T‑445/12. sz. ügy
Koscher + Würtz GmbH
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Közösségi védjegy – Felszólalási eljárás – Az Európai Közösséget megjelölő nemzetközi lajstromozás – KW SURGICAL INSTRUMENTS ábrás védjegy – Ka We korábbi nemzeti szóvédjegy – Viszonylagos kizáró ok – Összetéveszthetőség – A 207/2009/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének b) pontja – Jogorvoslati eljárás – A fellebbezési tanács által lefolytatandó vizsgálat terjedelme – A korábbi védjegy tényleges használatának bizonyítéka – A felszólalási osztályhoz benyújtott kérelem – A védjegybejelentésnek a korábbi védjegy tényleges használata feltételének előzetes vizsgálata nélkül történő elutasítása – Téves jogalkalmazás – Megváltoztatásra vonatkozó hatáskör”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (második tanács), 2014. szeptember 26.
1. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A Törvényszéknek a megtámadott határozat megváltoztatására vonatkozó jogosultsága – Korlátok – A fellebbezési tanács által a megtámadott határozatban értékelt kérdésekre vonatkozó jogalapok – Ezen jogalapok elutasításának következményei
(207/2009 tanácsi rendelet, 65. cikk, (3) bekezdés)
2. Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az OHIM első fokon eljáró fórumának határozata ellen a fellebbezési tanács elé benyújtott fellebbezés – E két fórum közötti funkcionális folyamatosság – A fellebbezésnek a fellebbezési tanács általi vizsgálata – Terjedelem
(207/2009 tanácsi rendelet, 64. cikk, (1) bekezdés)
3. Közösségi védjegy – Harmadik személyek észrevételei és felszólalás – A felszólalás vizsgálata – A korábbi védjegy használatának igazolása – Annak szükségessége, hogy e kérdésről, annak a védjegybejelentő általi felvetése esetén, a felszólalás elbírálását megelőzően döntsenek
(207/2009 tanácsi rendelet, 42. cikk, (2) bekezdés)
4. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – Az összetéveszthetőség értékelése – Szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
5. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – KW SURGICAL INSTRUMENTS ábrás védjegy és Ka We szóvédjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
6. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett termékek vagy szolgáltatások hasonlósága – Értékelési szempontok
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
7. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Értékelési szempontok – Összetett védjegy
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
8. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – Az érintett védjegyek hasonlósága – Ábrás védjegy és szóvédjegy közötti vizuális hasonlóság lehetősége
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
9. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A korábbi védjegy gyenge megkülönböztető képessége – Hatás
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
10. Közösségi védjegy – A közösségi védjegy meghatározása és megszerzése – Viszonylagos kizáró okok – Azonos vagy hasonló áruk, illetve szolgáltatások vonatkozásában lajstromozott azonos vagy hasonló korábbi védjegy jogosultja általi felszólalás – A korábbi védjeggyel való összetéveszthetőség – A megjelölések hasonló, illetve eltérő elemeinek súlyozása – A szóban forgó áruknak vagy szolgáltatásoknak az érintett vásárlóközönség általi megvásárlásától eltérő egyéb helyzetek figyelembevétele
(207/2009 tanácsi rendelet, 8. cikk, (1) bekezdés, b) pont)
1. A Törvényszék számára a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 65. cikkének (3) bekezdése értelmében elismert, megváltoztatásra vonatkozó hatáskör nem ruházza fel a Törvényszéket azzal a jogkörrel, hogy olyan értékelést fogalmazzon meg, amellyel kapcsolatban a fellebbezési tanács még nem foglalt állást. Következésképpen a megváltoztatásra vonatkozó hatáskör gyakorlásának főszabály szerint azokra az esetekre kell korlátozódnia, amikor a Törvényszék, miután felülvizsgálta a fellebbezési tanács által megfogalmazott értékelést, a már bizonyított ténybeli és jogi elemek alapján meg tudja állapítani, hogy a fellebbezési tanácsnak milyen határozatot kellett volna hoznia.
E tekintetben a fellebbezési tanács által a 207/2009 rendelet 42. cikkének (2) bekezdésére vonatkozóan elkövetett azon téves jogalkalmazáson alapuló jogalap, hogy a felszólalásnak annak vizsgálata nélkül adott helyt, hogy ténylegesen használták‑e a korábbi védjegyet, csak a megtámadott határozat hatályon kívül helyezését és az ügynek a fellebbezési tanács elé történő visszautalását eredményezheti. A Törvényszék ugyanis nem fogalmazhat meg a korábbi védjegy tényleges használatára vonatkozóan semmilyen értékelést, mivel a fellebbezési tanács e kérdésről nem határozott.
Ezzel szemben a második, az összetéveszthetőség hiányára vonatkozó jogalap – amennyiben megalapozottnak tekinthető – lehetővé teheti a felperes számára azt, hogy elérje a jogvita teljes rendezését. A Törvényszéknek tehát meg kell vizsgálnia a második jogalapot.
