari árucikkbe beszereljék, amelyek eltávolításával ezen árucikk szétszedhető és utána újból összeállítható, és amelyek nélkül az összetett termék nem használható rendeltetésszerűen (lásd ebben az értelemben: 2017. december 20‑i Acacia és D’Amato ítélet, C‑397/16 és C‑435/16, EU:C:2017:992, 65. pont).
27 Egyébiránt meg kell állapítani, hogy annak kérdését, hogy valamely termék megfelel‑e az „összetett termék alkotóeleme” fogalmának, esetről esetre, a releváns valószínűsítő körülmények együttese alapján kell értékelni.
28 A jelen ügyben a fellebbezési tanács, amikor úgy határozott, hogy a szóban forgó elektróda nem felel meg e fogalomnak, lényegében az alábbi valószínűsítő körülményeket vette figyelembe: először is az elektróda fogyóeszköz mivoltát, másodszor az elektródának a hegesztőpisztoly szétszedése és újbóli összeállítása nélküli cseréjét, harmadszor azon tényt, hogy a hegesztőpisztoly az elektróda nélkül is teljesnek tekinthető, és negyedszer az elektróda helyettesíthető jellegét.
29 A további érvek vizsgálata előtt egymás után meg kell vizsgálni a felperesnek az egyes valószínűsítő körülményekkel kapcsolatos érveit.
Az elektróda fogyóeszköz mivoltáról
30 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 26. pontjában úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó elektróda fogyóeszköz mivolta önmagában azt jelzi, hogy egy adott elektróda nem tekinthető egy adott hegesztőpisztoly alkotóelemének. A fellebbezési tanács annak megállapításával, hogy az elektróda fogyóeszköz, rámutatott először is arra, hogy az nem tekinthető a hegesztőpisztoly tartós részének, és nem kapcsolódik szorosan ahhoz, ellentétben a ravasszal vagy a markolattal, amelyek a hegesztőpisztoly lényeges alkotórészei, másodszor pedig arra, hogy viszonylag rövid az élettartama, azaz 2–3 óra tényleges ívidő kézi vágás, és 3–5 óra gépi vágás esetén, tehát a végső felhasználónak rendszeresen ki kell az elektródát cserélnie.
31 E tekintetben a felperes arra hivatkozik, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor a „nem fogyóeszköz” alkotóelem és a „fogyóeszköz” alkotóelem közötti különbségtételre támaszkodott, és azt állapította meg, hogy kizárólag az első kategóriába tartozók minősülhetnek valamely összetett termék alkotóelemének. A felperes szerint az ilyen különbségtétel mesterséges, és az uniós jogban minden alapot nélkülöz, mivel az „alkotóelem” kifejezés nem utal arra, hogy annak valamilyen sajátos jellemzővel kellene bírnia, mint például a tartósság.
32 Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.
33 Meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor figyelembe vette az elektróda fogyóeszköz mivoltát, amikor azt vizsgálta, hogy az „összetett termék alkotóelemének” minősül‑e.
34 Kétségtelen, hogy a 6/2002 rendelet szövegében – amint arra a felperes rámutat – nem szerepelnek az alkotóelem tartósságára, vételére vagy rendszeres cseréjére vonatkozó kritériumok.
35 Mindazonáltal, mivel az említett rendelet nem határozza meg az „összetett termék alkotóeleme” fogalmát, a fellebbezési tanács a megtámadott határozat 26. és 27. pontjában – egyéb releváns elemek mellett – helyesen támaszkodott az összetett termékkel való szoros és tartós kapcsolat hiányára, valamint az elektróda rövid élettartama miatti rendszeres vásárlására és cseréjére. E kritériumok, amelyek a fogyóeszköz jellemző sajátosságaira vonatkoznak, olyan releváns valószínűsítő körülményeknek minősülnek, amelyek alapján meghatározható, hogy mi minősül egy összetett termék alkotóelemének.
