2011. május 30-án benyújtott kereset - Régie Networks és NRJ Global kontra Bizottság

(T-273/11. sz. ügy)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Régie Networks (Lyon, Franciaország) és NRJ Global (Párizs, Franciaország) (képviselők: B. Geneste és C. Vannini ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

semmisítse meg a Franciaország által a rádiós műsorszolgáltatásnak nyújtott C 4/09. (korábbi N 679/97.) számú támogatási programról szóló, 2010. szeptember 29-i C(2010) 6483. végleges sz. bizottsági határozatot (HL L 61., 22. o.);

a Bizottságot kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek hat jogalapra hivatkoznak.

Első jogalap: a Bíróság által a C-333/07. sz. ügyben 2008. december 22-én hozott jogerős ítéletből eredő kötelezettségek figyelmen kívül hagyása, amennyiben a Bizottság nem tartotta tiszteletben ezen ítélet releváns indokait és rendelkező részét, amikor a szóban forgó támogatási program ismételt vizsgálata során nem volt tekintettel annak finanszírozási módjára, amelynek vizsgálatára pedig a Bíróság felhívta őt.

Második jogalap: téves jogalkalmazás a megtámadott határozat indokolásával kapcsolatban, amennyiben a Bizottság mesterségesen külön kezelte a szóban forgó támogatási program finanszírozási módját, miközben a kontradiktórius eljárás megindításáról szóló, 2009. szeptember 16-i határozatában megállapította, hogy a járulék jogellenességének szükségszerű és közvetlen következményeként az említett támogatási program teljes egészében jogellenes.

Harmadik jogalap: a Szerződés szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseinek megsértése, amennyiben a felperesek szerint megállapítást nyert az e támogatási program finanszírozását szolgáló járulék annak következtében fennálló jogellenessége, hogy a járulékalap területi alapon történő meghatározása ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával. A felperesek azt állítják, hogy a megtámadott határozatban elrendelt részleges visszatéríttetés semmiképp nem változtathat a szóban forgó támogatási program jellegén, és visszamenőlegesen nem teheti e programot a Szerződéssel összeegyeztethetővé.

Negyedik jogalap: a megtámadott határozat indokolásának elégtelensége, amennyiben a Bizottság nem fejtette ki, hogy a határozatban támasztott feltételek miért tennék a támogatási programot annak ellenére összeegyeztethetővé a közös piaccal, hogy a finanszírozási módjának összeegyeztethetetlensége megállapítást nyert.

Ötödik jogalap: az arányosság elvének megsértése, amennyiben a felperesek azt állítják, hogy a Bizottság az arányosság elvével ellentétesen járt el, amikor úgy döntött, hogy a támogatási programot visszaható hatályú feltételek előírása mellett a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja, ahelyett hogy egyszerűen megállapítaná annak összeegyeztethetetlenségét, ezzel egyidejűleg pedig mentesítette a Francia Köztársaságot a támogatásoknak a kedvezményezettekkel történő visszatéríttetése alól.

Hatodik jogalap: az eljárás rosszhiszemű lefolytatása és a 659/1999/EK rendelet 7. cikkének megsértése, amennyiben a Bizottság a hivatalos vizsgálati eljárás végén feltételt megállapító határozatot hozott, miközben nem csak hogy a támogatási program közös piaccal való összeegyeztethetőségével kapcsolatos kétségei nem szűntek meg, hanem egyenesen arra a meggyőződésre jutott, hogy a támogatási program a közös piaccal összeegyeztethetetlen volt. A felperesek szerint a Bizottság megsértette a 659/1999 rendeletben foglalt rendelkezéseket, ezáltal pedig rosszhiszeműen folytatta le az eljárást.

____________