Ideiglenes változat
A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (tizedik tanács)
2024. június 13.(*)
„Előzetes döntéshozatal – Vámunió – Közös Vámtarifa – Az áruk besorolása – Kombinált Nómenklatúra – 9406 00 vámtarifaszám – Előregyártott épületek – Az »épület« fogalma – Borjúházak – A 9406 00 80 vámtarifaalszám alá történő besorolás iránti kérelem – A 3926 90 97 vámtarifaalszám alá történő besorolás”
A C‑104/23. sz. ügyben,
az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság, Németország) a Bírósághoz 2023. február 22‑én érkezett, 2022. augusztus 23‑i határozatával terjesztett elő
az A GmbH & Co. KG
és
a Hauptzollamt B
között folyamatban lévő eljárásban,
A BÍRÓSÁG (tizedik tanács),
tagjai: Csehi Z. tanácselnök, M. Ilešič (előadó) és I. Jarukaitis bírák,
főtanácsnok: A. M. Collins,
hivatalvezető: A. Calot Escobar,
tekintettel az írásbeli szakaszra,
figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
– az Európai Bizottság képviseletében B. Eggers és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,
a főtanácsnok indítványának a 2024. január 18‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
meghozta következő
Ítéletet
1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) a 2014. október 9‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (HL 2012. L 312., 1. o.) módosított I. mellékletében (a továbbiakban: I. melléklet) szereplő Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 9406 00 vámtarifaszámának értelmezésére vonatkozik.
2 E kérelmet a német jog szerint alapított A GmbH & Co. KG társaság és a Hauptzollamt B (B fővámhivatal, Németország; a továbbiakban: B vámhivatal) között folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, amelynek tárgya az állatoknak az időjárástól való védelmét szolgáló, „borjúházak” elnevezésű épületek KN‑en belüli tarifális besorolása.
Jogi háttér
A HR
3 A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.
4 Az említett egyezmény 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának 2. alpontja értelmében minden szerződő fél kötelezettséget vállal arra, hogy alkalmazza a HR általános értelmezési szabályait, valamint az áruosztályok és árucsoportok, továbbá a HR alszámainak valamennyi megjegyzését, és nem módosítják ezen áruosztályok, árucsoportok, valamint vámtarifaalszámok szövegének terjedelmét.
5 Az áruk HR‑nómenklatúrába történő besorolására ezen általános szabályok az irányadók, amelyek 3. szabálya kimondja:
„Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:
a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. Ha azonban a két vagy több vámtarifaszám mindegyike csak a kevert vagy összetett árukat alkotó alapanyagok vagy anyagok valamelyikére, illetve a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt áruk egyes darabjaira vonatkozik, akkor ezeket a vámtarifaszámokat a kérdéses árukra vonatkozóan egyformán pontosnak kell tekinteni még akkor is, ha valamelyik vámtarifaszám teljesebb és pontosabb leírást ad, mint a szóba jöhető többi.
b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.
c) Ha az árukat a 3. a) vagy a 3. b) szabály szerint nem lehet besorolni, akkor azokat az egyaránt szóba jöhető vámtarifaszámok közül számsorrendben az utolsó alá kell besorolni.”
6 A HR 39. árucsoportjának címe: „Műanyagok és ezekből készült áruk”.
7 A HR 94. árucsoportja a következő címet viseli: „Bútor, ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; máshol nem említett lámpák és világító felszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek”.
A HR magyarázó megjegyzései
8 A HR magyarázó megjegyzéseit a WCO dolgozza ki a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény rendelkezései szerint.
9 A HR 39. árucsoportjának az alapügy tényállására alkalmazandó változata tartalmaz egy „műanyagra” vonatkozó magyarázó megjegyzést, amely többek között a következőképpen rendelkezett:
„(1) A Nómenklatúra egészében a »műanyag« kifejezés alatt azokat a 39.01–39.14 vámtarifaszám alá tartozó anyagokat kell érteni, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában vagy akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (rendszerint hő és nyomás, ha szükséges, oldószer vagy lágyító hozzáadásával) alatt alakra formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással, amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják.