36 A 6/2002 rendelet 3. cikke b) és c) pontjának szövegéből ugyanis kitűnik, hogy az összetett termék alkotóelemei olyan összetevők, amelyeket arra terveztek, hogy azokat valamely összetett ipari vagy kézműipari árucikkbe beszereljék, amelyek eltávolításával ezen árucikk szétszedhető és utána újból összeállítható (lásd még: 2017. december 20‑i Acacia és D’Amato ítélet, C‑397/16 és C‑435/16, EU:C:2017:992, 65. pont). A szóban forgó elektródát, a hegesztőpisztoly fogyóeszköz jellegű elemeként, úgy tervezték, hogy könnyen hozzá lehessen adni a hegesztőpisztolyhoz, viszonylag gyorsan fel lehessen használni, és a végfelhasználó könnyen kicserélhesse anélkül, hogy e művelet az ilyen árucikk szétszedését és újbóli összeállítását igényelné (lásd a 40. és azt követő pontokat a szóban forgó elektródának a hegesztőpisztoly szétszedése és újbóli összeállítása nélküli cseréjét illetően).
37 Ezenkívül meg kell állapítani, hogy többek között a szóban forgó elektróda fogyóeszköz mivolta miatt a végső felhasználónak, aki rendszeresen megvásárolja és kicseréli az elektródát, módjában áll annak jellemzőit észlelni és értékelni, függetlenül attól, hogy az elektróda továbbra is látható marad‑e a hegesztőpisztolyba történő beszerelést követően.
38 Végül meg kell jegyezni, hogy a fellebbezési tanács ezzel kapcsolatos érvelését nem kérdőjelezheti meg a felperesnek az EUIPO egy korábbi, 2014. április 9‑én hozott határozatára (R 2337/2012‑3. sz. ügy) alapított érve, amely a felperes szerint hasonlóságot mutat a jelen üggyel. Egyrészt ugyanis, amint az a megtámadott határozat 29. pontjából kitűnik, a fellebbezési tanács megvizsgálta a felperes által hivatkozott határozatot, és kifejtette azon okokat, amelyek miatt úgy vélte, hogy az említett határozat eltér a jelen ügytől. Másrészt e tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUIPO minden egyes ügyben az adott ügy körülményeitől függően köteles dönteni, és nem kötik őt a más ügyekben hozott korábbi határozatok. Ezenfelül, a jogszerűség vizsgálata keretében a Törvényszéket nem köti az EUIPO döntéshozatali gyakorlata (lásd: 2015. december 15‑i LTJ Diffusion kontra OHIM – Arthur et Aston [ARTHUR & ASTON] ítélet, T‑83/14, EU:T:2015:974, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
39 A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor úgy találta, hogy az elektróda a fogyóeszközök jellemzőivel rendelkezik, és hogy e körülmény releváns valószínűsítő körülményt képez azon következtetés levonásához, hogy a szóban forgó elektróda nem tekinthető egy összetett termék alkotóelemének.
Az elektróda szétszedés és újbóli összeállítás nélküli cseréjéről
40 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 29. pontjában úgy ítélte meg, hogy egy elektróda helyettesítése vagy kicserélése során a hegesztőpisztoly és a vágórendszer nem kerül szétszedésre és újbóli összeállításra, amint azt a 6/2002 rendelet 3. cikkének c) pontjában foglalt meghatározás megköveteli. Ellenkezőleg, véleménye szerint az elektródát a hegesztőpisztollyal egyidejű használatra, a hegesztőpisztoly elejére való felszerelésre, majd onnan esetleges levételre szánják.
41 E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot és ténybeli hibákat követett el, amikor azon megállapításokra támaszkodott, amelyek szerint egy elektróda cseréjekor a hegesztőpisztoly és a vágórendszer nem kerül szétszedésre és újbóli összeállításra.
42 Először is, szerinte a 6/2002 rendelet szövegében semmi nem követeli meg, hogy az összetett terméket teljes egészében szét kellene szedni ahhoz, hogy egy adott terméket ilyen összetett termék „alkotóelemének” lehessen tekinteni. Az említett rendelet 3. cikkének c) pontja csak az alkotóelem cseréjének lehetőségére vonatkozik, lehetővé téve az összetett termék megrongálás vagy megsemmisítés nélküli szétszedését és újbóli összeállítását.
43 Másodszor, a felperes arra hivatkozik, hogy az elektróda cseréje olyan művelet, amely magában foglalja a hegesztőpisztoly szétszedését és újbóli összeállítását. Álláspontja szerint a felhasználónak az elektróda cseréjéhez a hegesztőpisztoly több elemét, nevezetesen a védőköpenyt, a zárókupakot és a szórófejet el kell távolítani, és az új elektróda beszerelését követően azokat újra fel kell szerelnie.
