Language of document : ECLI:EU:T:2022:112

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2022. március 2.(*)

„Választottbírósági kikötés – A »Horizont 2020« kutatási és innovációs keretprogram keretében kötött támogatási megállapodás – A megállapodás felmondása – Szakmai kötelezettségszegés – Támogatáskedvezményezetti vagy a kedvezményezett nevében vagy javára eljáró személyi minőség”

A T‑688/19. sz. ügyben,

a VeriGraft AB (székhelye: Göteborg [Svédország], képviselik: P. Hansson és A. Johansson ügyvédek)

felperesnek

az Európai Innovációs Tanács és Kkvügyi Végrehajtó Ügynökség (képviseli: A. Galea, meghatalmazotti minőségben, segítői: D. Waelbroeck és A. Duron ügyvédek)

alperes ellen

a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) a kis‑ és középvállalkozások innovációjának támogatására szolgáló eszközének keretében kötött, „Krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegek első kezelésére szolgáló, humán szövetsebészetből származó, személyre szabott vénák – P‑TEV” (Personalized Tissue‑Engineered Veins as the first Cure for Patients with Chronic Venous Insufficiency‑P‑TEV) projektre vonatkozó támogatási megállapodásnak a Kis‑ és középvállalkozásügyi Végrehajtó Ügynökség (EASME) által történt felmondása semmisségének megállapítása iránt az EUMSZ 272. cikk alapján benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács),

tagjai: M. J. Costeira elnök, M. Kancheva (előadó) és T. Perišin bírák,

hivatalvezető: I. Pollalis tanácsos,

tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára és a 2021. július 1‑jei tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet

 A jogvita előzményei

1        A felperes, a VeriGraft AB, svéd biotechnológiai társaság, amelyet A és B, a stockholmi (Svédország) Karolinska Intézet két professzora, NovaHep AB néven alapított 2005‑ben. Az eredetileg őssejtek felhasználására specializálódott társaságot 2011‑ben pénzügyi nehézségek következtében leállították, majd 2012‑ben Göteborgba (Svédország) helyezték át. A társaság, miután 2014‑ben újraindították, új részvényesi tőkében való részesedésszerzését követően, immár a regeneratív gyógyászatban való felhasználásra szánt humán szövetsebészeten alapuló transzplantációk fejlesztésének ágazatára specializálódott. A regeneratív gyógyászat a gyógyászat azon ága, amelynek célja humán sejtek cseréje vagy javítása, illetve szövetek vagy szervek regenerálása, rendes működésük helyreállítása érdekében. A, aki eredetileg a felperes tőkéjének 41%‑ával rendelkezett, 2014‑től fokozatosan átruházta teljes részesedését. A egyébiránt 2015 júliusáig a felperes igazgatótanácsának tagja volt, majd, munkaszerződésének 2016. október 1‑jei megszüntetéséig, részmunkaidőben foglalkoztatták. A felperes 2017 augusztusában vette fel jelenlegi nevét.

 A göteborgi egyetem és a CEPN Ara és kutatócsoportjára vonatkozóan végzett vizsgálata

2        2016 márciusában a göteborgi egyetem egy különbizottságot bízott meg azzal, hogy vizsgálatot folytasson több alkalmazottját, nevezetesen A‑t és kutatócsoportjának más tagjait illetően, 2010 és 2015 között publikált tíz egyetemi cikk keretében végzett kutatások során elkövetett szabálytalanságokra vonatkozó állítások kivizsgálására. E bizottság, amelynek feladata volt ajánlásokat tenni a göteborgi egyetem rektorhelyettesének, a Centrala Etikprövningsnämnden (Svédország központi etikai bizottsága, a továbbiakban: CEPN) véleményét kérte e tekintetben. A CEPN 2018 márciusában adta ki véleményét, és a különbizottság 2018 júniusában bocsátotta ki ajánlásait a göteborgi egyetem rektorhelyettesének. A CEPN és a különbizottság is a szóban forgó tíz cikk közül nyolc esetében a kutatások során megvalósult szabálytalanságokat állapított meg. A CEPN közelebbről A kutatócsoportjának összetétele és működése tekintetében rendszerszintű hiányosságokat, valamint már‑már diszfunkcionális kutatási környezetet tárt fel: egyetlen, megfelelő és kellő formájú értekezletet sem szerveztek, az emberek jöttek‑mentek, gyakran tisztázatlan okokból. A CEPN határozottan bírálta az A‑t környező kutatási kultúrát, ezenkívül megállapította, hogy a vizsgálat tárgyát képező tíz cikkből nyolcban talált hibás képek azt mutatják, hogy nemcsak gondatlanságból, hanem ténylegesen szándékosan követtek el súlyos hibákat. A rektorhelyettes követte a különbizottság ajánlását, és 2018. júniusi határozatában megállapította, hogy a kutatások során szabálytalanságokat követtek el. A rektorhelyettes kérte továbbá, hogy a kormány fegyelmi szerve mentse fel A‑t. E kérelmet a 2018. december 21‑i határozattal elutasították, mivel a kutatások szabálytalansága „az ügy konkrét részleteinek átfogó értékelése alapján” nem minősült elegendő indoknak az elbocsátásra.

 A Horizont 2020 keretprogram és a kkvk innovációs támogatására szolgáló eszköz

3        A „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) (a továbbiakban: „Horizont 2020” keretprogram) az EUMSZ 173. és EUMSZ 182. cikk alapján a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11‑i 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2013. L 347., 104. o.) hozta létre. E rendelet, 1. cikke értelmében, meghatározza a kutatási és innovációs tevékenységek uniós támogatására irányadó keretszabályozást, megerősítve ezzel az európai tudományos és technológiai bázist, és ösztönözve az innovációs, a kutatási és a technológiafejlesztési politikának a társadalom számára jelentett előnyeit és e politikák gazdasági és ipari lehetőségeinek jobb kihasználását.

4        A Horizont 2020 keretprogram által érintett különleges cselekvési területek között szerepel a kis‑ és középvállalkozásoknak (kkv) a kutatásban és innovációban való részvétele. Így az 1291/2013 rendelet 22. cikkének (2) bekezdése szerint egyetlen központi irányítási rendszerben létre kell hozni egy olyan célzott kkv‑támogató eszközt, amely a tágan értelmezett innovációs potenciállal rendelkező kkv‑k teljes körére irányul.

5        A kkv‑k innovációs támogatási eszközét a „Horizont 2020” kutatási és innovációs keretprogram (2014–2020) végrehajtására vonatkozó egyedi program létrehozásáról, valamint a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 3‑i 2013/743/EU tanácsi határozat (HL 2013. L 347., 965. o.) határozza meg pontosabban.

 Az EASME felhatalmazása a kkvk innovációs támogatási eszközének központosított irányítására

6        A kis‑ és középvállalkozásokkal foglalkozó végrehajtó ügynökséget (EASME), amely 2021. április 1‑jétől lett Európai Innovációs Tanács és Kkv‑ügyi Végrehajtó Ügynökség (Eismea), a 2004/20/EK és a 2007/372/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17‑i 2013/771/EU bizottsági végrehajtási határozattal (HL 2013. L 341., 73. o.) hozta létre az egyes közösségi igazgatási ügynökségekre vonatkozó, 2002. december 8‑i 58/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2013. L 341., 73. o.) 3. cikke (1) bekezdésének megfelelően. Az 58/2003 rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében ezen ügynökség jogi személyiséggel rendelkezett.

7        A 2013/771 végrehajtási határozat 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjából következően az EASME feladata volt a Horizont 2020 keretprogram egyes részeinek végrehajtása. A Bizottság így az energiaügy, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni fellépés, a versenyképesség és a kkv‑k, a kutatás és innováció, valamint az IKT területén az uniós programok – különösen az uniós költségvetésben szereplő előirányzatok felhasználását érintő – végrehajtásához kötődő feladatok elvégzése céljából az EASME‑ra bízta a kkv‑k innovációjának támogatását célzó eszköz irányítása bizonyos feladatainak végrehajtását. Amint az e határozat I. mellékletéből kitűnik, e feladatok sorában szerepelt többek között a kkv‑k innovációs támogatására szolgáló eszközhöz kapcsolódó pénzügyi támogatás megszerzésére irányuló pályázatok értékelése, valamint a támogatási megállapodások előkészítése, megkötése és azok kedvezményezettjei által történő végrehajtása.

 Közigazgatási eljárás

8        2017. április 6‑án az EASME közzétette a „H2020‑SMEINST‑2–2016–2017” hivatkozási számú pályázati felhívást, többek között a humán gyógyítás biotechnológiai ágazatában működő innovatív kkv‑k támogatása végett.

9        A felperes pályázatot nyújtott be a kkv‑k innovációjának támogatását célzó eszköz 2. szakaszára vonatkozóan, amely a „Krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegek első kezelésére szolgáló, humán szövetsebészetből származó, személyre szabott vénák – P‑TEV” (Personalized Tissue Engineered Veins as the first Cure for Patients with Chronic Venous Insufficiency‑P‑TEV) (a továbbiakban: P‑TEV projekt), projektnek (a továbbiakban: P‑TEV projekt) megfelelő, amely súlyos krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegek kezelésében indikált kardio‑vaszkuláris termék forgalmazására irányult.

10      A felperes által előterjesztett pályázat a szövetsebészetből származó vérerek és vénák implantációjának megvalósíthatóságát, biztonságosságát és hatékonyságát tizenkét olyan beteg esetében értékelte, akik alsó végtagjaik szintjén súlyos krónikus vénás elégtelenségben szenvednek. E tevékenység többek között abból állt, hogy elhunyt személyekből kiemelik a vérereket, a betegektől perifériásvér‑mintát gyűjtenek a sejtek levétele céljából, a kiemelt vagy a szövetsebészetből származó vérereket decellularizálják, majd recellularizálják, műtéti beavatkozásokat végeznek általános érzéstelenítésben, tesztelik az eljárás hatékonyságát, és a műtétet követő tizenkét hónapos időszak folyamán értékelik az életminőséget. Kezdetben valamennyi kutatást Norvégiában és Svédországban kellett folytatni.

