A Törvényszék (harmadik tanács) T-444/22. sz., HB kontra Bizottság ügyben 2023. október 4-én hozott ítélete ellen a Bizottság által 2023. december 13-án benyújtott fellebbezés

(C-770/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: M. Ilkova, L. André és J. Estrada de Solà meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: HB

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

teljes egészben vagy részben helyezze hatályon a fellebbezés tárgyát képező ítélet rendelkező részében foglalt döntést;

a Bíróság alapokmánya 61. cikkének megfelelően, az elsőfokú eljárás felperese által a beszámításról szóló határozattal szemben benyújtott megsemmisítés iránti kérelem elutasításával érdemben döntse el az ügyet;

a HB-t kötelezze a Bíróság előtti jelen eljárás és a Törvényszék előtti eljárás költségeinek a viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Fellebbezésének alátámasztására a Bizottság két jogalapra hivatkozik:

Első jogalapja keretében a Bizottság azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az az (EU, Euratom) 2018/1046 rendeletre¹ tekintettel a követelés biztosan fennálló, likvid és lejárt jellegének vizsgálata során tévesen alkalmazta a jogot. Ezen első jogalap két részből áll. Az első részben a Bizottság azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az tévesen alkalmazta a jogot, amikor a követelés biztosan fennálló, likvid és lejárt jellegének vizsgálatát egyenértékűnek tekintette az e követelés megalapozottságára irányuló vizsgálattal. A második részben a Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék annak megállapításával, hogy a követelés vitatása olyan körülmény, amelyet figyelembe kell venni a követelés biztosan fennálló, likvid és lejárt jellegének vizsgálata során, tévesen alkalmazta a jogot.

A második jogalapja keretében a Bizottság azt rója fel a Törvényszéknek, hogy az tévesen határozta meg a beszámítás jogszerűségének elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságot, és tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a Bizottság a jelen ügyben nem rendelkezett hatáskörrel a beszámítás elfogadására. E második jogalap szintén két részből áll. Az első részben a Bizottság előadja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor azt állította, hogy a szerződés tárgyában eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel a követelés biztosan fennálló, likvid és lejárt jellegének vizsgálatára, miközben e kérdés a jogszerűségi vizsgálat tárgyában eljáró bíróságként az uniós bíróság hatáskörébe tartozik. A második jogalap keretében a Bizottság azt rója fel a Törvényszéknek, hogy tévesen alkalmazta a jogot, amikor megállapította, hogy a Bíróság C-584/17 P. sz. ügyből eredő ítélkezési gyakorlatának megállapításait alkalmazni kell a jelen ügyre, és amikor arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság nem rendelkezett hatáskörrel a vitatott határozat elfogadására.

____________

¹     Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL. 2018. L 193., 1. o. ; helyesbítés: HL 2019. L 60., 36. o.).