A Nómenklatúra egészében a »műanyagokra« történő bármilyen utalás a vulkanizált műanyag szálakra is vonatkozik. Ez az elnevezés nem alkalmazható azonban a XI. áruosztályba tartozó textilanyagként használt anyagokra.
(2) Nem tartozik ebbe az árucsoportba:
[…]
x) a 94. árucsoportba tartozó áruk (pl. bútor, lámpák és világító‑felszerelések, megvilágított jelzések, előre gyártott épületek);
[…]”
10 A HR 94. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzés az alapügy tényállására alkalmazandó változatában a következőképpen rendelkezett:
„[…]
(4) A 94.06 vámtarifaszám alkalmazásában az „előre gyártott épület” kifejezés a gyárban előállított vagy alkotóelemekre szétszerelve együtt bemutatott, komplett épületet jelenti, amely megfelelő helyen összeszerelhető lakóházzá vagy munkahelyi szállássá, hivatal, iskola, üzlet, hangár, garázs vagy hasonló célra.”
11 A HR 94.06 vámtarifaszámára vonatkozó magyarázó megjegyzés a következőképpen szólt:
„94.06 – Előre gyártott épületek.
E vámtarifaszám alá tartoznak az előre gyártott épületek, más néven iparosított épületek, bármilyen anyagból.
Ezen épületek, amelyeket a legváltozatosabb használatra terveztek, mint például lakóépületek, felvonulási épületek, irodák, iskolák, üzletek, hangárok, garázsok és üvegházak, általában a következő formákat öltik:
– teljes egészében összeszerelt, használatra kész épületek;
– teljes, össze nem szerelt épületek;
– az előre gyártott épületek lényeges jellemzőivel rendelkező, összeszerelt vagy össze nem szerelt, nem teljes épületek.
Az össze nem állított állapotban bemutatott épületek esetében az építésükhöz szükséges elemek vagy részben összeszereltek (például falak, fedélszerkezet), vagy végleges méretre daraboltak (többek között gerendák, födémek), vagy egyes esetekben határozatlan, az összeszereléskor kiigazítandó hosszúságúak lehetnek (támasztógerendák, szigetelőanyagok stb.).
Az e vámtarifaszám alá tartozó épületek lehetnek felszereltek és fel nem szereltek. Azonban csak a rendszerint ezen épületekkel szállított rögzített berendezés fogadható el, amely magában foglalhatja például az elektromos berendezést (kábelek, foglalatok, kapcsolók, áramkör‑megszakítók, csengők, stb.), a fűtő‑ vagy légkondicionáló készülékeket (kazánok, radiátorok, légkondicionálók stb.), a higiéniai felszereléseket (fürdőkádak, zuhanyzók, vízmelegítők, stb.), vagy konyhai berendezéseket (mosogatók, szagelszívók, konyhai tűzhelyek stb.), valamint beépített vagy beépíthető bútorokat (szekrények, gardróbszekrények stb.).
Az előre gyártott épületek összeszerelésére vagy késszé tételére szolgáló anyagokat (pl. szögek, ragasztó, gipsz, habarcs, elektromos vezetékek és kábelek, csövek és csővezetékek, festékek, tapéták, szőnyegpadlók) az említett épületekkel együtt kell besorolni, feltéve, hogy megfelelő mennyiségben kerülnek kiszerelésre.
Nem tartoznak e vámtarifaszám alá az olyan épületrészek és berendezési tárgyak, amelyek elkülönítetten vannak feltüntetve, akár felismerhetőek, akár nem felismerhetők az ilyen épületek felszerelésére szolgálóként, és minden esetben saját vámtarifaszámuk alá tartoznak.”
A KN
12 Amint az a 2658/87 rendelet 1. cikkének (1) bekezdéséből következik, az Európai Unióba importált áruk tarifális besorolását az Európai Bizottság által létrehozott KN szabályozza. E rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerint ezen Nómenklatúra átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, csak a hetedik és nyolcadik számjegyet tartja fenn a KN‑alszámok részére.
13 A 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottság az 1. cikknek megfelelően minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31‑ig ki kell hirdetni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és azt a következő év január 1‑jétől kell alkalmazni.