11      A felperes pályázata a 4. szakaszában a P‑TEV‑projekt tartalmára vonatkozó leginkább releváns tudományos publikációkra hivatkozott, nevezetesen:

–        […], […], […], […], […], […], [A], […], „Successful tissue engineering of competent allogeneic Venous valves”, Journal of vascular Surgery: Venous and Lymphatic Disorders, 2015, 4. szám, 421–443. o.;

–        […], […], […], […], […], […], […], […], [A], „In Vivo Application of Tissue‑Engineered Veins Using Autologous Peripheral Whole Blood: Proof of Concept Study”, EBioMedicine, 2014, 1. szám, 72–79. o.;

–        […], […], […], […], […], […], […], […], […], [A], „Transplantation of an allogeneic vein bioengineered with autologous stem cells: a proof‑of‑concept study”, Lancet, 2012, 9838. szám, 230–237. o.

12      A 2017 májusában külső szakértők által lefolytatott, a felperes pályázatának 1–3. szakaszára vonatkozó értékelési eljárást követően az EASME elfogadta az említett pályázatot a támogatás nyújtására.

 A támogatási megállapodás

13      2017. augusztus 9‑én egyrészről a felperes, másrészről pedig az EASME által képviselt Unió a 778620 referenciaszámon támogatási megállapodást kötött a P‑TEV projekttel kapcsolatban (a továbbiakban: támogatási megállapodás).

14      A támogatási megállapodás 2–5. cikkének megfelelően a felperes részére a P‑TEV projekt címén legfeljebb 2 184 603,75 euró összegű támogatást ítéltek oda, amely projekt végrehajtásának 2017. szeptember 1‑jén kellett megkezdődnie, és 24 hónapon át kellett tartania.

15      A támogatási megállapodás 34. cikke az etikai alapelvek tiszteletben tartására vonatkozik.

16      Így a támogatási megállapodás 34.1. cikke a következőket írja elő:

„A kedvezményezett a cselekvést az alábbiakkal összhangban hajtja végre:

1.      etikai alapelvek (beleértve a kutatási integritás legmagasabb szintű normáit is), amelyeket például a kutatás integritására vonatkozó európai magatartási kódex határoz meg, ami magában foglalja különösen a bármilyen gyártástól, hamisítástól, plágiumtól vagy bármely más, nem megfelelő magatartástól való tartózkodást a kutatás során; és

2.      a hatályos nemzetközi, európai és nemzeti jogszabályok.

[…]”

17      A támogatási megállapodás 34.2. cikke meghatározza a kedvezményezettnek az etikai kérdéseket felvető tevékenységekre vonatkozó kötelezettségeit. E rendelkezés így a következőket írja elő:

„Az etikai kérdéseket felvető tevékenységeknek meg kell felelniük az 1. mellékletben meghatározott »etikai követelményeknek«.

Az etikai kérdést felvető tevékenység megkezdése előtt a kedvezményezett köteles benyújtani […] az [EASME‑hoz] a következő dokumentumok másolatát:

1.      az etikai bizottság véleményei, amelyek a nemzeti jogszabályok szerint szükségesek; és

2.      az etikai kérdéseket felvető tevékenységek nemzeti jogszabályokban előírt bejelentése vagy engedélyezése.

[…]”

18      A támogatási megállapodás 34.4. cikkének megfelelően, ha a kedvezményezett nem teljesíti az említett megállapodás 34.1. és 34.2. cikkében foglalt valamely kötelezettségét, a támogatás csökkenthető, és a megállapodás felmondható. Az ilyen mulasztások a támogatási megállapodás 6. fejezetében leírt bármely más intézkedés alkalmazását is eredményezhetik.

19      A támogatási megállapodás 50.3. cikke szabályozza az említett megállapodásnak az EASME általi felmondását.

20      A támogatási megállapodás 50.3.1. cikke értelmében az EASME a következő esetekben mondhatja fel a megállapodást:

„[…]

f)      A kedvezményezett (vagy bármely olyan természetes személy, akinek joga van őt képviselni vagy a nevében döntéseket hozni) bármely módon megállapítást nyert súlyos szakmai kötelességszegést követett el;

[…]

l)      A kedvezményezett (vagy bármely olyan természetes személy, akinek joga van őt képviselni vagy a nevében döntéseket hozni), az odaítélési eljárás vagy a megállapodás keretében a következőket követte el:

–        i.      lényeges hibák, szabálytalanságok, csalás vagy

–        ii.      súlyos kötelezettségszegés, ideértve a cselekvés helytelen végrehajtását, hamis információk benyújtását, a szükséges információk szolgáltatásának elmulasztását, az etikai alapelvek megsértését;

[…]”

21      A támogatási megállapodás felmondására irányuló eljárást az említett megállapodás 50.3.2. cikke írja elő, amely a következőképpen rendelkezik:

„A megállapodás felmondása előtt az [EASME] hivatalos értesítést küld a kedvezményezettnek, amelyben:

–        tájékoztatja a kedvezményezettet szándékáról és indokairól; és

–        felszólítja a kedvezményezettet, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtsa be észrevételeit, és a fenti 1. pont ii. alpontjában említett esetben értesítse az [EASME‑t] a megállapodás által előírt kötelezettségek teljesítésére irányuló intézkedésekről.

Ha az [EASME‑hez] nem érkezik észrevétel, vagy az érkezett észrevételek ellenére az eljárás folytatása mellett dönt, hivatalosan értesíti a kedvezményezettet a felmondás megerősítéséről és a megszűnés időpontjáról. Ellenkező esetben hivatalosan bejelenti, hogy megszünteti az eljárást.

A felmondást követő megszűnésre az alábbi időpontokban kerül sor:

–        a fenti b), e), g), h), j) pont és az l) pont ii. alpontja alá tartozó felmondások tekintetében: a megerősítésről szóló értesítésben megjelölt időpontban (lásd fentebb);

–        a fenti d), f), i), k) pontban, l) pont i. alpontjában és m) pontban: a megerősítésről szóló értesítés koordinátor által történő kézhezvételének másnapján.”

22      A támogatási megállapodás 57.1. cikke értelmében „[a] támogatási megállapodásra az alkalmazandó uniós jog az irányadó, szükség esetén kiegészítve a belga joggal”.

23      A támogatási megállapodás 57.2. cikke kimondja, hogy „[h]a a megállapodás értelmezésére, alkalmazására vagy érvényességére vonatkozó vita nem rendezhető egyezség útján, a Törvényszék – vagy fellebbezés esetén a Bíróság […] – kizárólagos hatáskörrel rendelkezik”, és „[ezen] intézkedéseknek összhangban kell lenniük [az EUMSZ 272. cikkel]”.

 A projekt EASME általi ellenőrzése

24      Az EASME 2018 őszén külső ellenőrt nevezett ki, akit megbízott a P‑TEV‑projekt előrehaladásának vizsgálatával.

25      2018. november 22‑i levelében az EASME megküldte a felperesnek a külső ellenőr jelentését.

26      A külső ellenőr jelentése „A terjesztéssel, üzemeltetéssel és lehetséges hatással kapcsolatos jelentős eredmények” cím alatt a következőket tartalmazta:

„A projektnek közvetlen vagy potenciálisan jelentős hatást gyakorló eredményekkel kell szolgálnia a következő jelentési időszak során (még akkor is, ha a támogatási megállapodás 1. mellékletében említett valamennyi célkitűzést nem érték el).

A 3. munkaszakasz rövid és középtávú késedelme nem gyakorolhat jelentős hatást a klinikai fejlesztés egészére és a projekt eredményeinek forgalomba hozatalára.”

27      A külső ellenőr jelentése arra is rámutatott, hogy „[a] projekt célkitűzései tudományos és technológiai szempontból továbbra is relevánsak”.

28      2018. november 22‑i levelében az EASME P‑TEV projektfelelőse arról tájékoztatta a felperest, hogy „[a külső ellenőr] jelentése alapján úgy véli, hogy a [P‑TEV] projekt végrehajtása kielégítő”, és „a klinikai fejlesztésre és a [fejlett terápiás gyógyszerkészítmények] értékesítésének egészére gyakorolt jelentős következmények elkerülése érdekében a projekt meghosszabbítását javasolja, amely nem keletkeztet többletköltségeket, és amely lehetővé a klinikai vizsgálatnak teljes egészében az I. szakaszban, a tervezettek szerinti elvégzését”.

29      Ezzel párhuzamosan az EASME 2018 során több etikai vizsgálatot is végzett a P‑TEV projekt vonatkozásában. Az első, 2018. február 21. és 23. között végzett etikai vizsgálat végén készített jelentésében az EASME által megbízott etikai szakértői csoport számos problémát tárt fel, és javasolta egy második etikai vizsgálat lefolytatását. E második, 2018. május 24‑én és 25‑én végzett vizsgálatot követően az etikai szakértői csoport jelentésében rámutatott, hogy a felperes részben válaszolt az első vizsgálat során felvetett egyes etikai kérdésekre, de még bizonyos kérdéseket rendezni kell, és javasolta egy harmadik etikai vizsgálat lefolytatását. A harmadik etikai vizsgálatot 2018. szeptember 26. és 28. között végezték el. Jelentésében az etikai szakértői csoport jelezte, hogy a felperes megválaszolta a második vizsgálat során felmerült egyes etikai kérdéseket, de bizonyos etikai problémák továbbra is fennállnak. A jelentés konkrétan megjelölt bizonyos olyan dokumentumokat, mint amilyenek az uniós klinikai tesztek nyilvántartásaiban Spanyolország és Litvánia tekintetében szereplő klinikai tesztekre vonatkozó engedélyek, a Spanyolországban illetékes etikai bizottság jóváhagyása és a laboratóriumi akkreditáció az Spanyolországban és Litvániában humán felhasználásra szánt szövetek előállítására. A jelentés arra is rámutatott, hogy valamennyi kért dokumentumnak kifejezetten a P‑TEV projekthez kell kapcsolódnia, és hogy a kutatási felhasználásra szánt humán szövetek donorai hozzátartozóinak személyes adataival végzett adatkezelési tevékenységeket nem vizsgálták meg kellőképpen, és azok nem tartalmaztak információkat az adatvédelemhez való jogokkal és az azok gyakorlását lehetővé tévő mechanizmusokkal kapcsolatban, sem a hozzátartozóknak a hozzájárulásuk visszavonásához való jogával kapcsolatban.

30      Egyébiránt a jelentés rámutatott arra, hogy a közelmúltban a kutatás során elkövetett szabálytalanságokra és etikai problémákra vonatkozó hivatalos vizsgálatokat végeztek Svédországban, és bebizonyították, hogy a kutatások során szabálytalanságokat követtek el a P‑TEV projekt által hivatkozott prekurzortevékenységek során, valamint azon klinikai munkák során, amelyek lehetővé tették az említett projekt keretében alkalmazott eljárásokra vonatkozó koncepciók hitelesítésének bizonyítását.

