T‑68/11. sz. ügy

Erich Kastenholz

kontra

Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)

„Közösségi formatervezési minta – Megsemmisítési eljárás – Óraszámlapokat ábrázoló közösségi formatervezési minta – Nem lajstromozott korábbi formatervezési minták – Megsemmisítési ok – Újdonság – A 6/2002/EK rendelet 4. és 5. cikke, és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja – Egyéni jelleg – Eltérő összbenyomás – A 6/2002 rendelet 4. és 6. cikke, és 25. cikke (1) bekezdésének b) pontja – Korábbi szerzői jog – A 6/2002 rendelet 25. cikke (1) bekezdésének f) pontja”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (hatodik tanács), 2013. június 6.

1.      Bírósági eljárás – Bizonyítási eszközök – Szakértői vélemény – A Törvényszék mérlegelési jogköre

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 65. cikk)

2.      Közösségi védjegy – Jogorvoslati eljárás – Az uniós bírósághoz benyújtott kereset – A fellebbezési tanács előtt előadottakhoz képest a jogvita tartalmának módosítása – Megengedhetetlenség

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 135. cikk, 4. §)

3.      Közösségi formatervezési minták – Az oltalom feltételei – Az újdonság és az egyéni jelleg feltételeinek összevetése

(6/2002 tanácsi rendelet, 5. és 6. cikk)

4.      Közösségi formatervezési minták – Megsemmisítési okok – Az egyéni jelleg hiánya – Olyan formatervezési minta, amely a tájékozott használóban a korábbi formatervezési mintához képest nem kelt eltérő összbenyomást – Tájékozott használó – Fogalom

(6/2002 tanácsi rendelet, 6. cikk, és 25. cikk, (1) bekezdés, c) pont)

1.      A Törvényszék eljárási szabályzata alapján a Törvényszék mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntése tekintetében, hogy helye van‑e, vagy sem, olyan intézkedés elrendelésének, mint a szakértői vizsgálat. Ugyanis ezen eljárási szabályzat 65. cikke értelmében a Törvényszék elrendelhet szakértői vizsgálatot akár hivatalból, akár valamelyik fél kérelmére. Amennyiben a szakértői vizsgálat elrendelése iránti, a keresetlevélben foglalt kérelem pontosan megjelöli azokat az okokat, amelyek ezen intézkedést indokolhatják, a Törvényszék feladata, hogy a jogvita tárgyához képest mérlegelje e kérelem relevanciáját és egy ilyen intézkedés elrendelésének szükségességét.

(vö. 19. pont)

2.      A Törvényszék eljárási szabályzata 135. cikkének 4. §‑a szerint a felek beadványai nem változtathatják meg a Belső Piaci Harmonizáció Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) fellebbezési tanácsa előtti eljárás tárgyát. A fellebbezési tanácsok által hozott határozatok jogszerűségének felülvizsgálata ugyanis a Törvényszék feladata. Következésképpen a Törvényszék által gyakorolt felülvizsgálat nem nyúlhat túl a jogvita ténybeli és jogi keretén, ahogyan az a fellebbezési tanács előtt bemutatásra került. A felperes ugyancsak nem jogosult módosítani a Törvényszék előtt a jogvita tartalmát, amint az az általa és a beavatkozó által előterjesztett indítványokból és állításokból következik.

(vö. 25. pont)

3.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet 5. cikkének (2) bekezdéséből következően két formatervezési mintát akkor kell egymással azonosnak tekinteni, ha külső jellegzetességeik csupán lényegtelen részletekben különböznek, vagyis olyan részletekben, amelyek nem azonnal érzékelhetők, következésképpen nem eredményeznek mégoly csekély különbséget sem az említett formatervezési minták között. A contrario: valamely formatervezési minta újdonságának megítélése céljából az ütköző formatervezési minták közötti azon különbségeket kell értékelni, amelyek, ha csekélyek is, nem lényegtelenek.

A 6/2002 rendelet 6. cikkének szövegezése túlmegy az 5. cikkében foglaltakon. Ekként előfordulhat, hogy az ütköző formatervezési minták között az 5. cikk alapján megállapított különbségek, főként ha azok csekélyek, nem elegendők ahhoz, hogy a tájékozott használóra a 6/2002 rendelet 6. cikke értelmében eltérő összbenyomást gyakoroljanak. Ebben az esetben a vitatott formatervezési minta a 6/2002 rendelet 5. cikke értelmében újnak tekinthető, de nem tekinthető úgy, hogy az említett 6. cikk értelmében egyéni jelleggel rendelkezik.

Ezzel szemben, amennyiben a 6/2002 rendelet 6. cikke által meghatározott feltétel túlmegy az ugyanezen rendelet 5. cikke által meghatározott feltételen, a tájékozott használóra gyakorolt, a 6. cikk értelmében eltérő összbenyomás kizárólag az ütköző formatervezési minták közötti objektív különbségek fennállásán alapulhat. Ezen különbségeknek tehát elegendőeknek kell lenniük ahhoz, hogy megfeleljenek az újdonság 6/2002 rendelet 5. cikkében foglalt feltételének. Következésképpen az újdonság és az egyéni jelleg feltételei bizonyos mértékben egybeesnek.

(vö. 37–39. pont)

4.      A közösségi formatervezési mintáról szóló 6/2002 rendelet értelmében a „tájékozott használó” különösen éber, és a korábbi fejleményeket, azaz a szóban forgó termékre vonatkozó, a vitatott formatervezési minta bejelentésének napján vagy adott esetben az igényelt elsőbbség napján már nyilvánosságra jutott formatervezési mintákat illetően bizonyos fokú ismerettel rendelkezik. A „használói” minőség feltételezi, hogy az érintett személy használja azt az árut, amelyben a formatervezési minta megtestesül, annak a célnak megfelelően, amelyre az említett árut szánták. A „tájékozott” jelző ezenkívül azt sugallja, hogy a használó – anélkül, hogy tervezői vagy szakértői képességekkel rendelkezne – ismeri az érintett ágazatban jelen lévő különböző formatervezési mintákat, bizonyos fokú ismeretekkel rendelkezik azon alkotóelemeket illetően, amelyek e formatervezési mintáknak általában a részét képezik, és az érintett termékek iránti érdeklődésből kifolyólag viszonylag nagyfokú figyelmet tanúsít azok használatakor.

(vö. 57–59. pont)