14 A Bíróság rendelkezésére álló iratokból kitűnik, hogy a KN alapügyben alkalmazandó változata az 1101/2015 végrehajtási rendeletből eredő, a KN‑t 2015. január 1‑jei hatállyal módosító változat.
15 A KN értelmezésére vonatkozó, az I. melléklet „Bevezető rendelkezések” című első része I. szakaszának A. pontjában található általános szabályok szerint:
„Az áruknak a [KN‑be] történő besorolására a következő elvek az irányadók.
(1) Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó Megjegyzések alapján, valamint – ha az adott vámtarifaszám vagy Megjegyzés eltérően nem rendelkezik – a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.
(2) a) A vámtarifaszámok szövegében valamely árura történő minden hivatkozást úgy kell érteni, hogy az a nem teljesen kész vagy befejezetlen árura is vonatkozik, amennyiben a nem teljesen kész vagy befejezetlen áru a bemutatásakor rendelkezik a kész‑ vagy befejezett áru lényeges jellemzőivel. Az ilyen hivatkozást továbbá úgy kell érteni, hogy arra a kész‑, illetve befejezett árura vagy az e szabály alapján késznek, illetve befejezettnek minősítendő árura is vonatkozik, amelyet összeszereletlen vagy szétszerelt állapotban hoznak be, vagy mutatnak be.
[…]
(3) Ha a 2. b) szabály alkalmazásából vagy bármely más okból kifolyólag az árut első látásra két vagy több vámtarifaszám alá lehetne besorolni, a besorolást az alábbiak szerint kell elvégezni:
a) Azt a vámtarifaszámot, amely az árut legpontosabban határozza meg, előnyben kell részesíteni azokkal a vámtarifaszámokkal szemben, amelyek általánosabb meghatározást tartalmaznak. […]
b) Az áruk keverékét és azokat a különböző alapanyagokból álló, illetve különböző alkotórészekből előállított összetett árukat, valamint azokat a kiskereskedelmi forgalom számára készletben kiszerelt árukat, amelyek a 3. a) szabály alkalmazásával nem sorolhatók be, aszerint az alapanyag, illetve alkotórész szerint kell besorolni, amelyik az ilyen áru lényeges jellemzőjét meghatározza, ha ez az anyag vagy alkotórész megállapítható.
[…]
(4) Azt az árut, amelyet az előző szabályok szerint nem lehet besorolni, a hozzá legjobban hasonlító árura vonatkozó vámtarifaszám alá kell besorolni.
[…]
(6) A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó Megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak.”
16 Az I. melléklet „Vámtarifa” című második részében található a „Műanyagok és ezekből készült áruk; Gumi‑ és ebből készült áruk” című VII. áruosztály, amely a „Műanyagok és ezekből készült áruk” címet viselő 39. árucsoportot tartalmazza.
17 Ezen árucsoport többek között a KN 3926 vámtarifaalszámát foglalja magában, amelynek felépítése a következő:
KN‑kód | Árumegnevezés | Szerződéses vámtétel (%) | Kieg. mértékegység |
3926 | Műanyagból készült más áruk és a 3901‑3914 vtsz. alá tartozó más anyagokból készült áruk: |
|
|
3926 10 00 | – Hivatali vagy iskolai felszerelés | 6,5 | – |
3926 20 00 | – Ruházati cikkek és ruházati tartozékok (beleértve a kesztyűt, az ujjatlan és egyujjas kesztyűt is) | 6,5 | – |
3926 30 00 | – Bútor‑, karosszéria‑ vagy hasonló szerelékek | 6,5 | – |
3926 40 00 | – Szobor és más díszítésre szolgáló tárgy | 6,5 | – |
3926 90 | – Más |
|
|
3926 90 50 | – – Perforált kosár és hasonló termékek a csővezetékekben való vízszűréshez | 6,5 | – |
| – – Más: |
|
|
3926 90 92 | – – – lemezekből | 6,5 | – |
3926 90 97 | – – – más | 6,5 […] | – |
18 Az I. melléklet második része tartalmazza egyebek mellett a „Különféle gyártott árucikkek” címet viselő XX. áruosztályt is, amelyben található az alábbi címet viselő 94. árucsoport: „Bútor; ágyfelszerelés, matracok, ágybetétek, párnák és hasonló párnázott lakberendezési cikkek; másutt nem említett lámpatestek és világítófelszerelések; megvilágított jelzések, reklámfeliratok, névtáblák és hasonlók; előre gyártott épületek”.