Ha a Törvényszék vizsgálatából az következik, hogy a második jogalapot és a felperes által előterjesztett megváltoztatás iránti kérelmet el kell utasítani, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) feladata az, hogy miután megvizsgálja a korábbi védjegy tényleges használatának kérdését, adott esetben újból határozzon a két ütköző megjelölés közötti összetéveszthetőségről. Az OHIM feladata tehát e két megjelölés összehasonlítása nyomán a korábbi védjegynek az általa jelölt bizonyos áruk tekintetében történő tényleges használata esetleges hiányából eredő következtetések levonása.
(vö. 19., 39–41., 82., 83. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 28., 29. pont)
3. A korábbi védjegy tényleges használatának felszólaló általi igazolására vonatkozó kérelem azt eredményezi, hogy rá hárul a védjegy tényleges használata bizonyításának kötelezettsége felszólalása elutasításának terhe mellett. A korábbi védjegy tényleges használata tehát olyan kérdés, amelyet ha a védjegybejelentő egyszer felvet, főszabály szerint még magának a felszólalásnak a tárgyában történő határozathozatal előtt rendezni kell. A korábbi védjegy tényleges használatának igazolására vonatkozó kérelem tehát egy különleges előzetes kérdéssel egészíti ki a felszólalási eljárást, és ebben az értelemben módosítja annak tartalmát.
Ezért a fellebbezési tanács tévesen alkalmazta a jogot azáltal, hogy anélkül tagadta meg a felperestől az általa szerzett nemzetközi védjegy oltalmát a Közösség tekintetében, hogy a korábbi védjegy tényleges használatának kérdését előzetesen megvizsgálta volna, noha a felperes a felszólalási osztályhoz nyújtott be a korábbi védjegy tényleges használatára vonatkozó kérelmet.
(vö. 30., 34. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 43., 44., 49., 67. pont)
5. Az orvosi területen szakértelemmel rendelkező német szakmai vásárlóközönség számára, amely vásárlóközönség figyelmének szintje különösen magas, fennáll a közösségi védjegyről szóló 207/2009 rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében vett összetéveszthetőség a Nizzai Megállapodás szerinti 10. osztályba tartozó „Sebészeti, orvosi, fogorvosi és állatgyógyászati készülékek és műszerek, művégtagok, műszemek és műfogak; ortopédiai cikkek; sebészeti anyagok” tekintetében közösségi védjegyként bejelentett KW SURGICAL INSTRUMENTS, valamint a Ka We szóvédjegy között, amelyet korábban Németországban az említett megállapodás ugyanezen osztályába tartozó „Orvosi és egészségügyi műszerek és készülékek, hallókészülékek, egészségügyi kötések, művégtagok (gumiból vagy gumi hozzáadásával készült termékek kivételével)” tekintetében lajstromoztak.
Habár ugyanis nyilvánvaló, hogy a „surgical” és „instruments” szavak, valamint a félkörből és egy sebészeti műszer ábrázolásából álló ábrás elemek csak a bejelentett megjelölésben szerepelnek, e különbségek nem elegendők ahhoz, hogy kizárják az érintett fogyasztó esetében azt a benyomást, amely szerint e megjelölések átfogóan értékelve vizuális szempontból csekély mértékben hasonlítanak, hangzásbeli szempontból pedig azonosak vagy jelentős mértékben hasonlók. A „surgical elements” szóelemnek csupán a bejelentett megjelölésben való jelenléte nem mindenképpen alkalmas arra, hogy semlegesítse a szóban forgó két megjelölés között megállapított vizuális és hangzásbeli hasonlóságokat. Még ha azt feltételezzük is, hogy a két ütköző megjelöléssel érintett áruk közötti azonosság nem bizonyítható, a hasonlóság azon mértéke, amely a korábbi védjeggyel érintett valamennyi áru figyelembevétele esetén legalább e megjelölések között fennáll, elegendő ahhoz, hogy megállapítható legyen az összetévesztés veszélye.
(vö. 45., 71–74. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 46. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 50. pont)
8. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 51. pont)
9. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 69. pont)
10. Azon körülmény, hogy a szakmai vásárlóközönségnek szánt, szóban forgó árukat csak kivételesen ajánlják, forgalmazzák vagy reklámozzák telefonon, nem teszi lehetővé két, hangzásbeli szempontból azonos, vagy jelentős mértékben hasonló megjelölés mindenfajta összetéveszthetőségének kizárását, mivel a megjelölés használata hangzásbeli szempontból nem korlátozódik azokra a helyzetekre, amikor a szóban forgó árukat forgalmazzák, hanem érinthet más helyzeteket is, amikor a szóban forgó szakemberek szóban utalnak ezen árukra, például az áruk használata során, vagy az e használatra vonatkozó, és többek között az említett áruk előnyeire és hátrányaira vonatkozó beszélgetések alkalmával.
E tekintetben, jóllehet az összetéveszthetőség fennállásának értékelésével megbízott hatóságtól nem várható el, hogy abból a figyelmi szintből kiindulva, amelyet a fogyasztó különböző helyzetekben tanúsíthat, minden egyes árukategóriára vonatkozóan átlagos fogyasztói figyelmi szintet határozzon meg, és figyelembe vegye a vásárlóközönség által az áruval és védjeggyel szemben tanúsított legalacsonyabb szintű figyelmet, nem kizárt az, hogy az összetéveszthetőség fennállásának értékeléséhez a vásárlás cselekményétől eltérő helyzetek is figyelembe vehetők.
(vö. 79–81. pont)