T‑538/11. sz. ügy

Belga Királyság

kontra

Európai Bizottság

„Állami támogatások – Közegészség – A szarvasmarhaféléket érintő fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (TSE) szűrővizsgálatának finanszírozásához nyújtott támogatások – A támogatásokat a belső piaccal részben összeegyeztethetőnek, részben összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozat – Megsemmisítés iránti kereset – Sérelmet okozó aktus – Elfogadhatóság – Az előny fogalma – A szelektivitás fogalma”

Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (első tanács), 2015. március 25.

1.      Megsemmisítés iránti kereset – Keresettel megtámadható aktusok – Fogalom – Kötelező joghatásokat kiváltó aktusok – Valamely bejelentett intézkedést állami támogatásnak minősítő és e támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat – Bennfoglaltság

(EUMSZ 107. cikk, (1) és (3) bekezdés, EUMSZ 108. cikk és EUMSZ 263. cikk)

2.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az Európai Unióban harmonizáció tárgyát nem képező területeken történő állami beavatkozás – Bennfoglaltság

(EUMSZ 107. cikk és EUMSZ 108. cikk)

3.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az általában a vállalkozás költségvetésére nehezedő terheket könnyítő állami beavatkozás – A nemzeti szabályozás tiszteletben tartásából eredő terhek – A termékek előállításával vagy forgalomba hozatalával kapcsolatos kötelező vizsgálatok költsége – Bennfoglaltság – A közhatalmi jogkörök állami gyakorlásához kapcsolódó terhek – Hatás hiánya – A szennyező fizet elve – Hatás hiánya

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

4.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – A közegészség védelme mint célkitűzés – Az állami támogatásnak való minősítésre gyakorolt hatás hiánya

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

5.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az intézkedés szelektív jellege – Összehasonlítható ténybeli és jogi helyzetben lévő vállalkozások közötti megkülönböztetés – Más ágazatokat kizárva egyetlen ágazat gazdasági szereplői javára szóló intézkedés – A szóban forgó, terhekre vonatkozó rendszer jellegén és felépítésén alapuló igazolás – Hiány

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

6.      Államok által nyújtott támogatások – Fogalom – Az intézkedés szelektív jellege – Előny nyújtása a kedvezményezetteknek – Nem más tagállambeli, hanem ugyanazon tagállambeli vállalkozásokkal való összehasonlítással történő értékelés

(EUMSZ 107. cikk, (1) bekezdés)

7.      Megsemmisítés iránti kereset – Tárgy – Több olyan indokon alapuló határozat, amelyek mindegyike elegendő a határozat rendelkező részének indokolásához – Állami támogatásokkal kapcsolatos határozat – Pusztán az indokok egyikét érintő hibára vagy más szabálytalanságra vonatkozó jogalapok – A határozat megsemmisítését nem eredményező hatástalan jogalap

(EUMSZ 263. cikk)

8.      Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – A jogalap alátámasztására felhozott kifogásokra vonatkozó hasonló követelmények

(A Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §)

1.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 47–49., 53. pont)

2.      Az állami támogatások terén a tagállamok olyan területeken történő beavatkozásai, amelyek az Európai Unióban nem képezték harmonizáció tárgyát, nincsenek kizárva az állami támogatások ellenőrzésére vonatkozó szabályozás hatálya alól. Ugyanis ennek ellenkezőjének az elfogadása az EUMSZ 107. cikk és az EUMSZ 108. cikk rendelkezéseit szükségszerűen megfosztaná a hatékony érvényesüléstől.

(vö. 65., 67. pont)

3.      Az állami támogatások terén a vállalkozás költségvetésére általában nehezedő teher fogalma magában foglalja többek között azokat a kiegészítő költségeket, amelyeket a vállalkozásoknak a gazdasági tevékenységre vonatkozó olyan kötelezettségek miatt kell viselniük, amelyek valamely jogszabályból, rendeletből vagy megállapodásból erednek, mint például a termékek előállításával vagy forgalomba hozatalával kapcsolatos kötelező ellenőrzések költségei.

Egyébiránt azon teher fogalma, amely a vállalkozás költségvetésére általában nehezedik, nem korlátozódik a szennyező fizet elv alkalmazásából adódó költségekre. Az a tény pedig, hogy az említett elv nem alkalmazandó, feltéve hogy bebizonyosodik, nem kérdőjelezheti meg e megállapítást.

Mindenesetre az, hogy a terhet a nemzeti szabályozás írja elő a vállalkozások számára, amely tehát szükségszerűen a közhatalmi jogköröknek az érintett tagállam általi gyakorlásához kapcsolódik, nem akadálya annak, hogy az említett terhet a vállalkozás költségvetésére általában nehezedő tehernek lehessen minősíteni.

(vö. 76., 77., 85., 96., 104., 105. pont)

4.      E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a Bíróság ismételten kimondta, hogy az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése a tervezett beavatkozásokat nem okaik vagy célkitűzéseik szerint különbözteti meg, hanem hatásaik alapján határozza meg őket. Így a közegészség védelmének a szóban forgó intézkedéssel kitűzött célja, feltéve hogy igaz, nem elegendő az állami támogatás minősítés bizottsági határozatban való megállapításának kizárásához.

(vö. 80., 81. pont)

5.      Az állami támogatások terén valamely intézkedés szelektív jellege, amely abban mutatkozik meg, hogy különbségtételt vezetnek be a vállalkozások között a terhek tekintetében, egyrészt akkor nyer megfelelő bizonyítást, ha a Bizottság megállapítja, hogy egy adott ágazat gazdasági szereplői olyan előnyben részesülnek, amely nem áll más ágazatbeli vállalkozások rendelkezésére, mivel olyan vizsgálatok ingyenességében részesülnek, amelyeket a termékeik forgalomba hozatalát vagy forgalmazását megelőzően kötelezően el kell végezni, miközben más ágazatbeli vállalkozások számára nem áll rendelkezésre e lehetőség.

Másrészt valamely intézkedés szelektív jellege a vállalkozások összességéhez képest, nem pedig az ugyanazon csoporton belül ugyanazon előnyben részesülő vállalkozásokhoz képest értékelendő.

Végül az, hogy a támogatás kedvezményezettjeinek olyan terhet kell viselniük, amelyet más ágazatbeli vállalkozásoknak nem, feltéve hogy ez helytálló, nem elegendő annak bizonyításához, hogy a terhek tekintetében a vállalkozások közötti különbségtételt igazolja a szóban forgó terhekre vonatkozó rendszer jellege és felépítése.

(vö. 103., 110., 111., 114–116. pont)

6.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 124. pont)

7.      Mivel a határozat fennmaradó indokolása – még az állami támogatási intézkedés szelektív jellegére vonatkozó téves eszmefuttatás hiányában is – igazolja azon megállapítást, miszerint ez az intézkedés szelektív, a Bizottság által elkövetett hiba nem kérdőjelezheti meg a határozatának jogszerűségét.

(vö. 126. pont)

8.      Lásd a határozat szövegét.

(vö. 131. pont)