31      Az etikai szakértők csoportjának jelentése szerint ez a helyzet számos aggályt vetett fel a felperes pályázatát érintő elfogult értékeléssel, a koncepciók megfelelő és kellő formában történő előzetes jóváhagyás nélküli hitelesítésével, valamint a kutatások jövőbeli résztvevőit érő veszélyekkel és esetleges kockázatokkal kapcsolatban.

32      Az etikai szakértők csoportja ebből azt a következtetést vonta le, hogy az átfogó értékelés továbbra sem kielégítő, és új etikai vizsgálat lefolytatását javasolta a kutatások során történt mulasztásoknak az EASME megfelelő bizottsága által végzett vizsgálat eredményére várva.

 A támogatási megállapodás felmondása

33      2018. október 18‑i levelében az EASME tájékoztatta a felperest azon szándékáról, hogy felmondja a támogatási megállapodást (a továbbiakban: első előzetes tájékoztató levél). Ebben a levélben az EASME kifejtette, hogy a 2018. szeptember 26‑i harmadik etikai vizsgálatot követően az etikai szakértők csoportja jelezte, hogy a felperes megoldotta a 2018. május 24‑i etikai vizsgálat által felvetett egyes etikai problémákat, azonban más kritikus etikai problémák továbbra is fennállnak. Az EASME e tekintetben kifejezetten hivatkozott az etikai szakértői csoport jelentésében a harmadik vizsgálatot követően azonosított első öt, a fenti 29. pontban bemutatott etikai problémára. Az EASME pontosította, hogy következésképpen úgy véli, hogy a támogatási megállapodást meg kell szüntetni, mivel a felperes „a támogatási megállapodás keretében vagy az odaítélési eljárás során súlyosan megsértette kötelezettségeit”. Az EASME felhívta a felperest, hogy e levél kézhezvételétől számított 30 napon belül tegye meg észrevételeit.

34      2018. november 18‑i levelében a felperes benyújtotta az EASME‑hoz az első előzetes tájékoztató levélre vonatkozó észrevételeit, amelyekben vitatta az EASME kifogásait, és azt állította, hogy nem szegte meg a támogatási megállapodás keretében fennálló kötelezettségeit.

35      Az EASME külső etikai szakértőt bízott meg annak érdekében, hogy értékelje a felperes által az első előzetes tájékoztató levélre vonatkozóan benyújtott észrevételeket. Az EASME‑nek címzett 2018. december 11‑i jelentésében a külső etikai szakértő egyrészről állást foglalt a felperesnek az első előzetes tájékoztató levélben a P‑TEV‑projekt végrehajtása során azonosított etikai problémákra vonatkozóan benyújtott észrevételeiről, másrészről pedig a kutatás szabálytalanságaira vonatkozó vizsgálatra hivatkozott, amelyek magukban foglalják az olyan vádakat, mint az adatok színlelt előállítása, etikai jóváhagyásokkal kapcsolatos valótlanságok állítása, valamint a klinikai kezelés eredményeire vonatkozó hamis jelentések. E szakértő arra is utalt, hogy a göteborgi egyetem rektora „a projekttel kapcsolatban álló kutatók által publikált nyolc cikk visszavonását kérte azt követően, hogy a PubPeer frissítette a színlelt módon előállított adatokat, majd a [CEPN] megerősítette azokat”. Így pontosították, hogy e cikkek egyike, amely színlelt előállított adatokat tartalmazott, a P‑TEV projektben a releváns publikációkat tartalmazó lista élén állt. A jelentés ezt követően e vizsgálat és eredményei részletesebb leírása, valamint a releváns dokumentumok, illetve a megfelelő dokumentumra mutató link tekintetében egy magát független tudományos újságíróként bemutató személy internetes blogján közzétett két cikkre utalt.

36      2019. február 18‑án az EASME második előzetes tájékoztató levelet küldött a felperesnek (a továbbiakban: második előzetes tájékoztató levél). E levélben az EASME jelezte, hogy a felperes észrevételeinek vizsgálatát követően fenntartja – noha az első előzetes tájékoztató levélben foglaltaktól eltérő indokok alapján – a támogatási megállapodás felmondására irányuló szándékát, és ennek megfelelően kiterjeszti az előzetes tájékoztató eljárást. Az EASME pontosította, hogy „[a] nyilvánosság számára hozzáférhető információk alapján a [A,] ([a felperes társalapítója]) úgy ítélte meg, hogy a [CEPN] súlyos szakmai kötelezettségszegést követett el”. Az EASME azt is jelezte, hogy a felperes a projektre vonatkozó pályázata keretében a „P‑TEV‑projekt tartalmára vonatkozó leginkább releváns tudományos publikációkként” bemutatott dokumentumok közül kettő, nevezetesen az „In Vivo Application of Tissue‑Engineered Veins Using Autologous Peripheral Whole Blood: A Proof of Concept Study”, EBioMedicine folyóirat, 2014. szeptember 22‑i szám (a továbbiakban: az EBioMedicine cikke), és a „Transplantation of an allogeneic vein bioengineered with autologous stem cells: a proof‑of‑concept study”, Lancet folyóirat, 2012. július 21. szám (a továbbiakban: a Lancet cikke). a CEPN szerint a szóban forgó kötelezettségszegésre vonatkozó bizonyítékokat tartalmazott. Az EASME szerint a CEPN vizsgálata azt is megállapította, hogy az ügy a kutatócsoport összetételében és működésében rendszerszintű hiányosságokat, valamint egy szinte diszfunkcionális kutatási környezetet tárt fel. Így egyetlen értekezletet sem szerveztek, és a részt vevő személyek gyakran megmagyarázhatatlan jövés‑menése volt megfigyelhető. Az EASME hozzátette, hogy a szakértői csoport erőteljesen bírálta az A‑t körülvevő csoportban megfigyelt kutatási kultúrát. Az EASME úgy vélte, hogy e megállapítások kétségbe vonják egyrészt A szakmai integritását, és így a felperes arra vonatkozó működési kapacitását, hogy megfelelően hajtsa végre a projektet, másrészt kétségbe vonják azt, hogy tiszteletben tartotta az uniós pénzügyi szabályozás által előírt ki nem zárási követelményeket. Következésképpen az EASME úgy vélte, hogy a támogatási megállapodás nem folytatható, és azt a támogatási megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontjában előírt okból meg kell szüntetni.

37      2019. március 15‑i levelében a felperes benyújtotta az EASME‑hoz a második előzetes tájékoztató levélre vonatkozó észrevételeit. A felperes arra hivatkozott, hogy a CEPN által végzett vizsgálat kifejezetten A‑t és egyetemi kutatócsoportját érintette. A felperes azt is jelezte, hogy semmilyen módon nem vett részt e kutatásban, és hogy e kutatást azt megelőzően folytatták le és tették közzé, hogy a felperes 2015 végén megkezdte volna működését. A felperes pontosította, hogy új igazgatósága 2014‑es hivatalba lépése óta fizikailag elkülönült attól az egyetemi egységtől, amelyben A kutatásait folytatta, valamint hogy az igazgatóság, és azon a tudósok és humán szövetsebészek összessége, akik technológiája fejlesztésével foglalkoztak, anélkül álltak az alkalmazásában, hogy a személyzeten osztozott volna a göteborgi egyetemmel. A felperes azt is jelezte, hogy miután olyan információkat kapott, amelyek a kutatások szabálytalanságainak A‑t érintő gyanújára utalnak, 2016. március 3‑án a következő naptól fogva felfüggesztette A munkaszerződését, aki ezen időponttól kezdődően, munkaszerződésének 2016. október 1‑jei megszűnéséig semmilyen működési vagy képviseleti szerepet nem töltött be a felperesnél.

38      Ugyanebben a levélben, amely konkrétabban a pályázatában említett tudományos publikációkat érintette, a felperes jelezte, hogy noha azokat a szóban forgó technológia P‑TEV projektbeli megvalósíthatóságának alátámasztásául idézték, valamennyit az ő közreműködése nélkül nyújtották be a göteborgi egyetemen. A felperes szerint az idézett publikációk közül egyesekről kiderült, hogy azokban nem megfelelő képek szerepeltek. Így a Lancet egy régebbi technológiára vonatkozó cikke esetlegesen másolt vagy helytelenül felnagyított képet tartalmazott, de a folyóirat úgy ítélte meg, hogy ez a hiba csekély jelentőségű, és nem befolyásolja a cikk következtetéseit, és úgy döntött, hogy nem tesz közzé helyesbítést. A felperes pontosította, hogy a Lancet cikke továbbras is eredeti formájában van közzé téve. Az EBioMedicine‑nek a második tájékoztató levélben ugyancsak említett cikkét illetően a felperes rámutatott, hogy az arra vonatkozó vizsgálat nem tárt fel semmilyen következetlenséget, és ezért azt a CEPN nem vette figyelembe jelentésében. A felperes hozzátette, hogy a pályázatában idézett, de a második előzetes tájékoztató levélben nem említett Journal of Vascular Surgeryban megjelent „Successful tissue engineering of competent allogeneic venous valves” című cikk téves táblázatot tartalmazott, amely egy helyesbítésnek a 2017 márciusában folyóiratban való közzétételéhez vezetett. E cikket ezt követően 2019 márciusában a Journal of vascular Surgery politikájából kifolyólag visszavonták.

39      A felperes 2019. március 15‑i levelében hangsúlyozta továbbá, hogy 2015 óta gondot fordított arra, hogy a vitatott tudományos csoporttól teljesen függetlenül fejlessze technológiáját, és teljes preklinikai adatállományt fejlesztett ki személyzetének és saját szabványosított utasításainak felhasználásával, harmadik felekkel együttműködve és akkreditált svéd kormányzati kutatóintézetek felügyelete mellett. Ezenkívül az intézményen belül az elmúlt három évben végzett fejlesztés azt eredményezte, hogy jelentős mértékben javultak a humán szövetek előállításának az akadémiai keretek között gyakorolt és publikációk tárgyát képező eljárásoktól eltérő eljárásai, amelyek tekintetében szabadalmi kérelmeket nyújtotta be A közreműködése nélkül. Végül a felperes felhívta az EASME‑t arra, hogy független szakértőket vagy belső könyvvizsgálókat bízzon meg azzal, hogy ellenőrizzék a P‑TEV‑projekt megfelelő elvégzésére való képességét és A‑tól való teljes függetlenségét.