19 Ezen árucsoport többek között a KN 9406 00 vámtarifaszámát foglalja magában, amelynek felépítése a következő:
KN‑kód | Árumegnevezés | Szerződéses vámtétel (%) | Kieg. mértékegység |
9406 00 | Előregyártott épület |
|
|
9406 00 11 | – Mobil lakóépület | 2,7 | – |
| – Más: |
|
|
9406 00 20 | – – fából | 2,7 | – |
| – – vasból és acélból |
|
|
9406 00 31 | – – – Üvegház | 2,7 | – |
9406 00 38 | – – – más | 2,7 | – |
9406 00 80 | – – – más anyagból | 2,7 | – |
A KN megjegyzései
20 A KN 39. árucsoportjának 1. és 2. megjegyzése kimondja:
„(1) A nómenklatúra egészében a »műanyag« kifejezés alatt azokat a 3901–3914 vámtarifaszám alá tartozó anyagokat kell érteni, amelyek alkalmasak vagy alkalmassá tehetők, akár a polimerizáció pillanatában vagy akár egy közbenső állapotban arra, hogy külső hatás (rendszerint hő és nyomás, ha szükséges, oldószer vagy lágyító hozzáadásával) alatt alakra formálhatók legyenek olvasztással, öntéssel, extrudálással, hengerléssel vagy más eljárással, amelyek az így nyert alakjukat a külső hatás megszűnése után is megtartják.
A Nómenklatúra egészében a »műanyagokra« történő bármilyen utalás a vulkanizált műanyag szálakra is vonatkozik. Ez az elnevezés nem alkalmazható azonban a XI. áruosztályba tartozó textilanyagként használt anyagokra.
(2) Nem tartozik ebbe az árucsoportba:
[…]
x) a 94. árucsoportba tartozó árucikk (pl. bútor, lámpatestek és világítófelszerelések, megvilágított jelzések, előre gyártott épületek);
[…] „
21 A KN 94. árucsoportjához fűzött 4. megjegyzés kimondja:
„A 9406 vtsz. alkalmazásában az »előre gyártott épület« kifejezés a gyárban előállított vagy alkotóelemekre szétszerelve együtt bemutatott, komplett épületet jelenti, amely megfelelő helyen összeszerelhető lakóházzá vagy munkahelyi szállássá, hivatal, iskola, üzlet, hangár, garázs vagy hasonló célra.”
Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések
22 2015. augusztus 5‑én A kötelező érvényű tarifális felvilágosítás (a továbbiakban: KTF) kibocsátását kérte a B vámhivataltól az általa Németországba behozott borjúházak tekintetében.
23 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó borjúházakat általában az istállókon kívül helyezik el az állatok időjárással szembeni védelme érdekében. Ezek egy falakból és tetőből álló köpenyből, valamint a modelltől függően padlóelemből állnak. Almozási‑ és szellőzőnyílásokkal, valamint az elülső oldalon általában ajtó nélküli bejárattal vannak ellátva, bár egyes modellekhez opcionálisan ajtók is kaphatók.
24 E borjúházakat (8% titán‑dioxidot tartalmazó) polietilénből állítják elő, és fémvázzal rendelkeznek, amely minden borjúház alapjául szolgál, valamint, amennyiben ajtóval tervezik a házat kiegészíteni, egy másik, ajtókeretbe hegesztett fémvázat is tartalmaz. E fém alkotóelemeknek az áru egészén belüli aránya 12% és 21% között változik. A legkisebb modell 147 cm hosszú, 109 cm széles és 117 cm magas. A több férőhelyes ház mérete 220 cm × 273 cm × 183 cm.