44 Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.
45 Meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor figyelembe vette azt a tényt, hogy a hegesztőpisztoly és a vágórendszer egy elektróda cseréje során nem kerül szétszedésre és újbóli összeállításra. Amint ugyanis a fenti 23. és 26. pontból kitűnik, az a kérdés, hogy valamely termék cseréjéhez szükséges‑e az összetett termék szétszedése és újbóli összeállítása, olyan releváns tényező, amelyet figyelembe kell venni annak meghatározásakor, hogy az előbbi termék ez utóbbi alkotóelemének minősül‑e.
46 Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a termék „szétszedésére” és „újbóli összeállítására” vonatkozó hivatkozás szerepel az „összetett terméknek” a 6/2002 rendelet 3. cikkének c) pontjában szereplő meghatározásában, mely szerint „az olyan alkotóelemekből álló termék, amelyek eltávolításával a termék szétszedhető és utána újból összeállítható”. Az „összetett termék alkotóelemének” a 2017. december 20‑i Acacia és D’Amato ítéletben (C‑397/16 és C‑435/16, EU:C:2017:992, 65. pont) szereplő meghatározása ugyanazt a megfogalmazást veszi át (lásd a fenti 26. pontot). A „szétszedés” és „újbóli összeállítás” figyelembevétele tehát a 6/2002 rendeleten és a Bíróság ítélkezési gyakorlatán alapul.
47 Így az olyan termék, amely a cseréje során nem követeli meg azon termék szétszedését és újbóli összeállítását, amelynek részét képezi, és amelyet kifejezetten arra terveztek, hogy azt a végső felhasználók rendszeresen és egyszerűen cseréljék, kevésbé alkalmas arra, hogy egy összetett termék alkotóelemét képezze, mint egy olyan termék, amelyet – amint azt az EUIPO előadja – rendszerint az említett csere elvégzésére külön szakértelemmel rendelkező szakemberek cserélnek ki.
48 Ezenkívül el kell utasítani a felperes azon érvét, amely szerint az elektróda cseréje olyan művelet, amely magában foglalná a hegesztőpisztoly szétszedését és újbóli összeállítását. A fellebbezési tanács ugyanis helyesen állapította meg a megtámadott határozat 29. pontjában, hogy az elektróda cseréjekor a hegesztőpisztoly és a vágórendszer nem kerül szétszedésre és újbóli összeállításra. Még ha az elektróda cseréjekor a védőköpenyt, a zárókupakot és a szórófejet el is kell távolítani, majd azokat újra fel kell szerelni, amint azt a felperes kiemeli, ez egy, a végső felhasználó által elvégezhető, egyszerű művelet marad, amint azt a beavatkozó fél a tárgyaláson kifejtette. Az ilyen műveletet nem lehet ekképpen a hegesztőpisztoly 6/2002 rendelet értelmében vett „szétszedésének” és „újbóli összeállításának” tekinteni.
49 A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazta tévesen a jogot és nem követett el ténybeli hibát, amikor úgy találta, hogy az elektróda cseréje során a hegesztőpisztoly és a vágórendszer nem kerül szétszedésre és újbóli összeállításra, és e körülmény releváns valószínűsítő körülménynek minősül annak megállapításához, hogy a szóban forgó elektróda nem tekinthető egy összetett termék alkotóelemének.
Azon tényről, mely szerint a hegesztőpisztoly az elektróda nélkül is teljesnek tekinthető
50 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 29. pontjában úgy ítélte meg, hogy a hegesztőpisztolyt elektróda nélkül teljes, nem pedig „eltörött” terméknek lehet tekinteni. A megtámadott határozat 30. pontjában a fellebbezési tanács megállapította, hogy a hegesztőpisztolyt elektróda nélkül is kínálhatják a piacon, míg az elektróda gyakran képezi a hegesztőpisztolytól elkülönülten hirdetés és értékesítés tárgyát.
51 E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy találta, hogy a szóban forgó összetett termék, nevezetesen egy hegesztőpisztoly vagy plazmavágó‑rendszer, elektróda nélkül teljes terméknek minősül, és ebből azt a következtetést vonta le, hogy az elektróda nem ezen összetett termék alkotóeleme.