40      2019. április 15‑i levelében az EASME tájékoztatta a felperest, hogy megerősíti a támogatási megállapodás felmondását (a továbbiakban: felmondólevél). Pontosította, hogy az érvek felmondólevélhez csatolt felsorolásában kifejtett indokok miatt nem tudja elfogadni a felperes érveit, és így teljes mértékben fenntartja az előzetes tájékoztató levelében kifejtett álláspontját.

41      A felmondólevélhez csatolt, „Az érvek felsorolása (kontradiktórius eljárás)” című dokumentumban az EASME a felperes által a 2019. március 15‑i levelében megfogalmazott észrevételekre válaszul kifejtette, hogy a harmadik etikai vizsgálat feltárta, hogy a CEPN és a göteborgi egyetem által Svédországban lefolytatott hivatalos vizsgálatok bizonyították, hogy a P‑TEV‑projekt kedvezményezettjei a megállapodás 1. mellékletében (A. rész) ismertetett munka keretében folytatott kutatások során kötelezettségszegést követtek el. Az EASME szerint e kutatások során elkövetett kötelezettségszegés magában foglalta az adatok manipulálását, valamint a klinikai vizsgálatok megfelelő etikai engedély nélküli elvégzését. Az EASME hozzátette, hogy a felperes pályázatában „a P‑TEV projekt tartalmára vonatkozó leginkább releváns tudományos publikációkként” bemutatott cikkek közül kettő a CEPN szerint a szóban forgó kötelezettségszegés bizonyítékait tartalmazza. Az EASME úgy vélte, hogy mivel ezen anyag támasztotta alá a támogatás nyújtását eredményező tudományos értékelést, ezt az értékelést torzítottnak vagy súlyosan torzítottnak kell tekinteni. Következésképpen az EASME rámutatott, hogy a támogatási megállapodás felmondására vonatkozó, a támogatási megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontjában előírt objektív kritérium a jelen ügyben teljesül, mivel „[A] a kedvezményezett társalapítója, akit a CEPN szakmai kötelezettségszegés elkövetésében vétkesnek ítélt”.

 Az eljárás és a felek kérelmei

42      A Törvényszék Hivatalához 2019. október 8‑án benyújtott keresetlevelével a felperes előterjesztette a jelen keresetet.

43      2019. január 27‑én az EASME benyújtotta ellenkérelmét a Törvényszék Hivatalához.

44      A felperes 2020. március 23‑án nyújtotta be válaszát. Az EASME 2020. július 23‑án nyújtotta be viszonválaszát.

45      2021. április 12‑én az Eismea felhívta a Törvényszék figyelmét arra, hogy 2021. április 1‑jétől az EASME jogutódjává vált.

46      A Törvényszék a 2021. július 1‑jei tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előterjesztéseit és a Törvényszék szóbeli kérdéseire adott válaszaikat.

47      Berke bíró úr 2021. augusztus 1‑jén bekövetkezett halálát követően a kilencedik tanács elnöke a tanács létszámának kiegészítése érdekében másik bírót jelölt ki.

48      2021. augusztus 26‑i végzésével a Törvényszék (kilencedik tanács) elrendelte az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

49      2021. szeptember 14‑én, miután a felek jelezték a Törvényszéknek, hogy nem kérik tárgyalás megtartását, és a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy elegendő információval rendelkezik, a kilencedik tanács elnöke úgy határozott, hogy újból lezárja az eljárás szóbeli szakaszát.

50      A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        állapítsa meg, hogy a megállapodás EASME általi felmondása érvénytelen;

–        az Eismea‑t kötelezze a költségek viselésére.

51      A felperes keresetében azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        utasítsa el a keresetet;

–        a felperest kötelezze a költségek viselésére.

 A jogkérdésről

 A Törvényszék hatásköréről

52      Az EUMSZ 256. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 272. cikk értelmében a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik arra, hogy az Unió által vagy nevében kötött közjogi vagy magánjogi szerződésekben foglalt választottbírósági kikötés alapján első fokon határozatot hozzon. Az EUMSZ 272. cikk tehát olyan különös rendelkezésnek minősül, amely lehetővé teszi, hogy választottbírósági kikötés alapján az uniós bírósághoz forduljanak, az uniós bíróság előtt indított kereset jellegére vonatkozó korlátozás nélkül (2015. február 26‑i Planet kontra Bizottság ítélet, C‑564/13 P, EU:C:2015:124, 22. és 23. pont).

53      A jelen ügyben tehát, amint azt a felek helytállóan állítják, a Törvényszék a támogatási megállapodás 57.2. cikkének első bekezdésében foglalt választottbírósági kikötés értelmében az EUMSZ 256. cikkel összefüggésben értelmezett EUMSZ 272. cikk alapján hatáskörrel rendelkezik a jelen kereset elbírálására.

 A kereset megalapozottságáról

54      Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik. Az első jogalap a támogatási megállapodás 50.3.1. cikke f) pontjának megsértésén alapul, mivel a kutatások során elkövetett állítólagos szakmai kötelességszegés nem róható fel a felperesnek vagy olyan természetes személynek, akinek jogában áll őt képviselni vagy saját nevében határozatokat hozni, és mindenesetre nem érinti a P‑TEV projektet. A második jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul, mivel a felmondó határozat nem vette figyelembe azt a körülményt, hogy az állítólagos szakmai kötelezettségszegés semmilyen hatással nem volt a P‑TEV projekt tudományos relevanciájára. A harmadik jogalap a védelemhez való jog megsértésén alapul, amennyiben az EASME elmulasztotta közölni a felperessel a külső etikai szakértő jelentését, amelyre a támogatási megállapodást felmondó határozatát alapította.

55      Emlékeztetni kell arra, hogy amikor a Törvényszék az EUMSZ 272. cikk alapján választottbírósági kikötés alapján jár el, a jogvitát a szerződésre alkalmazandó nemzeti anyagi jog alapján kell eldöntenie (lásd ebben az értelemben: 2016. február 4‑i Isotis kontra Bizottság ítélet, T‑562/13, nem tették közzé, EU:T:2016:63, 51. pont; 2019. május 20‑i Fundación Tecnalia Research & Innovation kontra REA ítélet, T‑104/18, nem tették közzé, EU:T:2019:345, 55. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat), azaz a jelen ügyben elsődlegesen, a szóban forgó támogatási megállapodások megkötése tekintetében a „Horizont 2020” keretprogramra vonatkozó uniós jogi aktusok rendelkezései, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25‑i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 298., 1. o.) alapügy tényállása tekintetében alkalmazandó változatának rendelkezései, valamint az uniós jogból eredő egyéb szabályok alapján, másodlagosan pedig, a támogatási megállapodás 57.1. cikkének megfelelően, a belga jogra tekintettel kell eldöntenie.

56      A Törvényszék úgy ítéli célszerűnek, hogy először a harmadik jogalapot vizsgálja meg.

 A védelemhez való jog megsértésére alapított harmadik jogalapról

57      A felperes rámutat, hogy először az ellenkérelemből szerzett tudomást a külső etikai szakértő 2018. december 11‑i jelentésének létezéséről, valamint arról, hogy az EASME az említett jelentésre alapította a támogatási megállapodás felmondására vonatkozó határozatát. Márpedig az EASME a felmondási eljárás során nem közölte vele e jelentést. Ezenkívül a felperes által az EASME‑nak címzett, a válaszbeadvány előkészítése érdekében küldött levélre válaszul az EASME egyrészt megerősítette, hogy a szóban forgó jelentést nem közölte vele, mivel olyan belső dokumentumról volt szó, amely kizárólag saját vizsgálatának elvégzését szolgálta, amelynek eredményét, nevezetesen a támogatási megállapodás felmondását közölte vele, másrészt megtagadta, hogy a felperes számára teljes körű hozzáférést biztosítson az említett dokumentumhoz, és hogy felfedje előtte a szakértő nevét. A felperes szerint az EASME ily módon megfosztotta őt attól a lehetőségtől, hogy megcáfoljon bizonyos, a külső etikai szakértő jelentésében szereplő állításokat. Így a felperest megfosztották attól a lehetőségtől, hogy vitassa azokat az állításokat, amelyek szerint „[nem] szokásos projektről van szó”, hogy „az érdemi munkát a kutatás során tanúsított szabálytalanság jellemezte”, illetve hogy „az etikai megfeleléssel kapcsolatos számos hiányosságot tártak fel e projektben”. Az EASME ezáltal megsértette a felperes védelemhez való jogát. Ami a külső etikai szakértő 2018. december 11‑i jelentésének tartalmát illeti, a felperes hangsúlyozza, hogy az a „www.forbetterscience.com” blogra utal, amelyet egy olyan személy kezel, aki „független tudományos újságíróként” mutatja be magát, és aki, úgy tűnik, nem képezi külső ellenőrzés vagy partneri felülvizsgálat tárgyát.

58      Az Eismea előadja, hogy ellentétben azzal, amit a felperes állít, ő az ellenkérelemhez mellékletként csatolta a külső etikai szakértő jelentését, amelyben csak a szóban forgó szakértő neve volt kitakarva. Az Eismea pontosítja, hogy főszabály szerint olyan belső használatra készült dokumentumról van szó, amely lehetővé teszi számára álláspontjának kialakítását, és ezért azt nem szükséges közölni a kedvezményezettekkel. Hangsúlyozza, hogy a jelen ügyben a felperesnek volt alkalma arra, hogy állást foglaljon a második előzetes tájékoztató levélben az említett levéllel kapcsolatos észrevételeiben előadott felmondási okokról, és így e tekintetben nem lehet szó a felperes védelemhez való jogának megsértéséről. Mindenesetre az Eismea pontosítja, hogy noha a külső etikai szakértő jelentése, akit azzal bíztak meg, hogy értékelje a felperes által az első előzetes tájékoztató levélre tett észrevételeket, ténylegesen jelezte a szakmai kötelességszegés esetét, nem ez szolgált a második előzetes tájékoztató levél alapjául, mivel az EASME már maga is tudomást szerzett e szakmai kötelezettségszegések eseteiről. Ebből az következik, hogy a szóban forgó jelentés nem okozott kárt a felperesnek.

