A Kúria (Magyarország) által 2023. október 17-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – ZH és KN kontra AxFina Hungary Zrt.

(C-630/23. sz. ügy, AxFina Hungary)

Az eljárás nyelve: magyar

A kérdést előterjesztő bíróság

Kúria

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felek: ZH, KN

Ellenérdekű fél a felülvizsgálati eljárásban: AxFina Hungary Zrt.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)    Helyes-e a Tanács 1993. április 5-i, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 93/13/EGK irányelve¹ (a továbbiakban: 93/13 irányelv) 6. cikk (1) bekezdésének „a szerződés a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető” fordulatát úgy értelmezni, amely szerint teljesíthető a deviza alapú fogyasztói szerződés főszolgáltatásának körébe tartozó, az árfolyamkockázatot korlátozás nélkül a fogyasztóra telepítő szerződési kikötés figyelmen kívül hagyásával a szerződés, tekintettel arra, hogy a tagállami jog a deviza átváltási mechanizmust kötelező törvényi rendelkezésekkel szabályozza?

Összeegyeztethető-e a 93/13 irányelv 1. cikk (2) bekezdésével, 6. cikk (1) bekezdésével, valamint 7. cikk (1) bekezdésével az olyan tagállami bírósági jogalkalmazás, amely (a tagállami jog irányelv fényében történő értelmezése alapján és az Európai Unió Bírósága által adott jogértelmezési elveket követve) a jogalap nélküli gazdagodás elveinek figyelembevétele mellett

a)    úgy rendeli el visszatéríteni (vagy elszámolni) a fogyasztónak azokat az összegeket, amelyeket a hitelező a tisztességtelennek ítélt feltétel alapján szedett be, hogy erről nem in integrum restitutio keretében rendelkezik, mert a tagállami jog speciális rendelkezése az érvénytelenség e lehetséges jogkövetkezményét kizárja, és nem önállóan a jogalap nélküli gazdagodás szabályait alkalmazza, mert ilyen jogkövetkezményt a tagállami jog nem fűz a szerződés érvénytelenségéhez, hanem a fogyasztót úgy mentesíti a számára különösen hátrányos következménytől, és egyben a szerződő felek közötti szerződéses egyensúlyt úgy állítja helyre a semmisség tagállami jog szerinti elsődleges jogkövetkezményének, a szerződés érvényessé nyilvánításának alkalmazásával, hogy a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, ugyanakkor a szerződés további (nem tisztességtelen) elemei (beleértve a szerződéses kamatot és egyéb díjakat is) változatlan feltételekkel továbbra is kötik a feleket?

b)    abban az esetben, ha az érvényessé nyilvánítás nem lehetséges, az érvénytelenség jogkövetkezményét úgy vonja le, hogy a szerződést az elszámolás érdekében az ítélethozatalig hatályossá nyilvánítja és a felek között a jogalap nélküli gazdagodás elveinek alkalmazásával számol el?

2)    A fenti okból érvénytelen szerződés jogkövetkezményének levonásakor félretehető-e az utóbb hatályba lépett tagállami jogszabály jövőre nézve történő forintosítást előíró rendelkezése, mivel az, az átváltási árfolyam meghatározásának következtében bizonyos mértékű árfolyamkockázat viselését hárítaná arra a fogyasztóra is, akit az árfolyamkockázat viselése alól – a tisztességtelen szerződési kikötés miatt – teljes egészében mentesíteni kellene?

3)    Amennyiben az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására az uniós joggal összhangban sem az érvényessé, sem a hatályossá nyilvánítással nem kerülhet sor, úgy contra legem, függetlenül a tagállam jogkövetkezményekre vonatkozó szabályozásától, kizárólag uniós jogi alapon milyen dogmatikai alapon, milyen jogkövetkezmény levonására kerülhet sor annak figyelembevétele mellett, hogy a 93/13 irányelv az érvénytelenség jogkövetkezményét nem szabályozza?

____________

¹ HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.