52 Először is, a felperes szerint annak meghatározásához, hogy valamely termék összetett termék alkotóelemének minősül‑e, az összetett terméket abban az állapotban kell figyelembe venni, amelyben betöltheti a rendeltetésének megfelelő funkciót. A felperes ezért úgy véli, hogy a jelen ügyben a szóban forgó összetett termék elektróda nélkül nem lehet teljes, mivel nem képes működésre, azaz a jelen esetben fémvágásra vagy ‑megmunkálásra. Ezenkívül a felperes szerint annak kérdése, hogy az összetett termék a szóban forgó alkotóelem nélkül törött termék‑e, nem releváns annak meghatározása szempontjából, hogy ez az elem megfelel‑e az „összetett termék alkotóeleme” 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett fogalmának.
53 Másodszor, a felperes szerint azon tény, miszerint a hegesztőpisztolyt elektróda nélkül, illetve az elektródát hegesztőpisztoly nélkül forgalmazzák, nem releváns annak meghatározása szempontjából, hogy a szóban forgó elektróda összetett termék alkotóelemének minősül‑e a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében.
54 Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.
55 Először is meg kell állapítani, hogy a termék teljessége releváns valószínűsítő körülménynek minősül az „összetett termék alkotóeleme” 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti fogalmának értékelése szempontjából. Nem róható fel ekképpen a fellebbezési tanácsnak, hogy e tényezőt belefoglalta az értékelésébe.
56 Ugyanis elektróda nélküli hegesztőpisztoly, illetve hegesztőpisztolyon kívüli elektróda vásárlásakor a végső felhasználó nem fogja úgy érzékelni, hogy a hegesztőpisztoly törött vagy hiányos. Ezzel szemben az alkotóelemei nélkül a végső felhasználó főszabály szerint nem érzékeli az összetett terméket olyan teljes termékként, amely alkalmas arra, hogy a rendeltetésszerű használat tárgyát képezze (lásd ebben az értelemben: 2017. december 20‑i Acacia és D’Amato ítélet, C‑397/16 és C‑435/16, EU:C:2017:992, 65. pont), illetve nem érzékeli jó állapotban lévő termékként.
57 A felperes azon érvét illetően, amely szerint a szóban forgó összetett termék elektróda nélkül nem lehet teljes, mivel anélkül nem működhet, igaz, hogy elektróda felszerelése nélkül a hegesztőpisztoly és a plazmavágó‑rendszer nem töltheti be funkcióját, tudniillik a fém vágását vagy megmunkálását. Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az elektródát összetett termék alkotóelemének kellene tekinteni.
58 A felperes állításával ellentétben az „összetett termék alkotóelemének” a 2017. december 20‑i Acacia és D’Amato ítéletben (C‑397/16 és C‑435/16, EU:C:2017:992, 65. pont) szereplő meghatározása, és különösen azon pontosítás, hogy az alkotóelem „nélkül az összetett termék nem használható rendeltetésszerűen” (lásd a fenti 26. pontot), nem értelmezhető úgy, hogy amennyiben egy termék nem tudja betölteni a rendeltetésének megfelelő funkciót egy másik termék nélkül, az utóbbit minden esetben az előbbi termék alkotóelemének kell tekinteni. Az ilyen értelmezés ugyanis olyan aránytalanul tág lenne, hogy számos különböző, különösen fogyóeszköz jellegű terméket, amelyek nélkül az összetett termékek nem tudják betölteni a rendeltetésüknek megfelelő funkciót, tévesen az említett összetett termékek alkotóelemének kellene tekinteni. A felperes állításával ellentétben az említett meghatározás, a 6/2002 rendelet 110. cikke (1) bekezdésének összefüggésében értelmezve nem annak kimerítő jellegű meghatározására irányul, hogy mi tartozik az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „összetett termék alkotóeleme” fogalmának hatálya alá.
59 Másodszor, a beavatkozó félhez hasonlóan meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor annak meghatározása céljából, hogy a szóban forgó elektróda a 6/2002 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének értelmében vett összetett termék alkotóelemnek minősül‑e, figyelembe vette azt a tényt, hogy a hegesztőpisztolyt elektróda nélkül is kínálhatják a piacon, míg az elektróda gyakran képezi a hegesztőpisztolytól elkülönülten hirdetés és értékesítés tárgyát.