59      Először is meg kell jegyezni, hogy e jogalapra először a válaszban hivatkoztak. Márpedig a Törvényszék eljárási szabályzata 84. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik, hogy az eljárás további részében semmilyen új jogalapot nem lehet felhozni, kivéve ha az olyan jogi és ténybeli helyzetből származik, amely az eljárás során merült fel. A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy e jogalap az EASME által belső eljárás keretében megbízott külső etikai szakértő jelentésén alapul, amelyet a támogatási megállapodás felmondására irányuló eljárás során nem közöltek a felperessel, és amelynek létezéséről a felperes az ellenkérelemből szerzett tudomást. E tekintetben meg kell állapítani, hogy a felperes és az EASME közötti, a szóban forgó jelentésre vonatkozó elektronikus levélváltásból kitűnik, hogy e jelentés nem volt megtalálható a „Horizont 2020” keretprogram résztvevőinek szánt internetes portálon, és azt nem közölték a felperessel, mivel az EASME szerint belső dokumentumról volt szó. Arra is rá kell mutatni, hogy az Eismea nem vitatja a felperes azon állítását, amely szerint a felperes először az ellenkérelemben szerzett tudomást e jelentés létezéséről.

60      Meg kell tehát állapítani, hogy e jogalap olyan ténybeli vagy jogi elemeken alapul, amelyek a Törvényszék előtti eljárás során merültek fel, és ezért azt az eljárási szabályzat 84. cikkének (1) bekezdésében előírt követelményekre tekintettel elfogadhatónak kell tekinteni.

61      Egyébiránt emlékeztetni kell arra, hogy, amint azt a Bíróság megállapította, ha a felek szerződésükben választottbírósági kikötés útján úgy döntenek, hogy az e szerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálására vonatkozó hatáskört az uniós bíróságra ruházzák, az említett bíróság az említett szerződésben kikötött alkalmazandó jogtól függetlenül hatáskörrel rendelkezik az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) és az uniós jog általános elvei esetleges megsértésének vizsgálatára (2020. július 16‑i Inclusion Alliance for Europe kontra Bizottság ítélet, C‑378/16 P, EU:C:2020:575, 81. pont).

62      Így, amikor az EASME valamely megállapodást teljesít, továbbra is terhelik a Chartából és az uniós jog általános elveiből eredő kötelezettségei. Ennélfogva az a körülmény, hogy az érintett szerződésre alkalmazandó jog nem ugyanazokat a garanciákat biztosítja, mint amelyeket a Charta és az uniós jog általános elvei biztosítottak, nem mentesíti az EASME‑t azon kötelezettsége alól, hogy szerződő partnereivel szemben biztosítsa azok tiszteletben tartását (2020. július 16‑i Inclusion Alliance for Europe kontra Bizottság ítélet, C‑378/16 P, EU:C:2020:575, 82. pont; 2020. július 16‑i ADR Center kontra Bizottság ítélet, C‑584/17 P, EU:C:2020:576, 86. pont).

63      Következésképpen a jelen ügyben a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik a felperes védelemhez való joga EASME általi állítólagos megsértésének vizsgálatára.

64      A felperes lényegében azt rója fel az EASME‑nek, hogy egyrészt nem biztosított számára lehetőséget arra, hogy állást foglaljon az első előzetes tájékoztató levélre vonatkozó észrevételeit illetően a külső etikai szakértő által a 2018. december 11‑i jelentésében tett megállapításokról, mielőtt az EASME meghozta volna a támogatási megállapodás felmondásáról szóló határozatot, és ennélfogva megsértette a meghallgatáshoz való jogát, másrészt pedig azt, hogy a Törvényszék előtti eljárás keretében nem közölték vele a külső etikai szakértő nevét, megsértve ezzel a védelemhez való jogát.

65      E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja, amely 2009. december 1‑je óta ugyanolyan jogi kötőerővel bír, mint a Szerződések, elismeri „mindenkinek a jogát arra, hogy az őt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtt meghallgassák” (lásd: 2013. szeptember 11‑i L kontra Parlament ítélet, T‑317/10 P, EU:T:2013:413, 81. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Így e jog tiszteletben tartása az egyedi intézkedés elfogadásához vezető közigazgatási eljárás jellegétől függetlenül kötelező, amennyiben a közigazgatási szerv e rendelkezés szövege szerint „olyan egyedi intézkedés meghozatalát helyezi kilátásba valamely személlyel szemben, amely őt hátrányosan érinti”. A meghallgatáshoz való jog, amelyet még az alkalmazandó szabályozás hiányában is biztosítani kell, megköveteli, hogy az érintett személy előzetesen lehetőséget kapjon arra, hogy megfelelően ismertethesse a meghozandó jogi aktusban vele szemben figyelembe vehető információkkal kapcsolatos álláspontját (2017. április 24‑i HF kontra Parlament ítélet, T‑584/16, EU:T:2017:282, 150. pont).

66      Közelebbről, a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartása magában foglalja, hogy az érdekeltnek az őt hátrányosan érintő határozat meghozatala előtt lehetősége legyen hatékonyan kifejteni álláspontját azon tények és körülmények valószerűségéről és jelentőségéről, amelyek alapján e határozat elfogadásra kerül (2013. szeptember 11‑i L kontra Parlament ítélet, T‑317/10 P, EU:T:2013:413, 80. és 81. pont; 2019. június 17‑i BS kontra Parlament végzés, T‑593/18, nem tették közzé, EU:T:2019:425, 76. és 77. pont).

67      A támogatási megállapodás 22.1.1. cikkéből kitűnik, hogy az EASME‑nek lehetősége van külső szakértőkhöz fordulni valamely projekt megfelelő végrehajtásának, valamint e projektnek a megállapodásban előírt kötelezettségekkel való összeegyeztethetőségének vizsgálata céljából.

68      Ezenkívül a támogatási megállapodás 50.3.2. cikkéből kitűnik, hogy az EASME a megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontja alapján történő felmondását megelőzően köteles hivatalosan értesíteni a kedvezményezettet szándékáról és indokolásáról, valamint fel kell hívnia a kedvezményezettet észrevételeinek az értesítéstől számított 30 napon belül történő megtételére.

69      A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy a külső etikai szakértő 2018. december 11‑i jelentése a felperesnek az első előzetes tájékoztató levélre vonatkozó észrevételeit érintette. Jóllehet e jelentés tartalmazott egy, a CEPN‑nek az A és munkacsoportja munkájának vizsgálatára, valamint a P‑TEV projekttel való kapcsolatára vonatkozó részt is, amelynek tartalmát fenti 35. pont idézte fel, meg kell állapítani, hogy ez a rész pusztán megerősítette azokat az információkat, amelyekről a harmadik etikai vizsgálatról szóló, 2018. szeptember 28‑i jelentés már beszámolt, és amely az alábbiakat tartalmazta:

„[A] közelmúltban hivatalos vizsgálatokat végeztek a kutatás során elkövetett kötelezettségre vonatkozó és etikai problémákról Svédországban, és bizonyítást nyert, hogy kötelezettségszegést követtek el a P‑TEV projekt által hivatkozott prekurzortevékenységek során, valamint azon klinikai munkák során, amelyek lehetővé tették az említett projekt keretében alkalmazott eljárások koncepciója érvényességének bizonyítását.”

70      Egyébiránt magából a kontradiktórius érveknek a felmondólevélhez csatolt felsorolásából kitűnik, hogy az EASME a CEPN‑nek az A P‑TEV projekttel kapcsolatos munkájára vonatkozó vizsgálata fennállásának megállapítását illetően a harmadik etikai vizsgálat jelentésére támaszkodott.

71      Ebből az következik, hogy a felperes állításával ellentétben nem állapítható meg, hogy az EASME a támogatási megállapodás felmondását a külső etikai szakértő 2018. december 11‑i jelentésében foglalt értékelésekre alapította.

72      Ezenkívül azt is meg kell jegyezni, hogy a támogatási megállapodás felmondásának okait a felperes a második előzetes tájékoztató levélben közölte, amellyel kapcsolatban lehetősége volt állást foglalni, amint azt a támogatási megállapodás 50.3.2. cikkének megfelelően a felperes által 2019. március 19‑én benyújtott észrevételek is bizonyítják.

73      E körülmények között meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben az EASME nem sértette meg a felperes meghallgatáshoz való jogát.

74      Egyébiránt meg kell állapítani, hogy mivel – amint arra a fenti 71. pont rámutatott – az EASME nem a külső etikai szakértő jelentésére alapította a támogatási megállapodás felmondására vonatkozó határozatot, az a körülmény, hogy az Eismea a Törvényszék előtti eljárás keretében nem közölte a felperessel a szóban forgó szakértő nevét, semmiképpen nem sérti a felperes védelemhez való jogát az említett eljárásban.

75      Következésképpen a harmadik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.

 A támogatási megállapodás 50.3.1. cikke f) pontjának megsértésére alapított első jogalapról

76      A felperes azt állítja, hogy A, akit az EASME a második előzetes tájékoztató levélben, valamint a felmondólevélben olyan személyként jelölt meg, akit a CEPN által elkövetett szakmai kötelezettségszegésében vétkesnek találtak, nem minősül sem a támogatás kedvezményezettjének, sem olyan természetes személynek, akinek jogában áll őt képviselni vagy a nevében eljárni a támogatási megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontja értelmében. Így a támogatási megállapodásban részes félként és a finanszírozás egyedüli címzettjeként a felperes az említett megállapodás kedvezményezettje a Bizottság azon glosszáriumának megfelelően, amelyet a támogatás pályázóinak rendelkezésére bocsátottak, és amint az magából a támogatási megállapodás szövegéből is kitűnik. Ezenkívül A a felperes igazgatótanácsából 2015 júliusában történt távozása óta semmilyen jogkörrel nem rendelkezett a tekintetben, hogy a felperest képviselje, vagy nevében döntéseket hozzon. Ilyen jogkört nem ruháztak rá a felperes társalapítójának minőségében sem. E tekintetben a társaságokról szóló svéd törvényből az következik, hogy az A‑nak a P‑TEV projektre vonatkozó pályázat benyújtásának időpontjában fennálló kisebbségi részesedése nem tette lehetővé számára, hogy képviselje a felperest, vagy a nevében döntéseket hozzon. Ezenkívül a felperes hangsúlyozza, hogy a részmunkaidős munkaszerződés, amelyben A 2015‑től annak 2016. október 1‑jei felmondásáig részesült, szintén nem biztosított számára jogot arra, hogy őt képviselje, és hogy a nevében eljárjon. A felperes hangsúlyozza továbbá, hogy A nem vett részt egyetlen tevékenységében sem munkaszerződésének 2016. március 4‑i, illetmény nélküli felfüggesztésétől az említett szerződés megszűnéséig, tehát semmilyen befolyást nem gyakorolt a 2017 áprilisában benyújtott P‑TEV projektre vonatkozó pályázatra. A felperes szerint e körülmények között nyilvánvaló, hogy A nem tartozik a támogatási megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontjában említett személyek kategóriájába, és hogy ennélfogva az általa elkövetett szakmai kötelességszegés nem igazolhatta a támogatási megállapodás felmondását.

