Language of document : ECLI:EU:F:2013:122

AZ EURÓPAI UNIÓ KÖZSZOLGÁLATI TÖRVÉNYSZÉKÉNEK VÉGZÉSE

(egyesbíró)

2013. július 12.

F‑32/12. sz. ügy

Luigi Marcuccio

kontra

Európai Bizottság

„Közszolgálat – Az eljárási szabályzat 34. cikkének (1) bekezdése – A keresetindítási határidőn belül telefaxon benyújtott és az ügyvéd aláírás‑bélyegzőjével aláírt keresetlevél – A kereset elkésettsége – Nyilvánvaló elfogadhatatlanság”

Tárgy:      Az EAK‑Szerződésre annak 106a. cikke alapján alkalmazandó EUMSZ 270. cikk alapján benyújtott kereset, amelyben L. Marcuccio többek között az Európai Bizottság általa benyújtott 2011. január 4‑i kérelmét elutasító határozatának megsemmisítését, valamint az F‑56/09. sz., Marcuccio kontra Bizottság ügyben 2010. június 9‑én hozott ítélet alapjául szolgáló üggyel kapcsolatos eljárással összefüggésben felmerült költségei egynegyedeként kamatokkal és kényszerítő bírsággal növelt 3174,87 euró összeg megfizetését kéri. A keresetlevél postai úton történő benyújtását megelőzte a postai úton megküldött keresetlevél eredeti példányának másolataként benyújtott dokumentum 2012. március 7‑én telefaxon történő megküldése.

Határozat:      A Közszolgálati Törvényszék a keresetet mint nyilvánvalóan elfogadhatatlant elutasítja. L. Marcuccio maga viseli saját költségeit, és köteles viselni az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

Összefoglaló

Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – Ügyvéd saját kezű aláírása – Megszorítóan alkalmazandó anyagi jogi szabály – Telefaxon benyújtott keresetlevél – Ügyvéd bélyegzőlenyomattal vagy más többszörözési módon elhelyezett aláírása – A telefax kézhezvételének időpontja, amely nem vehető figyelembe a keresetindítási határidő betartásának értékelése céljából – A megfelelően aláírt keresetlevél határidőn túli benyújtása – A kereset nyilvánvaló elfogadhatatlansága

(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 34. cikk, 1. §; személyzeti szabályzat, 91. cikk, (3) bekezdés)

A keresetlevél saját kezű aláírásának a Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata 34. cikke 1. §‑ának első albekezdése értelmében vett saját kezű aláírás követelménye a jogbiztonság érdekében arra irányul, hogy biztosítsa a keresetlevél hitelességét, és kizárja annak kockázatát, hogy a keresetlevél valójában nem az elkészítésére feljogosított személytől származik. Ezért e követelményt lényeges eljárási szabálynak kell tekinteni, és szigorúan kell alkalmazni, oly módon, hogy annak megsértése a kereset elfogadhatatlanságát vonja maga után. E tekintetben az „aláírásnak” ez a – felperes ügyvédje által az aláírásáról készített bélyegzőlenyomatnak a keresetlevélen történő elhelyezéséből álló – közvetett és mechanikus módja önmagában nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy szükségszerűen az ügyvéd írta alá a kérdéses eljárási iratot.

Következésképpen a telefax útján benyújtott és az ügyvéd aláírásáról készített bélyegzőlenyomattal vagy más többszörözési módon aláírt keresetlevél az eljárási szabályzat 34. cikke 1. §‑ának első albekezdésében előírtakkal ellentétben nem tartalmazza a felperes ügyvédjének eredeti aláírását, emiatt pedig azt elfogadhatatlannak kell nyilvánítani.

Ebből következik, hogy a telefax útján megküldött dokumentum kézhezvételének időpontja nem vehető figyelembe annak értékelése során, hogy az alapokmány 91. cikkének (3) bekezdésében előírt keresetindítási határidőt betartották‑e, valamint hogy e tekintetben kizárólag azt a keresetlevelet lehet figyelembe venni, amely beérkezett a Közszolgálati Törvényszék Hivatalához, és amely tartalmazza a felperes ügyvédjének saját kezű aláírását.

Amennyiben ez a keresetlevél a keresetindítási határidő lejártát követően érkezik be a Hivatalhoz, azt elkésettnek kell tekinteni, ami ily módon a kereset elfogadhatatlanságát vonja maga után.

(lásd a 28., 29., 32. és 33. pontot)

Hivatkozás:

az Elsőfokú Bíróság T‑223/06. P. sz., Parlament kontra Eistrup ügyben 2007. május 23‑án hozott ítéletének 50. pontja.