60 Azon tényt illetően, miszerint a hegesztőpisztolyt elektróda nélkül kínálják a piacon, igaz, hogy valamennyi gyártó szabadon forgalmazhatja az összetett terméket alkotóelemeivel együtt, illetve értékesítheti azokat külön. Amint azt a felperes kiemeli, ezen üzleti döntést nem lehet döntő tényezőnek tekinteni annak mérlegelése során, hogy valamely termék összetett termék alkotóelemének minősül‑e.
61 Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy szokatlan, hogy valamely összetett termék vásárlása nem foglalja magában annak valódi alkotóelemeit. Márpedig a jelen ügyben, amint az az ügy irataiból kitűnik (C.8‑C.11. mellékletek), a szóban forgó hegesztőpisztolyt hol a szóban forgó elektródákkal, hol azok nélkül értékesítik.
62 A fentiekre tekintettel meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazta tévesen a jogot és nem követett el ténybeli hibát, amikor úgy találta, hogy a szóban forgó összetett termék, nevezetesen egy hegesztőpisztoly vagy plazmavágórendszer, elektróda nélkül teljes terméknek minősül, és e körülmény releváns valószínűsítő körülménynek minősül annak megállapításához, hogy a szóban forgó elektróda nem tekinthető egy összetett termék alkotóelemének.
Az elektróda helyettesíthető jellegéről
63 A fellebbezési tanács a megtámadott határozat 28. pontjában úgy találta, hogy ugyanazon hegesztőpisztollyal különböző műveletekhez különböző elektródákat használnak, mint például a húzóvágásához, a finomvágáshoz vagy a hornyoláshoz használt elektródák, valamint hogy különböző típusú, különböző vágórendszerekhez igazított hegesztőpisztolyok használhatják a szóban forgó elektródát. A fellebbezési tanács a többi releváns tényező mellett az elektróda helyettesíthető jellegére támaszkodott annak megállapításakor, hogy az nem minősül összetett termék alkotóelemének.
64 E tekintetben a felperes azt állítja, hogy a fellebbezési tanács megállapításával ellentétben az a tény, hogy ugyanazon hegesztőpisztoly különböző elektródákat használhat, és hogy különböző hegesztőpisztolyok használhatják ugyanazt az elektródát, nem releváns annak meghatározása szempontjából, hogy az elektróda egy összetett termék alkotóeleme‑e.
65 Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.
66 A jelen ügyben nem vitatott, hogy a végső felhasználó a szóban forgó elektródát különböző hegesztőpisztolyokkal használhatja. Amint azt a beavatkozó fél a Törvényszék által – a fenti 13. pontban említett pervezető intézkedés keretében – feltett kérdésekre válaszolva kiemelte, a szóban forgó elektródát így a beavatkozó félen kívül más vállalkozásoktól származó hegesztőpisztolyokkal is lehet használni.
67 Az sem vitatott, hogy a beavatkozó fél hegesztőpisztolyát különböző elektródákkal lehet használni. Amint azt a beavatkozó fél a Törvényszék által feltett kérdésekre válaszolva hangsúlyozta, a más vállalkozásoktól származó elektródák is kompatibilisek a hegesztőpisztolyaival.
68 Kétségtelen, amint azt a felperes kiemeli, hogy önmagában az a tény, hogy egy adott terméket ki lehet váltani egy másik, nem azonos termékkel, és különböző összetett termékekben lehet használni, nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy az ilyen termék önálló termék, amely nem képezi valamely összetett termék alkotóelemét.
69 Mindazonáltal meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanács nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor elemzésének kiegészítése érdekében figyelembe vette az elektróda helyettesíthető jellegét. Az olyan termék ugyanis, amelyet nem lehet más, nem azonos termékkel helyettesíteni, vagy különböző összetett termékekben használni, főszabály szerint nagyobb valószínűséggel kapcsolódik tartósan az említett összetett termékhez, és illeszkedik ahhoz, ekképpen ez utóbbi alkotóelemének minősülve.
70 Következésképpen a fellebbezési tanács nem alkalmazta tévesen a jogot és nem követett el ténybeli hibát, amikor annak meghatározásakor, hogy a szóban forgó elektróda összetett termék alkotóelemének minősül a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében, úgy találta, hogy a szóban forgó elektródát lehet más elektródával helyettesíteni, és azt lehet különböző típusú hegesztőpisztolyokban használni.
