2013. október 16-án benyújtott kereset – Magyarország kontra Bizottság

(T-554/13. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: magyar

Felek

Felperes: Magyarország (képviselők: Fehér M. Z. és Szíjjártó K., meghatalmazottak)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes(ek) azt kéri(k), hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a 2010-ben Magyarországon végrehajtott működési programokhoz a termelői szervezeteknek nyújtott nemzeti pénzügyi támogatás részbeni visszatérítéséről szóló, 2013. augusztus 6-i C(2013) 5029. sz. bizottsági végrehajtási határozatot, valamint

kötelezze a Bizottságot az eljárás költségeinek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes arra hivatkozik, hogy a Bizottság hatáskörének túllépésével, illetőleg az uniós jog vonatkozó rendelkezéseinek megsértésével állapította meg a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek a 2010. évben nyújtott nemzeti pénzügyi támogatás részleges visszatérítése címén Magyarországnak járó összeget.

A felperes álláspontja szerint az uniós jog nem teremt arra lehetőséget, hogy a gyümölcs- és zöldségágazatban működő termelői szervezeteknek – az 1234/2007/EK tanácsi rendelet¹ 103e. cikke alapján – nyújtott nemzeti pénzügyi támogatás részleges közösségi visszatérítéséről való döntés során a Bizottság csak azon összegek erejéig engedélyezze a visszatérítést, amelyeket a nemzeti támogatás nyújtására vonatkozó engedély kérelmezésekor Magyarország mint „becsült”, „várható” támogatási összegeket megadott.

A felperes úgy véli, hogy a 1234/2007 rendelet 103e. cikke alapján a nemzeti támogatásra vonatkozó bizottsági engedély a támogatás nyújtására vonatkozik, nem pedig arra, hogy a Bizottság felső határt állapítson meg a nyújtható támogatás vonatkozásában. A felperes szerint ilyen felső határt egyértelműen előír az 1234/2007 rendelet, amikor meghatározza, hogy a nemzeti támogatás nem lépheti túl a tagok, illetve a termelői szervezet működési alaphoz való pénzügyi hozzájárulásának 80%-át. A nemzeti támogatás részleges közösségi visszatérítésére vonatkozó szabályok sem teszik lehetővé, hogy a Bizottság e részleges visszatérítés engedélyezése során a visszatérítés felső határának azt az összeget állítsa be, amelyet a tagállam az engedély kérelmezése során – akár mint össztámogatási összeget, akár mint az egyes termelői szervezeteknek nyújtandó támogatási összeget – a Bizottsággal közölt. Különösen így van ez, ha e közlésben a Magyar Kormány utalt arra, hogy a szóban forgó összegek csak tervezett, becsült összegek. Továbbá a felperes azt állítja, hogy a Bizottságnak joga van ahhoz, hogy megvizsgálja, hogy a ténylegesen kifizetett támogatás nem lépte-e túl az említett 80%-os felső határt, illetve, hogy a kért visszatérítés nem haladja-e meg a nyújtott támogatás 60%-át, ahhoz ugyanakkor nincs joga, hogy a visszatérítés felső határának az engedélykérelemben szereplő összegeket szabja, különösen akkor, ha e kérelem hangsúlyozta az adatok előzetes, becsült jellegét. Amennyiben – bizonyos okok miatt – év közben változik az egyes termelői szervezeteknek nyújtott nemzeti támogatási összeg, a részleges közösségi visszatérítés ezen ténylegesen kifizetett összeg után jár, feltéve, hogy teljesülnek a vonatkozó uniós jogi feltételek.