77      A felperes azt állítja, hogy az Eismea e megállapítás miatt próbálja visszamenőlegesen módosítani a támogatási megállapodás felmondásának indokolását azzal, hogy azt állítja ‑ elsőként a Törvényszék előtt ‑, hogy valójában a felperes mint kedvezményezett felelős a kutatás során elkövetett kötelezettségszegésért. Márpedig a felperes szerint az Eismea nem jogosult arra, hogy az eljárás e szakaszában felülvizsgálja a felmondás indokait anélkül, hogy sértené a bírósági eljárás kiszámíthatóságának elvét. Ezenkívül a helyes hivatali magatartás európai kódexe értelmében a közigazgatási szerveknek előrelátható és egyértelmű határozatokat kell hozniuk.

78      A felperes arra hivatkozik, hogy ez a felmondás még abban az esetben is megalapozatlan maradna, ha a Törvényszék elfogadná, hogy az Eismea visszamenőlegesen módosítja azokat az indokokat, amelyek miatt a támogatási megállapodást felmondta. Így a felperes hangsúlyozza, hogy nem vitatja a CEPN‑nek az A és a kutatócsoportja által végzett kutatások során elkövetett kötelezettségszegésekre vonatkozó megállapításait. Mindazonáltal azt állítja, hogy nem róható fel neki, hogy tudatosan belefoglalta a P‑TEV projektre vonatkozó pályázatba a kutatás során elkövetett kötelezettségszegéssel érintett tudományos cikkeket, amelyek hatással voltak az említett projekt tudományos és technológiai relevanciájára.

79      E tekintetben a felperes először is hangsúlyozza, hogy a P‑TEV projektre vonatkozó pályázatot 2017 áprilisában nyújtotta be az EASME‑hez, míg a CEPN jelentését csak 2018 márciusában tették közzé. Az Eismea azon érvére válaszul, amely szerint a felperesnek a P‑TEV projekt benyújtásának időpontjában tudomása volt az A munkáját érintő problémákról, hiszen már 2016 márciusában felfüggesztette őt a kutatások során elkövetett kötelezettségszegések megállapítását követően, a felperes rámutat, hogy ebben az időszakban a göteborgi egyetem által folytatott vizsgálat eredménye bizonytalan volt, és a problémák egyértelműen összetettek voltak, amit e vizsgálat időtartama is tanúsít. A kérdést előterjesztő bíróság így megjegyzi, hogy a göteborgi egyetem rektorhelyettese által hozott, A és kutatócsoportja kutatásai során elkövetett mulasztásokat formálisan megállapító határozat 2018. júniusi keltezésű.

80      Másodszor a felperes rámutat, hogy a P‑TEV projektre vonatkozó pályázatban hivatkozott egyetemi publikációk e pályázat 2017. áprilisi benyújtásának időpontjában nem tartalmaztak vagy már nem tartalmaztak téves képet. Így először is, ami a Lancet cikkét illeti, a felperes jelzi, hogy arra azon tény alátámasztásául hivatkozott, hogy a szövetsebészetből származó vérerek nem okoznak sem kilökődést, sem más súlyos biztonsági problémákat. Az e cikkben említett eredmények egy régebbi, a felperes által nem alkalmazott technológián alapulnak, amelynek keretében a recellulaizálásra csontvelősejtek felhasználásával kerül sor. A felperes rámutat, hogy ellentétben a második előzetes tájékoztató levélben foglaltakkal, a Lancet cikke, amely egy nagyított képre vonatkozó kisebb hibát tartalmazott, nem képezte kutatások során elkövetett kötelezettségszegés CEPN által történő megállapításának tárgyát, és az még eredeti formájában van közzétéve, amikor a P‑TEV projektre vonatkozó pályázatot a felperes az EASME elé terjesztette, mivel az újság nem ítélte szükségesnek helyesbítés közzétételét. Ezt követően az EBioMedicine folyóiratban publikált cikket illetően a felperes jelzi, hogy a P‑TEV projekt legfontosabb referenciájáról van szó, mivel hangsúlyozza, hogy a klinikai eredmények azt mutatják, hogy a perifériás vért alkalmazó szövetsebészet, amely a felperes által kifejlesztett technológiának felel meg, általában nem eredményez sem kilökődést, sem más súlyos biztonsági problémákat. A felperes hangsúlyozza, hogy a CEPN nem tárt fel inkoherenciát ebben a cikkben, amely igazolná, hogy azt a vizsgálatának hatálya alá vonja, és így ezzel kapcsolatban nem állapították meg kötelezettségszegés fennállását a kutatások során, amint az az előzetes tájékoztató második levélben tévesen szerepel. Végül, ami a Journal of Vascular Surgery cikkét illeti, a felperes rámutat, hogy azt a billentyűvel ellátott vénákkal kapcsolatos kísérletekre utaló referenciaként használták, azonban annak kisebb volt a jelentősége a P‑TEV projekt szempontjából, mivel nem klinikai kísérletekre, hanem in vitro kísérletekre vonatkozott. A felperes rámutat, hogy ezt a cikket nem említette a második előzetes tájékoztató levél, de abban publikációja időpontjában téves képeket tartalmazó táblázat szerepelt, amelyek igazolták a végzett kutatás során elkövetett kötelezettségszegés CEPN által történő megállapítását. A felperes ugyanakkor hangsúlyozza, hogy e cikkre vonatkozóan a Journal of Vascular Surgery 2017 márciusában helyesbítést tett közzé, majd a cikket újságpolitikai okból 2019 márciusában visszavonták.

81      Egyébiránt a felperes azzal érvel, hogy a külső szakértői csoport által a 2018. év során végzett három etikai vizsgálat folyamán tett, az ellenkérelemben ismertetett megállapítások a jelen jogvita keretében nem relevánsak, mivel az EASME végül nem hivatkozott az etikai alapelvek állítólagos megsértésére a támogatási megállapodás felmondására vonatkozó határozatának alátámasztásául, amint az a második előzetes tájékoztató levélből kitűnik. Ebben az értelemben a felperes a támogatási megállapodás 34. cikkére való hivatkozást ugyancsak irrelevánsnak tartja.

82      Az Eismea emlékeztet az egymást követő három etikai vizsgálat során megállapított mulasztásokra, amelyekről a felperes szándékosan nem tett említést a keresetlevélben, és hangsúlyozza, hogy az, hogy a felperes három alkalommal nem tett eleget az e vizsgálatokra vonatkozó etikai jelentésekben már meghatározott etikai követelményeknek, különösen aggasztó egy olyan projekttel kapcsolatban, amely jellegénél fogva jelentős etikai aggályokat vet fel.

83      Ekként az Eismea azt állítja, hogy a támogatási megállapodás 50.3.1. cikke f) pontjának a felperes általi értelmezése túlságosan szűk. Véleménye szerint a felperes nem érti, hogy e rendelkezés a jelen ügyben az ő tekintetében kedvezményezetti minőségében alkalmazandó, A‑tól függetlenül. Ugyanez vonatkozik a támogatási megállapodás 34. cikkére, amelynek értelmében, ha a kedvezményezett nem tesz eleget valamely etikai kötelezettségének, a megállapodás felmondható. Az Eismea szerint a felmondó határozatot ebben az összefüggésben kell értelmezni. A felmondólevélhez csatolt érvek felsorolásának szövegéből ugyanis kitűnik, hogy a támogatási megállapodást felmondó határozat semmilyen módon nem kapcsolódott A‑nak a felperes igazgatótanácsában való részvételéhez, munkájához vagy az igazgatótanácshoz való tartozásához, és az EASME egyébként soha nem hivatkozott e tényezőkre. Nem relevánsak tehát a felperes azon érvei, amelyek szerint A nem tartozik a támogatási megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontja szerinti személyek kategóriájába.

84      Ezzel szemben az Eismea szerint nem kétséges, hogy a P‑TEV projektre vonatkozó pályázat egy, A‑val együttműködésben kialakított technológián, valamint az általa és kutatócsoportja által folytatott kutatásokon alapult. Ezenkívül az Eismea hangsúlyozza, hogy a P‑TEV projektre vonatkozó pályázat hivatkozott az említett projekt tartalma szempontjából leginkább releváns tudományos publikációkra.

85      Márpedig az Eismea szerint, amint az a második előzetes tájékoztató levélben kifejtésre került, a felperes pályázatát alátámasztó kutatási tények szakmai kötelességszegésen alapultak. A kutatások során elkövetett szabálytalanságot a CEPN a felperes 2017 áprilisában benyújtott pályázatában a P‑TEV projekt kedvezményezettjei által bemutatott munkákat illetően bizonyította.

86      Az Eismea rámutat, hogy a felperes kezdeményezésére a P‑TEV projektre vonatkozó pályázat 4. szakaszában hivatkozott cikkeket, mint a szóban forgó projekt tartalma tekintetében leginkább releváns publikációkat, a támogatási megállapodás 1. mellékletének A. része is említi. E tekintetben az Eismea elismeri, hogy az EBiomedicine cikkéről a CEPN jelentése nem tett említést, de megjegyzi, hogy a felperes állításai szerint a CEPN mindazonáltal gondot fordított annak vizsgálatára, hogy e cikk nem mutat‑e inkoherenciát. Az Eismea azt is megjegyzi, hogy a felperes nem vitatja, hogy a CEPN szerint a Lancet cikke, amely különösen relevánsnak tűnt a P‑TEV projekt tekintetében, egy kép hibás nagyítását tartalmazta, és még ha nem is volt bizonyítható, hogy hamisítványról van szó, a nyújtott magyarázat különösnek tűnt, és kétségeket ébresztett e kutatások megbízhatóságát illetően. Ami a Journal of Vascular Surgery cikkét illeti, az Eismea megjegyzi, hogy a CEPN megállapította, hogy abban két rosszul elhelyezett és kompresszált kép szerepel, ami a kép manipulálásával és tudományos tisztességtelenséggel egyenértékű, következésképpen valamennyi társelkövetőt, beleértve A‑t is, tudományos csalásban vétkesnek nyilvánították.