A 6/2002/EK tanácsi rendelet 4. cikke (2) bekezdésének céljáról
71 A felperes azt rója fel a fellebbezési tanácsnak, hogy az nem vette kellőképpen figyelembe az oltalom 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése szerinti korlátozásának tényleges célját az összetett termékek nem látható alkotóelemei vonatkozásában. A felperes szerint a termék rendeltetésszerű használata során nem látható és az összetett termék általános megjelenéséhez egyáltalán nem járuló fogyóeszköz jellegű elemek oltalma a verseny nemkívánatos korlátozását eredményezné az összetett termékek alkotóelemeinek piacán, mint a jelen ügyben, amely a pótalkatrészek kötött piacát érinti.
72 Az EUIPO és a beavatkozó fél vitatja a felperes érveit.
73 E tekintetben meg kell állapítani, hogy a fellebbezési tanácsnak nem kell vizsgálnia az érintett piacokon a versenyre gyakorolt esetleges nemkívánatos hatásokat annak meghatározásakor, hogy valamely termék egy összetett termék alkotóelemének minősül‑e a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében.
74 Még azt feltételezve is, hogy a pótalkatrészek piacán fennálló verseny védelme indokolta az összetett termékek egyes nem látható alkotóelemeinek a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében előírt, formatervezésiminta‑oltalomból való kizárását, ez nem jelenti azt, hogy e megfontolásnak részét kell képeznie a fellebbezési tanács arra irányuló elemzésének, hogy mi képezi egy összetett termék alkotóelemét. A felperes kifogása ennélfogva hatástalan.
75 A felperes mindenesetre nem támasztotta alá azon állítását, amely szerint a jelen ügy a vitatott közösségi formatervezési minta miatt a pótalkatrészek kötött piacát érintené. Amikor a Törvényszék a fenti 13. pontban említett pervezető intézkedés keretében ezzel kapcsolatban kérdést intézett hozzá, a felperes annak megismétlésére szorítkozott, hogy a vitatott közösségi formatervezési minta megakadályozta a gyártókat abban, hogy a beavatkozó fél hegesztőpisztolyaival kompatibilis elektródákat forgalmazzanak, anélkül hogy ezt kifejtette volna.
76 E tekintetben, amint azt a beavatkozó fél a Törvényszék által feltett kérdésekre válaszolva kiemelte, úgy tűnik, éppen ellenkezőleg, hogy a beavatkozó fél hegesztőpisztolyát más elektródákkal is lehet használni, amelyek megjelenése és műszaki leírása esetlegesen eltér azon elektródától, amelynek közösségi formatervezési mintája a jelen ügyben vitatott, anélkül hogy azt sértené.
77 Ennélfogva a felperesnek a 6/2002 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének céljára vonatkozó érvelését el kell utasítani.
78 Következésképpen a fellebbezési tanács azáltal, hogy releváns valószínűsítő körülmények együttesére támaszkodott, nem alkalmazta tévesen a jogot és nem követett el ténybeli hibát, amikor azt állapította meg, hogy a szóban forgó elektróda önálló terméknek minősül, nem pedig valamely összetett termék alkotóelemének a 6/2002 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében.
79 A fentiekre tekintettel az egyetlen jogalapot és így a kereset egészét el kell utasítani.
A költségekről
80 Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.
81 Mivel a felperes pervesztes lett, az EUIPO és a beavatkozó fél kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.
82 Ezenkívül a beavatkozó fél kérte, hogy a Törvényszék a felperest kötelezze a fellebbezési tanács előtti eljárásban felmerült költségeinek viselésére. E tekintetben elegendő megállapítani, hogy mivel a jelen ítélet elutasítja a megtámadott határozattal szemben előterjesztett keresetet, a fellebbezési eljárásban felmerült költségek viselését illetően továbbra is a megtámadott határozat rendelkező részének 2. pontja az irányadó (lásd ebben az értelemben: 2017. október 19‑i Aldi kontra EUIPO – Sky [SKYLITe] ítélet, T‑736/15, nem tették közzé, EU:T:2017:729, 131. pont).
A fenti indokok alapján
A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített harmadik tanács)
a következőképpen határozott:
1) A Törvényszék a keresetet elutasítja.
2) A Törvényszék a B&Bartoni spol. s r.o.‑t kötelezi a költségek viselésére.
Van der Woude | De Baere | Steinfatt |
Kihirdetve Luxembourgban, a 2023. március 22‑i nyilvános ülésen.
Aláírások