AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK ÍTÉLETE

(harmadik tanács)

2014. június 25.

F‑121/12. sz. ügy

Ginny Maynard

kontra

Európai Rendőrségi Hivatal (Europol)

„Közszolgálat – Az Europol személyi állománya – Europol‑egyezmény – Az Europol személyzeti szabályzata – 2009/371/IB határozat – Az egyéb alkalmazottakra vonatkozó alkalmazási feltételek alkalmazása az Europol alkalmazottaira – Határozott időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződés meghosszabbításának elmaradása – Határozatlan időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződés felajánlásának megtagadása”

Tárgy:      Az EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben G. Maynard azt kéri, hogy a Közszolgálati Törvényszék semmisítse meg az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) 2011. december 20‑i határozatát, amelyben megtagadta a felperes 2012. április 14‑én lejáró, határozott időre szóló ideiglenes alkalmazotti szerződésének határozatlan időre történő meghosszabbítását.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet elutasítja. G. Maynard maga viseli saját költségeit és köteles viselni az Európai Rendőrségi Hivatalnál felmerült költségeket.

Összefoglaló

1.      Tisztviselői kereset – Előzetes közigazgatási panasz – A panasz és a kereset összhangja – Tárgybeli és jogcímbeli azonosság – A panaszban nem szereplő, de ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek – Elfogadhatóság

(Személyzeti szabályzat, 90. és 91. cikk)

2.      Tisztviselők – Elvek – Bizalomvédelem – Feltételek – Az adminisztráció által adott pontos ígéretek

1.      A tisztviselők által az uniós bíróság elé terjesztett kereseti kérelmek kizárólag a panaszban megjelölt kifogásokkal egyező jogcímen alapuló kifogásokat tartalmazhatnak, azzal a pontosítással, hogy e kifogások az uniós bíróság előtt kifejthetők a panaszban nem szükségképpen szereplő, azonban ahhoz szorosan kapcsolódó jogalapok és érvek előadásával.

Ebben a tekintetben, egyrészt mivel a pert megelőző eljárásnak – amelyben az érintettek ügyvéd közreműködése nélkül járhatnak el – informális jellege van, következésképpen az az adminisztrációnak nem szabad a panaszt megszorítóan értelmezni, hanem épp ellenkezőleg azt a nyitottság szellemében kell megvizsgálnia, másrészt a személyzeti szabályzat 91. cikkének célja nem az, hogy szigorúan és véglegesen korlátok közé szorítsa az esetleges pert megelőző eljárást akkor is, amikor a kereset nem módosítja sem a panasz indokát, sem annak tárgyát. Mindazonáltal tény, hogy ahhoz, hogy a személyzeti szabályzat 91. cikkének (2) bekezdése szerinti pert megelőző eljárás elérhesse a célját, arra van szükség, hogy az adminisztráció kellő pontossággal ismerje az érintett által a vitatott határozattal szemben megfogalmazott kifogásokat.

(lásd a 35. és 36. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság 2013. október 25‑i Bizottság kontra Moschonaki ítélete, T‑476/11 P, EU:T:2013:557, 73., 76. és 77. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.

2.      A bizalomvédelem elvére való hivatkozás joga mindenkit megillet, aki olyan helyzetben van, amelyből kitűnik, hogy az adminisztráció benne megalapozott reményeket keltett azzal, hogy számára pontos, feltétel nélküli és egybevágó, az arra feljogosított és megbízható forrás által adott információk formájában konkrét biztosítékokkal szolgált.

(lásd a 42. pontot)

Hivatkozás:

a Közszolgálati Törvényszék 2013. március 13‑i Mendes kontra Bizottság ítélete, F‑125/11, EU:F:2013:35, 62. pon.t