2010. január 10-én benyújtott kereset - Németország kontra Bizottság

(T-21/10. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Németországi Szövetségi Köztársaság (képviselők: J. Möller és C. von Donat ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kereseti kérelmek

A Törvényszék semmisítse meg a Bizottságnak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) az 1997. május 7-i C(97) 1123 és az 1999. december 28-i C(1999) 4928 bizottsági határozatok alapján a németországi szövetségi köztársaságbeli Saarland 2. célkitűzés alá tartozó régiójára vonatkozó egységes programozási dokumentumra (EPD) (1997-1999) nyújtott támogatás csökkentéséről szóló, a felperessel 2009. november 16-án közölt 2009. november 13-i C(2009) 9049 határozatát;

a Törvényszék a Bizottságot kötelezze az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A Bizottság a megtámadott határozattal csökkentette az ERFA-ból a németországi szövetségi köztársaságbeli Saarland 2. célkitűzés alá tartozó régiójára vonatkozó egységes programozási dokumentumra (1997-1999) nyújtott pénzügyi támogatást.

A felperes keresete alátámasztására öt jogalapot terjeszt elő.

A felperes először is azt kifogásolja, hogy nincs jogi alapja az átalánymértékű és extrapolált pénzügyi kiigazítások 1994-1999-es támogatási időszakra - amelynek hatálya alá tartozik az egységes programozási dokumentum - történő alkalmazásának.

Másodsorban a felperes a 4253/88/EGK rendelet¹ 24. cikke (2) bekezdésének megsértésére hivatkozik, mivel a csökkentés feltételei nem teljesülnek. E tekintetben különösen azzal érvel, hogy a Bizottság tévesen alkalmazta a "szabálytalanság" fogalmát. A Bizottság ezenfelül - noha feltételezte, hogy rendszeresen követtek el hibákat - nem állapította meg, hogy a strukturális alapok kezelésével megbízott nemzeti hatóságok megsértették a 4253/88 rendelet 23. cikkéből eredő kötelezettségeiket. A kezelés és az ellenőrzés során vétett rendszeres hibák feltételezése továbbá téves ténymegállapításokon alapul a felperes álláspontja szerint. A felperes azt is előadja, hogy a Bizottság a tényállás fontos elemeit tévesen állapította meg, és tévesen értékelte azokat.

Másodlagosan a felperes azzal érvel harmadik jogalapja keretében, hogy a megtámadott határozatban eszközölt csökkentések aránytalanok. E tekintetben előadja, hogy a Bizottság nem élt a számára a 4253/88/EGK rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében biztosított mérlegelési jogkörrel. Az alkalmazott átalánymértékű kiigazítások továbbá meghaladják a közösségi költségvetésnek (esetlegesen) okozott kárt. A felperes szintén előadja, hogy a hibák elvégzett extrapolációja aránytalan, mivel meghatározott hibák nem vonatkoztathatók valamely heterogén sokaságra.

Negyedik jogalapja keretében a felperes lényeges eljárási szabályok megsértésére hivatkozik. E tekintetben a megtámadott határozat nem megfelelő indokolását és az alperesnek a támogatási időszak lejártakor tanúsított eljárását sérelmezi. A felperes előadja, hogy a megtámadott határozatból nem tűnik ki az alkalmazott átalánymértékű kiigazítások mértékének eredete, és annak indoka sem. A Bizottság továbbá újabb vizsgálat nélkül módosította az ellenőrzéssel megbízott személyek által végzett helyszíni ellenőrzés eredményeit, és a német hatóságok által előadott tényállást nem vagy nem kielégítő mértékben vette figyelembe.

Végül a felperes azzal érvel, hogy az alperes megsértette a partnerségi elvet, mivel a megtámadott határozatot - noha először megerősítette a kezelési és ellenőrzési rendszer működőképességét - a kezelési és ellenőrzési rendszer rendszeres hiányosságaira alapította.

____________

¹ - A 2052/88/EGK rendeletnek a különböző strukturális alapok tevékenységeinek egymás között, valamint az Európai Beruházási Bank és az egyéb meglévő pénzügyi eszközök műveleteivel történő összehangolása tekintetében történő végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1988. december 19-i 4253/88/EGK tanácsi rendelet (HL L 374., 1. o.).