25 Az A azt kérte, hogy e borjúházakat mint „más anyagból készült előregyártott épületeket” a KN 9406 00 80 vámtarifaalszám alá sorolják be, amelyek esetében az alkalmazandó behozatali vámtétel 2,7%.
26 A B vámhivatal a KTF‑nek minősülő, 2015. szeptember 29‑i határozatával az említett borjúházakat a KN 3926 90 97 vámtarifaalszám alá sorolta be mint „műanyagból készült más áruk és a 3901–3914 vtsz. alá tartozó, a 3926 1000–3926 9092 vtsz. alá tartozóktól eltérő, más anyagokból készült áruk”, amelyekre 6,5%‑os vámtétel vonatkozik. Az A e határozat ellen panaszt nyújtott be.
27 Panaszának elutasítását követően az A a Finanzgerichthez (pénzügyi bíróság, Németország) fordult, amely nem adott helyt a keresetének. E bíróság szerint a polietilén műanyag határozza meg a borjúházak lényeges jellemzőjét. Ezenkívül, mivel a borjúházak elülső oldalának szinte egészét a bejárati nyílás foglalja el, amelyet nem zár le ajtó vagy más hasonló szerkezet, ezek nem képeznek „zárt teret”, ami pedig szükséges feltétele valamely áru „épületként” történő besorolásának. Így a borjúházak nem minősülnek a KN 94. árucsoportjába, és különösen nem a KN 9406 00 vámtarifaszáma alá tartozó áruknak. Az említett bíróság tehát úgy találta, hogy a B vámhivatal helyesen sorolta be ezen árukat a KN 3926 9097 vámtarifaalszám alá.
28 Az A ezen ítélettel szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Bundesfinanzhofhoz (szövetségi pénzügyi bíróság, Németország), amely a kérdéseket előterjesztő bíróság.
29 E bíróság előtt a felek lényegében abban a kérdésben nem értenek egyet, hogy a KN értelmében vett „előre gyártott épületeknek” szükségszerűen zárt teret kell‑e alkotniuk, és azokba embereknek is be kell‑e tudniuk lépni, és ott álló testhelyzetben tartózkodni.
30 A kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályoknak megfelelően a borjúházakat a 3926 vámtarifaszám alá kell besorolni, kivéve, ha a KN 39. árucsoportjához tartozó 2. megjegyzés x) pontja alapján nem tartoznak e vámtarifaszám alá, mivel azok a KN 94. árucsoportjába tartozó előregyártott épületek. A Finanzgericht (pénzügyi bíróság) által elfogadott megoldással ellentétben a kérdést előterjesztő bíróság arra az álláspontra hajlik, hogy a KN 9406 vámtarifaszáma nem követeli meg, hogy az előregyártott épület minden oldalról körülzárjon egy teret. Ugyanakkor e bíróság emellett úgy véli, hogy ahhoz, hogy a KN 9406 vámtarifaszáma alá tartozzon, az előregyártott épületnek lehetővé kell tennie átlagos magasságú emberek belépését, és ezen emberek által állóhelyzetben történő használatot, márpedig ez nem áll fenn az alapügyben szóban forgó áruk esetében, mivel magasságuk túl alacsony.
31 E körülmények között a Bundesfinanzhof (szövetségi pénzügyi bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:
„1. Szükségszerűen azt feltételezi‑e a [KN] 9406 vámtarifaszám[a], hogy az előre gyártott épületnek minden oldalról teljesen körül kell zárnia egy teret?
2. Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén: feltételezi‑e a [KN] 9406 vámtarifaszám[a], hogy az előre gyártott épület kellően nagy méretű ahhoz, hogy lehetővé tegye egy átlagos magasságú ember belépését, és ehhez legalább egy ilyen ember állómagasságának megfelelő magasságú olyan területre van‑e szükség, amelyre az ilyen ember be tud lépni, vagy elegendő az is, ha az ilyen ember hajlított testhelyzetben tud belépni?”
Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről
32 Két kérdésével, melyeket együttesen kell vizsgálni, az előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy a KN 9406 00 vámtarifaszámot úgy kell‑e értelmezni, hogy az abban szereplő „előre gyártott épület” kifejezés az állatok időjárással szembeni védelmére szolgáló műanyag termékeket, az úgynevezett „borjúházakat” is magában foglalja‑e, amelyek tetővel és falakkal rendelkeznek, azonban nem szükségszerűen képeznek minden oldalról zárt teret, és amelyek mérete nem teszi lehetővé egy átlagos magasságú ember számára az állóhelyzetben történő belépést, és tevékenység állóhelyzetben történő folytatását.
33 Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy az érintett árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást. E besorolás minősítésének alapja ugyanis olyan tiszta ténymegállapítás, amely nem a Bíróság feladata az előzetes döntéshozatali eljárásban (2022. október 20‑i Mikrotīkls ítélet, C‑542/21, EU:C:2022:814, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
34 Arra is emlékeztetni kell, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 1. általános szabály szerint az áruk tarifális besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni.
35 A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében ezen áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a KN vámtarifaszámai és a vonatkozó áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák. Valamely termékek rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan e termékhez tartozik, amely kötődést az említett termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben 2022. október 20‑i Mikrotīkls ítélet, C‑542/21, EU:C:2022:814, 22. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
36 Ezenkívül a Bíróság már több alkalommal kimondta, hogy bár a HR, és a KN magyarázó megjegyzéseinek nincs kötelező erejük, a Közös Vámtarifa egységes alkalmazásának biztosítását szolgáló lényeges eszközöknek minősülnek, és ily módon hasznos segítséget nyújtanak annak értelmezéséhez (2022. október 20‑i Mikrotīkls ítélet, C‑542/21, EU:C:2022:814, 23. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
37 A jelen ügyben, mivel az alapeljárás annak meghatározására irányul, hogy az érintett árukat a KN 3926 vagy 9406 00 vámtarifaalszáma alá kell‑e besorolni, emlékeztetni kell arra is, hogy a KN értelmezésére vonatkozó 6. általános szabály értelmében az ilyen besorolást e vámtarifaalszámok szövegében szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó megjegyzések alapján kell meghatározni, és ellenkező rendelkezés hiányában a vonatkozó áruosztályokhoz és árucsoportokhoz tartozó megjegyzéseket is figyelembe kell venni.
38 A KN 39. árucsoportjához fűzött 2. magyarázó megjegyzés x) pontja szerint nem tartozik ebbe az árucsoportba a 94. árucsoportba tartozó áruk. Következésképpen, ha valamely áru e 94. árucsoportba tartozik, az ebből következően ki van zárva a KN 39. árucsoportjából.
39 A KN 94. árucsoportja 9406 00 vámtarifaszámának megnevezése, amelyre a feltett kérdések vonatkoznak, „előre gyártott épületek”.
40 Sem a KN, sem a HR nem határozza meg az „épület” fogalmát.
41 Az állandó ítélkezési gyakorlat alapján azon kifejezések értelmét és terjedelmét, amelyekre az uniós jog semmilyen meghatározást nem ad, az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentés szerint kell meghatározni, figyelembe véve azon szövegkörnyezetet, amelyben a kifejezéseket használják, és azon szabályozás célkitűzéseit, amelynek e kifejezések részét képezik (2013. január 31‑i McDonagh ítélet, C‑12/11, EU:C:2017:43, 28. pont).
42 Az „épület” kifejezésnek az általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentését illetően meg kell állapítani, hogy e kifejezés különösen bizonyos méretű, főszabály szerint falakkal és tetővel ellátott építményt jelent, amelyet általában emberek lakhatásra, tevékenység végzésére vagy tárgyak tárolására használnak.
43 Azon szövegkörnyezetet illetően, amelyben az „épület” fogalmát a KN 9406 00 vámtarifaszám használja, emlékeztetni kell arra, hogy a KN 94. árucsoportjához fűzött 4. magyarázó megjegyzés lényegében kimondja, hogy „a 9406 vámtarifaszám alkalmazásában az »előre gyártott épület« kifejezés a gyárban előállított vagy alkotóelemekre szétszerelve együtt bemutatott, komplett épületet jelenti, amely megfelelő helyen összeszerelhető lakóházzá vagy munkahelyi szállássá, hivatal, iskola, üzlet, hangár, garázs vagy hasonló célra”. Így, bár ez a felsorolás példálózó jellegű, e megjegyzés kivétel nélkül olyan, az emberi tevékenység megkönnyítésével járó építményeket sorol fel, amelyekbe emberek beléphetnek, és ott álló helyzetben, többek között tevékenység folytatása céljából mozoghatnak.
