T‑443/11. sz. ügy
Gold East Paper (Jiangsu) Co. Ltd
és
Gold Huasheng Paper (Suzhou Industrial Park) Co. Ltd
kontra
az Európai Unió Tanácsa
„Dömping – Kínából származó bevont finompapír behozatala – A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállása – Az e jogállásra vonatkozó határozat elfogadásának határideje – Alapos és pártatlan vizsgálat – Védelemhez való jog – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – A megfelelő ügyintézés elve – Bizonyítási teher – Kár – A haszonkulcs meghatározása – Az érintett termék meghatározása – Közösségi gazdasági ágazat – Okozati összefüggés”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2014. szeptember 11.
1. Megsemmisítés iránti kereset – Természetes vagy jogi személyek – Őket közvetlenül és személyükben érintő jogi aktusok – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet – Különböző vállalkozásokkal szemben kivetett különböző vámok – Minden egyes vállalkozás esetében az őt egyedileg érintő rendelkezésekre korlátozódó elfogadhatóság
(EUMSZ 263. cikk, negyedik bekezdés; 451/2011 tanácsi rendelet)
2. Bírósági eljárás – Keresetlevél – Alaki követelmények – A felhozott jogalapok rövid ismertetése – Hiány – Elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, 21. cikk; a Törvényszék eljárási szabályzata, 44. cikk, 1. §, c) pont)
3. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontja szerinti nem piacgazdaságú országokból származó behozatal – A piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállásának elnyerését valamely gyártó számára lehetővé tévő feltételek értékelési eljárása – A Bizottság tudomása arról, hogy a piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállására vonatkozó döntés milyen hatást gyakorol a vállalkozás dömpingkülönbözetére – Megengedhetőség
(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, c) pont)
4. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Hatáskörrel való visszaélés – Fogalom
(EUMSZ 263. cikk, második bekezdés)
5. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – Lényeges eljárási szabályok megsértése – Valamely intézmény belső szabályzatának az intézmény általi megsértése – A dömpingellenes tanácsadó bizottságban a tagállamokkal folytatott konzultáció szabályai – Valamely természetes vagy jogi személy által azon körülmény miatt felhozott jogalap, hogy a bizottság részére nem vagy késedelmesen továbbítottak jelentős értékelési elemeket nem tartalmazó dokumentumokat – A lényeges eljárási szabályok megsértésének hiánya
(EUMSZ 263. cikk, második bekezdés; 1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, c) pont)
6. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Dömpingkülönbözet – A rendes érték meghatározása – Az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) és c) pontja szerinti nem piacgazdaságú országokból származó behozatal – A piacgazdaságú országokra vonatkozó szabályok alkalmazása – Szigorú értelmezés – A hivatkozott rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában felsorolt kumulatív feltételeket teljesítő gyártók számára fenntartott alkalmazás – A gyártókra háruló bizonyítási teher – Az említett teher ésszerűtlensége – Hiány
(1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, b) és c) pont)
7. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Az intézmények mérlegelési jogköre – Valamennyi releváns körülmény gondos és elfogulatlan vizsgálatára vonatkozó kötelezettség – Bírósági felülvizsgálat – Terjedelem
8. Megsemmisítés iránti kereset – Jogalapok – A WTO‑megállapodásokra valamely európai uniós jogi aktus jogszerűségének vitatása végett való hivatkozás kizártsága – Kivételek – Az annak végrehajtását célzó, vagy arra kifejezetten és pontosan utaló uniós jogi aktus – Az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállására vonatkozó döntés – A kivételek alkalmazhatatlansága
(EUMSZ 263. cikk, első bekezdés; 1225/2009 tanácsi rendelet, 2. cikk, (7) bekezdés, c) pont)
9. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Figyelembe veendő tényezők – Gyártók valamely egyesülete által szolgáltatott, a Bizottság megkeresésére választ nem adó uniós gyártóra vonatkozó adatok – Megengedhetőség
(1225/2009 tanácsi rendelet, 3. cikk, (2) bekezdés)
10. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Az intézmények mérlegelési jogköre – Az intézmények azon kötelezettsége, hogy osztályozzák a makrogazdasági és mikrogazdasági kritériumokat, illetve a gyártókon belül ne alakítsanak ki alcsoportokat – Hiány
(1225/2009 tanácsi rendelet)
11. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Az irányár számításánál figyelembe vett haszonkulcs – Dömping hiányában ésszerűen elérhető haszonkulcs
(1225/2009 tanácsi rendelet, 3. cikk, (1) bekezdés, és 9. cikk, (4) bekezdés)
12. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Vizsgálat – Az érintett termék meghatározása – Figyelembe vehető tényezők
(384/96 és 1225/2009 tanácsi rendelet)
13. Intézmények jogi aktusai – Indokolás – Kötelezettség – Terjedelem – Dömpingellenes vámokat megállapító rendelet
(EUMSZ 296. cikk)
14. Közös kereskedelempolitika – A dömpingmagatartásokkal szembeni védekezés – Kár – Az okozati összefüggés megállapítása – Az intézmények kötelezettségei – A dömpinggel össze nem függő tényezők figyelembevétele – Mérlegelési jogkör – Bizonyítási teher
(1225/2009 tanácsi rendelet, 3. cikk, (7) bekezdés)
1. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 62., 63. pont)
2. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 66., 125., 135., 160., 174. pont)
3. Nincs közvetlen kapcsolat az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második albekezdésében előírt három hónapos határidő és a Bizottság részéről fennálló, a piacgazdasági feltételek alapján működő társaság jogállására vonatkozó döntésnek a társaság dömpingkülönbözetére gyakorolt hatására vonatkozó esetleges tudás között. Továbbá, még ha a piacgazdasági feltételek alapján működő vállalkozás jogállására vonatkozó döntés meghozatalakor e határidőt nem is lépik túl semmilyen módon, nem zárható ki, hogy a Bizottság ilyen döntést hozzon annak ellenére, hogy már a rendelkezésére állnak azok az információk, amelyek lehetővé teszik a számára, hogy a döntésnek az érintett társaság dömpingkülönbözetére gyakorolt hatását kiszámítsa.
E feltételek mellett, még ha feltételezni is kellene, hogy releváns lehet az, hogy a Bizottság az 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második albekezdésében előírt három hónapos határidő be nem tartása miatt tudomást szerezhetett a felperes tekintetében a piacgazdasági feltételek alapján működő társaság jogállására vonatkozó döntésnek a dömpingkülönbözetére gyakorolt hatásról, amennyiben úgy kellene tekinteni, hogy a Bizottságot az említett tudás befolyásolhatta e döntés meghozatalában, még az is szükséges, hogy a felperesek által megtámadott rendeletnek más lehetett volna a tartalma azon állítólagos szabálytalanság hiányában, amely a piacgazdasági feltételek alapján működő társaság jogállására vonatkozó döntés meghozatalának a folyamatát befolyásolta. E tekintetben a piacgazdasági feltételek alapján működő társaság jogállására vonatkozó döntés által a vállalkozás dömpingkülönbözetére gyakorolt hatás egyszerű ismerete ugyanis nem vonja maga után szükségszerűen azt, hogy az ilyen döntésnek – és következésképpen a dömpingellenes vámot kivető rendeletnek – más tartalma lehetett volna, ha e döntést az említett rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontjának második albekezdésében előírt három hónapos határidőn belül fogadják el.
(vö. 70., 71., 79., 81. pont)
4. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 90. pont)
5. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációra vonatkozó szabály megsértése csak akkor teheti jogellenessé az érintett intézmény végleges határozatát, ha e szabály kellő lényegi tartalommal rendelkezik, továbbá hátrányosan érinti az eljárási szabálysértésre hivatkozó fél jogi és anyagi helyzetét. A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultáció ugyanis olyan lényeges alakszerűségnek minősül, amelynek a megsértése érinti a konzultációt követően elfogadott jogi aktus jogszerűségét, amennyiben bizonyítást nyer, hogy bizonyos meghatározó jelentőségű adatok továbbításának elmaradása nem tette lehetővé, hogy a tanácsadó bizottság az ügyet teljes körűen megismerve – vagyis valamely meghatározó jelentőségű kérdést illetően pontatlanságok vagy kihagyások általi megtévesztés nélkül – nyilvánítson véleményt.
Nem áll fenn ilyen helyzet, ha a tanácsadó bizottsághoz nem továbbított vagy késedelmesen továbbított dokumentumok nem tartalmaznak jelentős vagy korábban még nem ismert értékelési elemeket azokhoz képest, amelyek már szerepelnek abban az iratanyagban, amelyet közöltek a tanácsadó bizottsággal az összehívása során. Ilyen esetben ugyanis annak, hogy a Bizottság nem továbbít valamely dokumentumot vagy késedelmesen továbbítja azt, nincs semmilyen hatása a konzultációs eljárás eredményére. Ezért az ilyen mulasztás nem alkalmas arra, hogy az egész közigazgatási eljárást jogellenessé tegye, ezáltal pedig a végleges jogi aktus jogszerűségét kétségbe vonja.
