Language of document : ECLI:EU:T:1999:319

A Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Valenciana (Spanyolország) által 2023. november 23-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – Salones Comatel és társai kontra Conselleria de Hacienda y Modelo Económico de la Generalitat Valenciana

(C-719/23. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal Superior de Justicia de la Comunidad Valenciana

Az alapeljárás felei

Felperesek: Salones Comatel, SL, Inversiones Comatel, SL, Recreativos del Este, SL, Asociación SOS Hostelería, Unión de Trabajadores de Salones de Juego (Utsaju) y Asociación Valenciana de Operadores de Máquinas Recreativas (Asvomar)

Alperes: Conselleria de Hacienda y Modelo Económico de la Generalitat Valenciana

Az eljárásban részt vesz: Organización Nacional de Ciegos Españoles (ONCE)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a vállalkozás, a letelepedés, illetve a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvét kimondó EUMSZ 26., EUMSZ 49. és EUMSZ 56. cikket, hogy azokkal összeegyeztethető (a Consell [Valencia autonóm közösség tanácsa] 2021. július 16-i 97/2021. sz. rendeletének a ley 1/2020 Valenciana, de regulación del juego y de prevención de la ludopatía en la Comunidad Valenciana [a Valencia autonóm közösség területén a szerencsejátékok szabályozásáról és a játékszenvedély megelőzéséről szóló 1/2020. sz. valenciai törvény] 45. cikke 5. és 6. bekezdését végrehajtó 5. cikkében foglalthoz hasonló) olyan nemzeti szabályozás amely a játéktermek között legalább 500 méteres távolság, valamint a játéktermek és az oktatási intézmények között legalább 850 méteres távolság megtartását írja elő, miközben az említett szabályozás már rendelkezik más kevésbé korlátozó olyan intézkedésekről, amelyek ugyanolyan hatékonynak tekinthetők a fogyasztók, a közérdek és különösen a kiskorúak védelme szempontjából: a) például belépési és részvételi tilalom a kiskorúak, a jogerős bírósági ítélettel cselekvőképtelenné nyilvánított személyek, a sportszervezetek vezetői és a fogadás tárgyát képező sporttevékenységekkel érintett sportszakmai tisztségviselők, a fogadások szervezésével foglalkozó vállalkozások vezető tisztségviselői és részvényesei, a fegyveres erők tagjai, az alkohol vagy a játék menetét zavaró pszichotróp anyagok fogyasztása által befolyásolt személyek, valamint a szerencsejátékokhoz való hozzáférésből kizárt személyek nyilvántartásába bejegyzett személyek esetében; és b) a hirdetés, reklám vagy szponzorálás, valamint a kereskedelmi célú hirdetés bármely formájának tilalma, beleértve a közösségi kommunikációs hálózatokon keresztül történő telematikai alkalmazást is, valamint a szerencsejátékok helyiségen kívül történő reklámozását, a statikus hirdetések közterületen és közlekedési eszközökön, plakátokon vagy képeken bármilyen hordozón való elhelyezését?

Az előző kérdésre adott választól függetlenül: Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 26., az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikket, hogy azokkal ellentétes a Generalitat Valencianának (Valencia autonóm közösség kormányzata, Spanyolország) a szerencsejátékok szabályozásáról és a játékszenvedély megelőzéséről szóló 1/2020. sz. törvénye második átmeneti rendelkezésében foglalthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a játéktermek és az oktatási intézmények között visszamenőleges hatállyal 850 méteres távolság megtartását írja elő a korábban e távolságtartás nélkül létrehozott játéktermek részére, amikor az említett 1/2020. sz. törvény hatálybalépését követően engedélyük megújítását kérelmezik, mivel ez a követelmény összeegyeztethetetlen a vállalkozás és a letelepedés szabadságának, valamint a tevékenység szabad gyakorlásának fent említett elvével?ű

Az előző kérdésekre adott válaszoktól függetlenül: Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 26., az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikket, hogy azokkal ellentétes a Valencia autonóm közösség kormányzatának a szerencsejátékok szabályozásáról és a játékszenvedély megelőzéséről szóló, 2020. július 11-i 1/2020. sz. törvényének tizedik átmeneti rendelkezésében foglalthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely a törvény hatálybalépésétől számított öt évre szóló moratóriumot állapított meg a szerencsejáték-létesítményekre vonatkozó új engedélyek kiadása tekintetében, mivel az engedélyek legfeljebb öt évre szóló felfüggesztése összeegyeztethetetlen a vállalkozás és a letelepedés szabadságának, valamint a tevékenység szabad gyakorlásának fent említett elveivel?

Az előző kérdésekre adott válaszoktól függetlenül: Úgy kell-e értelmezni az EUMSZ 26., az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikket, hogy azokkal ellentétes a Valencia autonóm közösség kormányzatának a szerencsejátékok szabályozásáról és a játékszenvedély megelőzéséről szóló, 2020. július 11-i, már említett 1/2020. sz. törvénye 45. cikkének 5. és 6. bekezdésében előírthoz hasonló olyan nemzeti szabályozás, mivel csak a magántulajdonban lévő játéktermeket kötelezi, az állami tulajdonban lévő létesítményeket azonban nem, és ez utóbbiak mentesülnek a reklámokra vonatkozó korlátozások és a belépés ellenőrzése alól is, amely kötelezettségek az előbbiekre vonatkoznak, valamint felmenti az utóbbiakat a következő kötelezettségek betartása alól: a) a játéktermek között legalább 500 méteres távolság, a játéktermek és az oktatási intézmények között pedig legalább 850 méteres távolság tartása; b) a játéktermek és az oktatási intézmények között előírt 850 méteres távolság visszamenőleges hatályú tartása a korábban e távolság betartása nélkül létrehozott játéktermek esetében, amikor azok engedélyük megújítását kérik a fent említett 1/2020. sz. törvény hatálybalépése után; c) a fent említett 1/2020. sz. törvény hatálybalépésétől számított legfeljebb öt évre szóló moratórium alá helyezés szerencsejátékok és fogadások szervezésével foglalkozó létesítmények létesítésére, valamint a játékgépek üzemeltetésére vonatkozó új engedélyek kiadása esetén?

Ellentétesek-e a piac egységességének, az egyenlő és egységes bánásmódnak, valamint a szerencsejáték-ágazat szereplői közötti megkülönböztetés és a velük szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés tilalmának az elvével a nemzeti szabályozás e rendelkezései?

Az ismertetett helyzet olyan előnyt jelent-e, amely hátrányosan befolyásolja és torzítja a versenyt az ágazatban?

____________