AZ ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG VÉGZÉSE
(fellebbezési tanács)
2007. július 12.
T‑252/06. P. sz. ügy
Marie‑Yolande Beau
kontra
az Európai Közösségek Bizottsága
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Foglalkozási megbetegedés – Nyilvánvalóan elfogadhatatlan fellebbezés – Nyilvánvalóan alaptalan fellebbezés”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszékének (harmadik tanács) az F‑39/05. sz., Beau kontra Bizottság ügyben 2006. június 28‑án hozott ítélete (EBHT‑KSZ 2006., I‑A‑1‑51. és II‑A‑1‑175. o.) ellen benyújtott, annak hatályon kívül helyezése iránti fellebbezés.
Határozat: Az Elsőfokú Bíróság a fellebbezést elutasítja. Az Elsőfokú Bíróság kötelezi Marie‑Yolande Beau‑t a saját költségein kívül a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére is.
Összefoglaló
1. Tisztviselők – Szociális biztonság – Balesetbiztosítás és foglalkozási megbetegedésekre vonatkozó biztosítás – Foglalkozási megbetegedés – Fogalom
(Személyzeti szabályzat, 73. cikk; a baleseti és foglalkozási megbetegedési kockázat fedezésére vonatkozó szabályozás, 3. cikk)
2. Fellebbezés – Jogalapok – A tények téves értékelése – Elfogadhatatlanság – A bizonyítékok értékelésének az Elsőfokú Bíróság általi felülvizsgálata – Kizártság, kivéve az elferdítés esetét
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés)
1. A foglalkozási megbetegedés fogalma nem korlátozódik azokra az esetekre, amikor a tisztviselő rokkantsága kizárólag a feladatai ellátásával kapcsolatos okokra vezethető vissza, hanem akkor is alkalmazható, amikor a rokkantság egy más eredetű korábbi betegség súlyosbodásából fakad. Másképpen fogalmazva, ha a tisztviselőt egy korábbi betegségének a Közösségeken belüli feladatai ellátásából fakadó súlyosbodása tette alkalmatlanná arra, hogy folytassa e feladatok ellátását, a rokkantság okának foglalkozási megbetegedést kell tekinteni.
Ahhoz, hogy a kinevezésre jogosult hatóság helyt adhasson a tisztviselő az iránti kérelmének, hogy a bántalma súlyosbodását ismerjék el foglalkozási megbetegedésnek, az szükséges, hogy e hatóság a kérelem megalapozottságának értékelésekor – adott esetben, vagyis ha kérték orvosi bizottság összehívását, annak megállapításai alapján – megállapítsa e súlyosbodás fennállását. Következésképpen nem közömbös az adott megbetegedés súlyosbodásának átmeneti jellege, amelynek következtében e súlyosbodás már nem áll fenn, és így azt az említett hatóság a foglalkozási megbetegedésként történő elismerés iránti kérelemről való döntéskor már nem tudja megállapítani. Az említett hatóság ugyanis, ha a döntés időpontjában nem tudja megállapítani a szóban forgó súlyosbodást, nem ismerheti el, hogy az érintett tisztviselő foglalkozási megbetegedésben szenved.
(lásd a 36., 41. és 42. pontot)
Hivatkozás: az Elsőfokú Bíróság T‑122/89. sz., F kontra Bizottság ügyben 1990. szeptember 26‑án hozott ítéletének (EBHT 1990., II‑517. o.) 14. pontja; T‑376/02. sz., O kontra Bizottság ügyben 2004. november 23‑án hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2004., I‑A‑349. és II‑1595. o.) 68., 72. és 73. pontja.
2. Kizárólag az első fokon eljáró bíróságnak, jelen esetben a Közszolgálati Törvényszéknek van hatásköre arra, hogy egyfelől megállapítsa a tényeket – kivéve ha ténybeli megállapításainak helytelensége az elé terjesztett iratokra vezethető vissza –, másfelől értékelje azokat. A tények értékelése tehát – az e bíróság elé terjesztett bizonyítékok elferdítését kivéve – nem minősül az Elsőfokú Bíróság, mint fellebbviteli bíróság elé terjesztett jogkérdésnek. Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az akta irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése.
(lásd a 45–47. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑8/95. P. sz., New Holland Ford kontra Bizottság ügyben 1998. május 28‑án hozott ítéletének (EBHT 1998., I‑3175. o.) 72. pontja; C‑551/03. P. sz., General Motors kontra Bizottság ügyben 2006. április 6‑án hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑3173. o.) 54. pontja; C‑167/04. P. sz., JCB Service kontra Bizottság ügyben 2006. szeptember 21‑én hozott ítéletének (EBHT 2006., I‑8935. o.) 108. pontja.