87      Az Eismea hangsúlyozza a felperes azon érvének ellentmondásos jellegét is, amely szerint az A publikációiban feltárt kutatási kötelezettségszegések nem voltak hatással a P‑TEV projektre, mivel a felperes új preklinikai adatokra támaszkodott. Az Eismea szerint egyébként aggasztó, hogy a felperes nem tartotta szükségesnek, hogy tájékoztassa arról, hogy a P‑TEV projekt új preklinikai kutatásokon alapul, valamint hogy benyújtson egy publikációt vagy a kutatások összességét az elvégzett munkák alátámasztására, amint az a támogatási megállapodás 17.2. cikke alapján kötelessége lett volna.

88      Az Eismea hozzáteszi, hogy a felperes tökéletesen tisztában volt az A‑t érintő, 2016‑ban végzett kutatások során elkövetett szabálytalanságokra vonatkozó állításokkal és azoknak a P‑TEV projektre gyakorolt hatásával, amikor benyújtotta az említett projektet. Ezt bizonyítja az a tény, hogy – amint azt a felperes a keresetlevélben jelezte – a felperes pontosan A‑nak a felperes szervezetéből való eltávolítására irányuló intézkedéseket fogadott el, többek között munkaszerződésének 2016 márciusában történő felfüggesztésével, majd 2016 szeptemberében e szerződés felmondásával és részesedésének visszavásárlásával. Ezt támasztja alá a felperes által a válaszban megfogalmazott azon állítás is, amely szerint „tekintettel az [A‑val] kapcsolatos vitákra, a felperes a P‑TEV projekt végrehajtásának korai szakaszában úgy határozott, hogy nem támaszkodik a kutatásaiból származó adatokra”, és amely szerint „[e]helyett a felperes és partnerei szolgáltatják a klinikai engedélyezési kérelmekhez szükséges valamennyi preklinikai adatot”. Az Eismea szerint tehát úgy tűnik, hogy a felperes pályázatában tudatosan két olyan cikket nyújtott be „a pályázat tárgyát képező projekt tartalmára vonatkozó leginkább releváns tudományos publikációkként”, amelyek a szabálytalanságra vonatkozóan bizonyított tényezőket tartalmaztak, amint azok az említett pályázat benyújtása előtt megállapítást nyertek. Az Eismea úgy véli, hogy e tényezőkre tekintettel nem meggyőző az, hogy a pályázat benyújtásakor egyik cikk sem tartalmazott manipulált képet, vagy hogy a CEPN egy évvel ezek benyújtását követően véleményt nyilvánított.

89      Az Eismea hangsúlyozza, hogy a felperes soha – sem a támogatás vagy a pályázat értékelésének szakaszában, sem a támogatás odaítélését követően – nem tájékoztatta az EASME‑t arról, hogy a pályázatában bemutatott publikációk és a P‑TEV projekt alapját képező technológia tekintetében a kutatás során szabálytalanságot követtek el, valamint megsértették az etikai alapelveket, és hogy ez nyilvánvalóan sérti a Horizont 2020‑as keretprogramban bemutatott projekteket megillető bizalmon alapuló hozzáállást és a támogatási megállapodás 17.2. cikkét. E tekintetben az Eismea megjegyzi, hogy a felperes a támogatás előkészítési szakaszának elején aláírt egy nyilatkozatot, amelyben megerősítette, hogy nem tett hamis nyilatkozatokat, amikor a támogatásnyújtási eljárásban való részvétel feltételeként közölte a kért információkat, és nem mulasztotta el az említett információkat közölni.

90      Az Eismea úgy véli, hogy ha az EASME tudomást szerzett volna azokról az információkról, amelyek szerint a felperes szakmai kötelezettségszegéssel érintett munkákra támaszkodott, a P‑TEV projektet nem fogadták volna el finanszírozás céljából. A felperes az A kutatásai során tanúsított szabálytalanság elfedésével ténylegesen megtévesztette az EASME‑t, és megsértette a bizalmon alapuló hozzáállást.

91      Az Eismea megjegyzi továbbá, hogy a felperes csak akkor fogadta el az azon cikkekben foglalt szakmai kötelességszegésre vonatkozó megállapításokat, amelyeket szándékosan meg kívánt említeni pályázatában, amikor azokkal az EASME szembesítette az előzetes tájékoztató eljárás során.

92      A felperes hozzáállása tehát a támogatási megállapodás 34. cikkében meghatározott etikai alapelvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettség megsértését valósítja meg, amely az Európai Nemzeti Tudományos Akadémiák Szövetsége (European Federation of Academies of Sciences and Humanities – All European Academies, ALLEA) és az Európai Tudományos Alapítvány (European Science Foundation) által kidolgozott, a kutatás integritására vonatkozó európai magatartási kódex szerint értékelhető szakmai kötelezettségszegésként, amely a támogatási megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontja értelmében bármely eszközzel megállapítható.

93      Elöljáróban meg kell állapítani, hogy – amint az a felperes nevében a főigazgatója által 2017. május 18‑án aláírt nyilatkozatból kitűnik – ez utóbbi tanúsította, hogy nincs olyan helyzetben, amely kizárná, hogy a 966/2012 rendelet 131. cikkének (5) bekezdése értelmében uniós támogatásban részesülhessen, hangsúlyozva az alábbi körülményeket:

„[…]

–        Őt (vagy olyan személyeket, akik képviseletére, a nevében történő döntéshozatalára vagy ellenőrzésére jogosultak) valamely tagállam illetékes hatósága jogerős ítéletével nem marasztalta el szakmai magatartásával kapcsolatos jogsértés miatt;

–        Nem követett el semmilyen, az [EASME] által igazolható eszközzel megállapítható súlyos szakmai kötelességszegést, ideértve az [Európai Beruházási Bank (EBB)] és a nemzetközi szervezetek által hozott határozatokat is;

[…]”

94      Azt is meg kell jegyezni, hogy a támogatási megállapodás 50.3.1. cikke l) pontjának megfelelően az EASME felmondhatja e megállapodást, ha a kedvezményezett, vagy annak képviseletére vagy a nevében döntéseket hozni jogosult természetes személy az odaítélési eljárás vagy a megállapodás keretében lényeges hibákat, szabálytalanságokat, csalást követett el, vagy szerződéses kötelezettségeit súlyosan megsértette, beleértve a cselekvés helytelen végrehajtását, hamis információk benyújtását, az előírt információk benyújtásának elmulasztását vagy az említett megállapodás 34. cikkében említett etikai alapelvek megsértését.

95      Márpedig meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben az EASME a támogatási megállapodás felmondását nem e megállapodás 50.3.1. cikkének l) pontjára alapította, hanem az 50.3.1. cikkének f) pontjára, amelynek értelmében az EASME felmondhatja a megállapodást, ha „a kedvezményezett (vagy bármely olyan természetes személy, akinek jogában áll őt képviselni vagy a nevében döntéseket hozni) bármely eszközzel megállapítható, súlyos szakmai kötelességszegést követett el”.

96      Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy az EASME egymást követően két eljárást indított a támogatási megállapodás felmondására. Az első felmondási eljárást a 2018. október 18‑i első előzetes tájékoztató levél indította meg. E levélben az EASME ily módon jelezte, hogy tekintettel az etikai kötelezettségeknek a szakértői csoport által a harmadik etikai vizsgálat eredményeként megállapított tartós megszegésére, úgy véli, hogy „a felperes a megállapodás tekintetében vagy az odaítélési eljárás során súlyosan megsértette a kötelezettségeit” (a fenti 33. pont).

97      A támogatási megállapodás felmondására irányuló második eljárást a 2019. február 18‑i második előzetes tájékoztató levél indította meg. E második levélben az EASME kifejezetten jelezte, hogy miután megvizsgálta a felperesnek az első előzetes tájékoztató levélre tett észrevételeit, fenntartja, noha „egyéb okokból”, a támogatási megállapodás felmondására irányuló szándékát. Ugyanezen levélben az EASME – miután pontosította ezeket az „egyéb okokat” – jelezte, hogy álláspontja szerint a támogatási megállapodást az említett megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontja alapján fel kell mondani (fenti 36. pont).

98      Ebből az következik, hogy ellentétben azzal, amit az Eismea állít, az etikai alapelvek felperes által történt állítólagos megsértésére alapított, a harmadik etikai vizsgálat végén elkészített jelentésben szereplő és az EASME által az első előzetes tájékoztató levélben említett érvek nem relevánsak a támogatási megállapodás felmondása megalapozottságának értékelése szempontjából.

99      Azt is meg kell állapítani, hogy az EASME által a támogatási megállapodás annak 50.3.1. cikkének f) pontja alapján történő felmondásának igazolásául hivatkozott ok egyértelműen az volt, hogy A‑t szakmai kötelességszegésben vétkesnek találták, nem pedig – amint azt az Eismea írásbeli beadványaiban és a tárgyaláson állította – az a körülmény, hogy a felperes tudatosan foglalt a P‑TEV projektre vonatkozó pályázatba a kutatások során elkövetett kötelezettségszegéssel érintett munkákat, és következésképpen félrevezette az EASME‑t a projekt megfelelő végrehajtására vonatkozó képességével kapcsolatban, vagy hogy a projekt végrehajtása során tudatosan A munkáira támaszkodott, akiről megállapítást nyert, hogy kutatásait mulasztások jellemzik.

100    Az Eismea által a Törvényszék előtt előadott elméletnek tehát ellentmond a második előzetes tájékoztató levél tartalma. Ebben a levélben ugyanis az EASME először is rámutatott arra, hogy a CEPN „a [felperes] társalapítóját,” A‑t vétkesnek ismerte el súlyos szakmai kötelességszegésben, majd pontosította, hogy két publikáció, amelyeket mint a P‑TEV projekt tartalmára vonatkozó leginkább releváns tudományos publikációkat mutattak be, a szóban forgó kötelességszegésre vonatkozó bizonyítékokat tartalmaz, és emlékeztetett a CEPN‑nek az A kutatási csoport működésére vonatkozó súlyos kritikáira (fenti 36. pont). Ezt követően rámutatott, hogy „e következtetések megkérdőjelezik [A] szakmai integritását, és ekként a felperes arra vonatkozó működési képességét, hogy megfelelően hajtsa végre a projektet, valamint azt, hogy tiszteletben tartotta az [uniós] pénzügyi szabályozás által előírt ki nem zárásra vonatkozó követelményeknek való megfelelést” (a fenti 36. pont).

