C‑369/09. P. sz. ügy

ISD Polska sp. z o.o. és társai

kontra

Európai Bizottság

„Fellebbezés – Állami támogatások – Bizottsági határozat – Valamely támogatás közös piaccal való összeegyeztethetetlenségének megállapítása – A támogatás visszatéríttetésének elrendelése – A jogbiztonság elve és a visszaható hatály tilalmának elve – A bizalomvédelem elve – A támogatások visszatéríttetése során irányadó kamatláb »megfelelő« jellegének meghatározása”

Az ítélet összefoglalása

1.        Fellebbezés – Jogalapok – Egyesített ügyekben hozott ítélet elleni fellebbezés –Valamennyi fél azon lehetősége, hogy a Törvényszék bármely érvelésével szemben előterjeszthessen jogalapot függetlenül attól, hogy e bíróság előtt milyen jogalapokat hozott fel

(EK 225. cikk; a Bíróság alapokmánya, 58. cikk, első bekezdés)

2.        Államok által nyújtott támogatások – A Szerződés rendelkezései – Időbeli hatály – Lengyelország Európai Unióhoz való csatlakozása – A 2003. évi csatlakozási okmányhoz csatolt, a lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló 8. Jegyzőkönyv

(EK 87. cikk és EK 88. cikk; a 2003. évi csatlakozási okmány, 8. Jegyzőkönyv)

3.        Közösségi jog – Elvek – Bizalomvédelem – Korlátok

1.        Fellebbezés keretében, mivel bármely félnek rendelkeznie kell azzal a lehetőséggel, hogy a neki sérelmet okozó ítélet minden jogalapját vitassa, amennyiben az Elsőfokú Bíróság két ügyet egyesített, és egy ítéletet hozott, amely az eljárás felei által az Elsőfokú Bíróság előtt előadott jogalapok összességére válaszol, mindegyik fél – anélkül, hogy új jogalap előterjesztését rónák fel neki – vitathatja a másik egyesített ügy felperese által az Elsőfokú Bíróság előtt előadott jogalapokra vonatkozó érveléseket. Nem új jogalapról van tehát szó, annak ellenére hogy arra nem a felperes, hanem az egyesített ügy másik felperese hivatkozott első fokon.

(vö. 85. pont)

2.        A közösségi jogi anyagi jogi szabályokat a jogbiztonság és a jogos bizalom elvének tiszteletben tartása érdekében úgy kell értelmezni, hogy azok a hatálybalépésüket megelőzően keletkezett jogviszonyokra csak annyiban vonatkoznak, amennyiben azok szövegéből, céljából és rendszertani elhelyezkedéséből az ilyen értelmezés világosan következik.

A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmányhoz csatolt, a lengyel acélipar szerkezetátalakításáról szóló 8. Jegyzőkönyv szövegéből kitűnik, hogy az visszaható hatályról rendelkezik, amikor kifejezetten olyan időszakot érint, amelynek egésze eltelt a hatálybalépésének időpontja, 2004. május 1‑je előtt.

Az olyan szabályozás bevezetése, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság a Szerződés értelmében vett állami támogatást ellenőrizze a lengyel acélipar szerkezetátalakításához akár Lengyelország Unióhoz való csatlakozását megelőzően nyújtott valamennyi támogatás esetében is, a Lengyelországgal a csatlakozását megelőzően kötött társulási megállapodás és a Szerződés közötti, az állami támogatások tekintetében fennálló tárgyi folytonosság logikus következménye volt, és kifejezi azt a célt, hogy a csatlakozás előtt és után egységes szabályozást alkalmazzanak. A 8. Jegyzőkönyv célja ugyanis az volt, hogy a lengyel acélipar szerkezetátalakítására irányuló támogatások engedélyezése vonatkozásában átfogó rendszert alakítson ki, és nem csupán az, hogy elkerülje a kedvezményezett vállalkozásoknak nyújtott támogatások halmozódását. A 8. Jegyzőkönyv az EK 87. cikkhez és az EK 88. cikkhez képest olyan lex specialist képez, amely a lengyel acélipar újjászervezése érdekében nyújtott az állami támogatásokra vonatkozó bizottsági ellenőrzési hatáskört kiterjeszti az 1997‑től 2003‑ig terjedő időszakra.

(vö. 98–101., 103. pont)

3.        Bármely magánszemély hivatkozhat a bizalomvédelem elvére, ha olyan helyzetbe kerül, amelyben a közösségi közigazgatási szerv – konkrét ígéretet téve – benne megalapozott várakozásokat kelt. Az állami támogatások területén a pontos ígéretek feltételeit illetően a Bizottság Tanácshoz benyújtott határozati javaslata nem szolgálhat jogos bizalom alapjául a tekintetben, hogy a vizsgált támogatások megfelelnek az uniós jog szabályainak.

(vö. 123., 124. pont)