A Törvényszék (kibővített negyedik tanács) T-309/21. sz., TC kontra Európai Parlament ügyben 2023. június 7-én hozott ítélete ellen az Európai Parlament által 2023. augusztus 17-én benyújtott fellebbezés

(C-529/23. P. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: litván

Felek

Fellebbező: Európai Parlament (képviselők: N. Görlitz, M. Ecker, J.-C. Puffer és S. Toliušio meghatalmazottak)

A másik fél az eljárásban: TC

A fellebbező kérelmei

A Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék 2023. június 7-i TC kontra Európai Parlament ítéletét (T-309/21, EU:T:2023:315);

hozzon végleges határozatot a Törvényszék elé terjesztett jogvitában, helyt adva az Európai Parlament elsőfokú eljárásban előterjesztett kérelmeinek;

a felperest kötelezze az elsőfokú eljárás és a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az első fellebbezési jogalap keretében a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék nem vette figyelembe az elsőfokú eljárásban a jogvita tárgyát, a pénzügyi főigazgató 2021. január 8-i levelének előkészítő jellegét, valamint az eljárási iratok jogellenességéhez fűződő joghatásokra vonatkozó állandó ítélkezési gyakorlatot; annak megállapítása céljából, hogy a Parlament megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát, és hogy e jog megsértése megalapozza a vitatott határozatok megsemmisítését, a Törvényszék vizsgálata nem korlátozódhatott arra, hogy az e levélben hivatkozott indokolás megalapozott és megfelelő volt-e (a megtámadott ítélet 91–132. pontja).

A második fellebbezési jogalap keretében a fellebbező arra hivatkozik, hogy a Törvényszék – azzal, hogy megállapította, hogy a Parlament megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát a felperes 2015-ös, 2016-os és 2019-es levelei, valamint a Parlament szolgálataival folytatott levelezése kapcsán – megsértette a Parlament meghallgatáshoz való jogát, nem vette figyelembe a parlamenti asszisztensi költségek behajtására irányuló eljárásra vonatkozó szabályozást és az azzal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, továbbá megsértette a Parlament tagjainak szabad mandátumát kimondó, a választási okmány¹ 6. cikkének (1) bekezdése és a parlamenti képviselők statútumának² 2. cikke szerinti elvet, valamint az (EU) 2018/1725 rendelet³ 4. cikke (1) bekezdésének c) pontját; emellett tévesen állapította meg a tényállást, mivel nem vizsgálta kimerítően a tényeket (a megtámadott ítélet 92–104., 130. és 131. pontja).

A harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék – azzal, hogy megállapította, hogy a Parlament megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát a szóban forgó akkreditált parlamenti asszisztens személyi aktája, a parlamenti belépőkártyájának használatára vonatkozó adatok, valamint azon információ kapcsán, hogy a szóban forgó asszisztens számára hány alkalommal kérték a Parlament védelmét – megsértette az indokolási kötelezettségét, az (EU) 2018/1725 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének e) pontját és 9. cikkének (1) bekezdését, valamint az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata 26. cikkének utolsó bekezdését, az EUMSZ 266. cikket és a meghallgatáshoz való jogot (a megtámadott ítélet 105–124., 130. és 131. pontja).

A negyedik jogalappal a fellebbező azt kifogásolja, hogy a Törvényszék – azzal, hogy megállapította, hogy a Parlament megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát a T-59/17. sz. ügy kapcsán – megsértette indokolási kötelezettségét, az (EU) 2018/1725 rendelet 9. cikkét, az EUMSZ 266. cikket és a meghallgatáshoz való jogot (a megtámadott ítélet 125–131. pontja).

Az ötödik jogalapban azt kifogásolja, hogy a Törvényszék – azzal, hogy kizárólag a meghallgatáshoz való jog alapján elismerte a felperes ahhoz fűződő jogát, hogy a Parlamenttől kérhesse azon információk közlését, amelyek lehetővé teszik számára, hogy észrevételeket terjesszen elő – megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját (a megtámadott ítélet 90. és 91. pontja).

____________

¹     A 2002. június 25-i, illetve 2002. szeptember 23-i 2002/772/EK, Euratom tanácsi határozattal (HL 2002. L 283., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 4. kötet, 137. o.; helyesbítés: HL 2009. L 126., 23. o.) módosított, a tagállamok kormányai Tanács keretében ülésező képviselőinek 76/787/ESZAK, EGK, Euratom határozatához csatolt, az Európai Parlament képviselőinek közvetlen és általános választójog alapján történő választásáról szóló okmány (HL 1976. L 278., 1. o.).

¹     Az európai parlamenti képviselők statútumának elfogadásáról szóló, 2005. szeptember 28-i 2005/684/EK, Euratom európai parlamenti határozat (HL 2005. L 262., 1. o.).

¹     A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 295., 39. o.; helyesbítés: HL 2019. L 290., 42. o.).