101    Ebben az összefüggésben különösen megjegyzendő, hogy a második előzetes tájékoztató levél utalt arra, hogy a felperes a társalapítója helyzete folytán esetlegesen megsértette a ki nem zárásra vonatkozó kötelezettségeit, ami – ha bizonyítást nyer – igazolhatta volna a támogatási megállapodásnak az említett megállapodás 50.3.1. cikkének l) pontja alapján történő felmondását, viszont e levél nem tartalmazott semmilyen bizonyítékot annak alátámasztására, hogy maga a felperes szakmai kötelességszegést követett volna el.

102    Meg kell állapítani tehát, hogy a második előzetes tájékoztató levélben az EASME úgy ítélte meg, hogy a felperesnek a P‑TEV‑projekt végrehajtására vonatkozó képességét és a ki nem zárásra vonatkozó kötelezettségeinek tiszteletben tartását az A által elkövetett szakmai kötelezettségszegés tette kétségessé, nem pedig bármely, maga a felperes által elkövetett kötelességszegés.

103    Ez a megállapítás következik magának a felmondólevél kontradiktórius érveinek felsorolásában szereplő következtetésnek a szövegéből is, amely a következőképpen szól:

„A jelen ügyben az [50.3.1. cikk f) pontjában meghatározott] objektív ok megerősítést nyer. A a jogosult társalapítója volt, akit a CEPN szakmai kötelezettségszegésben vétkesnek ítélt.”

104    E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a támogatási megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontja értelmében az EASME felmondhatja a megállapodást, ha „a kedvezményezett (vagy bármely olyan természetes személy, akinek jogában áll azt képviselni vagy a nevében határozatokat hozni), bármely módon megállapítást nyert súlyos szakmai kötelességszegést követett el”.

105    Márpedig egyrészt a támogatási megállapodás első oldalából kitűnik, hogy az említett megállapodás kedvezményezettje nem A, hanem a felperes volt.

106    Másrészt egyes ügyiratokból, amelyeket az Eismea nem vitat, kitűnik hogy először is A munkaszerződését, akit a felperes tudományos igazgatójaként 2015 szeptemberétől részmunkaidőben foglalkoztattak, 2016 márciusában illetményfizetés nélkül felfüggesztették, és 2016 decemberében megszüntették, másodszor, hogy A a felperes igazgatótanácsának 2015 júliusa óta már nem tagja, harmadszor pedig, hogy A‑nak a felperes tőkéjében való részesedése a P‑TEV projekt támogatása iránti kérelem benyújtásakor és e részesedés egészének A által 2018‑ban történt értékesítéséig alacsonyabb volt annál a küszöbértéknél, mint amely a svéd társasági jog értelmében lehetővé tette volna, hogy a felperes nevében döntéseket hozzon.

107    Kétségtelen, hogy az Eismea először a tárgyaláson érvelt azzal, hogy a felperes állításaival ellentétben a felperes 2016 áprilisától nem szakított meg minden kapcsolatot A‑val, mivel A‑t tudományos felügyelőnek jelölte ki a „Horizont 2020” keretprogram” „Marie Skłodowska‑Curie” projektjének keretében, amelyben a felperes is részt vett. Márpedig, mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy ez az állítás jól mutatja az Eismea Törvényszék előtti érvelésének ellentmondásos jellegét, mivel az Eismea egyébiránt azt állítja, hogy az EASME a támogatási megállapodást a felperes által állítólagosan elkövetett súlyos szakmai kötelességszegés alapján szüntette meg, nem pedig egy, a felperes képviseletére vagy a nevében való eljárásra jogosult természetes személy által elkövetett súlyos szakmai kötelességszegés alapján. Ezt követően meg kell állapítani, hogy az Eismea semmilyen bizonyítékot nem terjesztett elő a tárgyaláson állításának alátámasztására. Végül hangsúlyozni kell, hogy az Eismea állítása semmiképpen sem alkalmas annak bizonyítására, hogy a felperest A képviselte vagy ő járt el a nevében a P‑TEV projekt keretében.

108    Meg kell tehát állapítani, hogy A nem tartozott a támogatási megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontjában említett személyek kategóriájába, mivel e megállapodás értelmében nem volt sem a támogatás kedvezményezettje, sem pedig olyan személy, aki a kedvezményezett nevében vagy javára járt el azalatt vagy azt követően, hogy őt a CEPN vizsgálatának következtetései alapján vétkesnek találták a kutatások során elkövetett, a göteborgi egyetem rektorhelyettese által megállapított kötelességszegések tekintetében.

109    Ennélfogva meg kell állapítani, hogy a támogatási megállapodásnak az EASME által az említett megállapodás 50.3.1. cikkének f) pontja alapján a 2019. április 19‑i felmondólevélben hivatkozott ok miatt történő felmondása megalapozatlan volt.

110    E megállapítást nem kérdőjelezhetik meg az Eismea által a jelen ügyben előadott egyéb érvek sem.

111    Egyrészt ugyanis rá kell mutatni, hogy az Eismea azon érvelése, amely szerint maga a felperes követett el szakmai kötelességszegést azzal, hogy a P‑TEV projekt bemutatása során tudatosan leplezte az A által a kutatások folyamán elkövetett kötelezettségszegéseket, megsértve a támogatási megállapodás 34. cikkében előírt etikai alapelvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget, vagy amely szerint a felperes súlyos szakmai kötelességszegést követett el, amikor tudatosan támaszkodott a P‑TEV projekt végrehajtása során A munkáira, amelyekről elismerte, hogy azokat a kutatások során elkövetett mulasztások jellemzik, a támogatási megállapodás felmondásának új indokolását képezi. Márpedig, ha lehetővé kellene tenni az Eismea számára, hogy a bírósági eljárás szakaszában módosítsa azokat az okokat, amelyek miatt úgy döntött, hogy felmondja a támogatási megállapodást, szükségszerűen sérülne az említett egyezmény 50.3.2. cikkében előírt felmondási eljárás hatékonysága, valamint a megállapodás által a kedvezményezetteknek biztosított jogok.

112    Másrészt és mindenesetre rá kell mutatni arra, hogy az Eismea érvelése azon a téves előfeltevésen alapul, amely szerint a felperes tudatosan leplezte a P‑TEV projektre vonatkozó pályázatban hivatkozott munkákat érintő kutatások során elkövetett kötelezettségszegéseket.

113    Így meg kell állapítani, hogy noha a felperesnek – saját bevallása szerint – 2016. március 3‑tól tudomása volt az A‑val szembeni vádakról, és ennek következtében felfüggesztette munkaszerződését, majd végül ugyanezen év szeptember végén felmondta azt, és megszakított a kutatási csoportjával minden kapcsolatot, a P‑TEV projekt benyújtásának időpontjában a CEPN vizsgálata még folyamatban volt, és az A és csoportja által a kutatás során elkövetett kötelezettségszegéseknek a göteborgi egyetem rektorhelyettese által történt hivatalos megállapítására a CEPN 2018 márciusában közzétett megállapításai alapján csak 2018 júniusában került sor. Következésképpen az Eismea nem róhatja fel, hogy a felperes elfedte a szóban forgó kötelezettségszegéseket. Az a körülmény, hogy a felperes maga jelezte, hogy egy, a P‑TEV projekt végrehajtását megelőző szakaszban elhatárolódott A kutatásaitól, és az A‑t övező vitákra tekintettel saját preklinikai adatállományt hozott létre, önmagában nem alkalmas e megállapítás megkérdőjelezésére.

114    Ezenkívül azt is ki kell emelni, hogy téves az Eismea azon állítása, amely szerint a P‑TEV‑projekt tartalma szempontjából a leginkább relevánsnak bemutatott cikkeket érintették a kutatás során elkövetett kötelezettszegések a P‑TEV projektre vonatkozó pályázat hozzá történt benyújtása időpontjában. Így, ellentétben azzal, ami a második előzetes tájékoztató levélben szerepel, és amint azt az Eismea is elismeri, az EBiomedicine cikke nem képezte a CEPN által a kutatás során elkövetett kötelezettségszegés megállapításának tárgyát, és e cikk nem tárt fel olyan következetlenségeket, amelyek igazolták volna, hogy azt a vizsgálata alá vonja. Továbbá, ellentétben azzal, ami a második előzetes tájékoztató levélben is szerepel, a CEPN jelentéséből kitűnik, hogy noha a Lancet cikke tartalmazott egy helytelen képnagyítást, ami kételyeket ébresztett eredményeinek megbízhatóságával kapcsolatban, nem állapították meg a tekintetében, hogy a kutatás során csalás történt volna. Végül, ami a Journal of Vascular Surgery cikkét illeti, amely tekintetében a CEPN a kutatás során elkövetett kötelezettségszegést állapított meg, az Eismea nem vitatja, hogy abban az időpontban, amikor a P‑TEV projektre vonatkozó pályázatot benyújtották hozzá, arról a képeket tartalmazó táblázatról, amely a kutatás során elkövetett kötelezettségszegés megállapítását igazolta, már helyesbítést tettek közzé. Ezenkívül meg kell jegyezni, hogy az Eismea semmilyen bizonyítékot nem terjeszt elő azon állítás alátámasztására, amely szerint a kutatás során az A munkájának tárgyában a CEPN által megállapított mulasztások miatt törölte később a Journal of Vascular Surgery a szóban forgó cikket a szerkesztői politikájára hivatkozva.

115    A fenti megfontolásokra tekintettel az első jogalapnak, és ennélfogva a keresetnek egészében helyt kell adni, anélkül hogy meg kellene vizsgálni az arányosság elvének megsértésére alapított második jogalapot.

 A költségekről

116    Az eljárási szabályzat 134. cikkének (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. Mivel az Eismea pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (kilencedik tanács)

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék semmisnek nyilvánítja a Kis és középvállalkozásügyi Végrehajtó Ügynökség „Krónikus vénás elégtelenségben szenvedő betegek első kezelésére szolgáló, humán szövetsebészetből származó, személyre szabott vénák – PTEV” (Personalized TissueEngineered Veins as the first Cure for Patients with Chronic Venous InsufficiencyPTEV) projektre vonatkozó támogatási megállapodás felmondására vonatkozó, 778620. sz. határozatát.

2)      A Törvényszék az Európai Innovációs Tanács és Kkvügyi Végrehajtó Ügynökséget kötelezi a költségek viselésére.

Costeira

Kancheva

Perišin

Kihirdetve Luxembourgban, a 2022. március 2‑i nyilvános ülésen.

Aláírások


*      Az eljárás nyelve: angol.