44 Következésképpen, figyelembe véve az „épület” általános nyelvhasználatban elfogadott szokásos jelentését, és azon szövegkörnyezetet, amelyben azt használják, valamint a jelen ítélet 35. pontjában felidézett célokat, a KN 9406 00 vámtarifaszámban az „előre gyártott épületek” kifejezésben szereplő „épület” fogalmát úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja azt a szerkezetet, amelybe emberek beléphetnek, és ott álló helyzetben, többek között különböző tevékenységek folytatása céljából mozoghatnak.
45 E tekintetben arra is rá kell mutatni, hogy az ilyen használat lehetővé tételéhez nem elengedhetetlen, hogy a szóban forgó építmény teljesen körülzárt teret alkosson. A KN 94. árucsoportjához fűzött 4. megjegyzésből – amelynek szövegét a jelen ítélet 43. pontja idézi fel – ugyanis kitűnik, hogy a 9406 vámtarifaszám értelmében vett „előre gyártott épületek” közé tartoznak egyebek mellett a hangárok is. Márpedig, jóllehet a hangárok tetővel és falakkal vannak ellátva, nem feltétlenül rendelkeznek négy fallal, és nem is szükségszerűen alkotnak zárt teret.
46 Emlékeztetni kell egyebek mellett arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a Vámkódexbizottság következtetései, bár nem rendelkeznek kötelező hatállyal, olyan fontos tényezők, amelyek biztosítják a Vámkódexnek a tagállamok vámhatóságai általi egységes alkalmazását, és mint ilyenek, az említett kódex értelmezése lényeges eszközének tekinthetők (lásd ebben az értelemben: 1977. február 15‑i Dittmeyer ítélet, 69/76 és 70/76, EU:C:1977:25, 4. pont; 2020. szeptember 10‑i BMW ítélet, C‑509/19, EU:C:2020:694, 21. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Márpedig, amint arra lényegében a főtanácsnok is rámutatott indítványának 26. pontjában, a Vámkódex Bizottság kétszázhuszonhetedik ülésén úgy ítélte meg, hogy a KN 9406 00 vámtarifaszám értelmében vett „előre gyártott épületnek” nem feltétlenül kell négy fallal rendelkeznie, hanem elegendő egy tető és pár fal.
47 A fenti megfontolások egészére tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a KN 9406 00 vámtarifaszámot úgy kell értelmezni, hogy az abban szereplő „előre gyártott épület” kifejezés azon, az állatok időjárással szembeni védelmére szolgáló műanyag termékeket, ún. borjúházakat nem foglalja magában, amelyek tetővel és falakkal rendelkeznek, azonban nem szükségszerűen képeznek minden oldalról zárt teret, és amelyek mérete nem teszi lehetővé egy átlagos magasságú ember számára az állóhelyzetben történő belépést és tevékenységek álló helyzetben történő folytatását.
A költségekről
48 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg
A fenti indokok alapján a Bíróság (tizedik tanács) a következőképpen határozott:
A vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a 2014. október 9‑i 1101/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelettel módosított I. mellékletében szereplő Kombinált Nómenklatúra 9406 00 vámtarifaszámát
a következőképpen kell értelmezni:
az abban szereplő, „előre gyártott épület” kifejezés azon, az állatok időjárással szembeni védelmére szolgáló műanyag termékeket, ún. borjúházakat nem foglalja magában, amelyek tetővel és falakkal rendelkeznek, azonban nem szükségszerűen képeznek minden oldalról zárt teret, és amelyek mérete nem teszi lehetővé egy átlagos magasságú ember számára az állóhelyzetben történő belépést és tevékenységek álló helyzetben történő folytatását.
Aláírások