(vö. 98–101. pont)
6. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 120., 121., 165., 166. pont)
7. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 122., 162–164., 182–184., 249., 323. pont)
8. A Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) megállapodásai főszabály szerint nem szerepelnek azon jogi normák között, amelyek tekintetében az uniós bíróságok az uniós intézmények jogi aktusainak jogszerűségét az EUMSZ 263. cikk első bekezdése értelmében vizsgálhatnák. Ha azonban az Unió a WTO keretében vállalt valamely különös kötelezettséget szándékozik végrehajtani, vagy ha az uniós jogi aktus kifejezetten utal a WTO‑megállapodások egyedi rendelkezéseire, az uniós bíróságok feladata a szóban forgó uniós jogi aktus WTO‑szabályokra figyelemmel fennálló jogszerűségének vizsgálata.
Ebben az összefüggésben a piacgazdasági feltételek alapján működő társaság jogállására vonatkozó határozat nem minősül a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO‑megállapodás 32. cikkének (1) bekezdése értelmében vett konkrét intézkedésnek, mivel először is az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 2. cikke (7) bekezdése c) pontja első albekezdésének harmadik francia bekezdése nem e megállapodás 32. cikkének (1) bekezdését hajtja végre, másodszor e határozat nem utal kifejezetten a WTO‑megállapodások konkrét rendelkezéseire, ideértve a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodást., harmadszor pedig az ilyen, piacgazdasági feltételek alapján működő társaság jogállására vonatkozó határozatokat nem a dömping vagy a szubvencionálás megállapítását követően hozzák meg, és azok nem kötődnek elválaszthatatlanul a dömpingnek vagy szubvenciónak minősülő elemekhez.
(vö. 147., 148., 151–153. pont)
9. A dömpingellenes ügyekben a Tanács és a Bizottság rá van utalva a felek önkéntes együttműködésére, hogy számukra az előírt határidőn belül benyújtsák a szükséges információkat.
Annak ellenére, ha a makrogazdasági mutatókat illetően az uniós gyártó‑exportőrök termelését majdnem teljes egészében képviselő gyártói egyesület által szolgáltatott adatoknak köszönhetően figyelembe vették annak a gyártónak a helyzetét, amely nem válaszolt az előírt határidőkön belül, a mikrogazdasági mutatók csak az egyes vállalkozások által továbbított adatok alapján mérlegelhetők. Így az a körülmény, hogy valamely uniós gyártó nem válaszolt, nem minősülhet a kár értékelésére vonatkozó objektív bizonyítékokon alapuló konkrét vizsgálat keretében elkövetett mulasztásnak.
(vö. 193., 198–200. pont)
10. Dömpingellenes ügyekben a Tanács és a Bizottság rá van utalva a felek önkéntes együttműködésére, hogy számukra az előírt határidőn belül benyújtsák a szükséges információkat. Ennek keretében az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendeletből eredő egyik kötelezettség sem foglalja magában, hogy az uniós intézményeknek a kritériumokat makrogazdasági és mikrogazdasági kategóriába kellene besorolniuk, vagy hogy a gyártókon belül ne képezhetnének alcsoportokat, amennyiben a Bizottság olyan bizonyítékokon alapuló objektív vizsgálatot folytat, amelyek maguk is objektívek, mint ahogyan ez a jelen esetben is történt.
(vö. 222., 226. pont)
11. Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló 1225/2009 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének és 9. cikke (4) bekezdésének olvasatából következik, hogy azt a haszonkulcsot, amelyet a Tanácsnak az uniós gazdasági ágazatot ért kár megszüntetésére alkalmas elérendő ár számításához figyelembe kell vennie, arra a haszonkulcsra kell korlátozni, amelyre ezen ágazat rendes versenyfeltételek mellett, dömpingelt behozatal hiányában ésszerűen számíthatna. Nem egyeztethető össze e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésével és 9. cikkének (4) bekezdésével, ha az uniós gazdasági ágazatnak olyan haszonkulcsot biztosítanak, amelyet dömping hiányában sem tudott volna elérni.
Egyébként az intézmények az 1225/2009 rendelet keretében rájuk ruházott mérlegelési jogkör gyakorlásakor nem kötelesek részletesen és előre kifejteni azokat a feltételeket, amelyeket adott esetben alkalmazni kívánnak, még abban az esetben sem, ha az intézmények új elvi lehetőségeket fogalmaznak meg.
(vö. 245., 254. pont)
12. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 288. pont)
13. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 302–304., 306., 307., 311., 312. pont)
14. Lásd a határozat szövegét.
(vö. 322–325., 327., 332. pont)