T‑127/09. RENV. sz. ügy
Abdulbasit Abdulrahim
kontra
az Európai Unió Tanácsa
és
Európai Bizottság
„Hatályon kívül helyezést követő visszautalás – Közös kül‑ és biztonságpolitika – Az Oszáma bin Ládennel, az al‑Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedések – 881/2002/EK rendelet – Az Egyesült Nemzetek valamely szerve által összeállított listára felvett személy pénzeszközeinek és gazdasági erőforrásainak befagyasztása – E személy nevének a 881/2002/EK rendelet I. mellékletében szereplő listára történő felvétele – Megsemmisítés iránti kereset – Elfogadhatóság – Keresetindítási határidő – Túllépés – Menthető tévedés – Alapvető jogok – Védelemhez való jog – A hatékony bírói jogvédelemhez való jog – A tulajdon tiszteletben tartásához való jog – A magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jog”
Összefoglaló – A Törvényszék ítélete (harmadik tanács), 2015. január 14.
1. Bírósági eljárás – Keresetindítási határidők – Jogvesztés – Előre nem látható körülmények vagy vis maior – Fogalom – Késedelem a levél továbbításában
(EUMSZ 263. cikk, hatodik bekezdés; a Bíróság alapokmánya, 45. cikk, második bekezdés)
2. Európai Unió – Az intézmények jogi aktusai jogszerűségének bírósági felülvizsgálata – Az Oszáma bin Ládennel, az al‑Kaida hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben korlátozó intézkedések bevezetéséről szóló rendelet – A felülvizsgálat terjedelme
(Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 47. cikk; 881/2002 tanácsi rendelet, I. melléklet)
1. A Bíróság alapokmányának 45. cikke a minden gondosság ellenére rendkívüli, a személy szándékától független és elkerülhetetlennek tűnő nehézségek esetén alkalmazandó. Az érdekeltnek kell bizonyítania egyfelől azt, hogy szokatlan, előre nem látható és rajta kívül álló körülmények azzal a következménnyel jártak, hogy lehetetlen volt számára az az EUMSZ 263. cikk hatodik bekezdésében foglalt keresetindítási határidő betartása, másfelől azt, hogy nem védekezhetett az említett körülmények következményei ellen, megtéve ennek során – anélkül, hogy túlzott áldozatot hozna – a megfelelő intézkedéseket. Az érdekeltnek gondosan kell ügyelnie különösen a megindított eljárás lefolyására, és többek között gondot kell fordítania a megállapított határidők betartására.
Ezért, amennyiben valamely felperes ügyvédei a megkövetelt gondossággal jártak el, mivel a keresetlevél aláírással ellátott eredeti példányát a másolat faxon történő elküldésének a napján valamely tagállam hagyományos postai szolgáltatójától függő, megbízhatónak tartott postai szolgáltatóra bízták, ésszerűen elvárhatják, hogy az említett aláírással ellátott eredeti példány az ennek érdekében rendelkezésükre álló tíznapos határidőnél rövidebb határidőn belül érkezzen be a Hivatalhoz. E tekintetben nem követelhető meg a felperestől – szükségszerűen amikor költségmentességben részesül –, hogy a postai szolgáltató által kínált nemzetközi postai szolgáltatások közül a legdrágábbat válassza, amikor az ugyanezen szolgáltató által kínált olcsόbb szolgáltatás főszabály szerint alkalmasnak tűnik arra, hogy biztosítsa a keresetlevél aláírással ellátott eredeti példányának a Törvényszék Hivatalához való elküldését az előírt határidőn belül.
(vö. 45–47., 49. pont)
2. Valamely érintett személy nevének az Oszáma bin Ládennel, az Al‑Qaida [helyesen: al‑Kaida] hálózattal és a Tálibánnal összeköttetésben álló egyes személyekkel és szervezetekkel szemben meghatározott szigorító [helyesen: korlátozó] intézkedések bevezetéséről, valamint az egyes termékek és szolgáltatások Afganisztánba történő kivitelének tilalmáról, a repülési tilalom megerősítéséről és az afganisztáni Tálibánt illető pénzkészletek és egyéb pénzügyi források befagyasztásáról szóló, 467/2001 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 881/2002 rendelet I. mellékletében szereplő listára történő felvételére vagy azon történő fenntartására vonatkozó határozat jogszerűségének e személy által történő vitatása esetén az uniós bíróságnak többek között – az azon indokok jogszerűsége bírósági felülvizsgálatának keretében, amelyeken az ilyen határozat alapul – meg kell győződnie arról, hogy e határozat kellően biztos ténybeli alappal rendelkezik. Ez magában foglalja az említett határozat alapjául szolgáló indokolásban hivatkozott tények ellenőrzését, aminek folytán a bírósági felülvizsgálat nem a hivatkozott indokok absztrakt valószínűségének értékelésére korlátozódik, hanem arra irányul, hogy megalapozottak‑e ezen indokok, vagy legalább azok közül egy, ugyanezen határozat alátámasztására önmagában elengedőnek tekintett indok megalapozott‑e. E célból az uniós bíróság feladata e vizsgálat elvégzése úgy, hogy adott esetben az Unió illetékes hatóságát az ilyen vizsgálathoz releváns – bizalmas vagy nem bizalmas jellegű – információk vagy bizonyítékok szolgáltatására kéri.
Amennyiben az Unió illetékes hatósága számára lehetetlen az uniós bíróság kérésének eleget tenni, akkor az uniós bíróság kizárólag csak a vele közölt információkra alapíthatja a döntését. Amennyiben ezen információk nem teszik lehetővé valamely indok megalapozottságának megállapítását, az uniós bíróság nem veszi figyelembe utóbbit a felvételre vagy a szóban forgó felvétel fenntartására vonatkozó határozat alátámasztásaként. Amennyiben azonban az Unió illetékes hatósága releváns információkat vagy bizonyítékokat szolgáltat, az uniós bíróságnak az állítólagos tények tárgyi valószerűségét ezen információk vagy bizonyítékok alapján kell ellenőriznie, valamint értékelnie kell utóbbiak bizonyító erejét a konkrét ügy körülményeitől függően, valamint különösen az érintett személy által a tárgyban benyújtott esetleges észrevételek fényében, adott esetben olyan technikákat alkalmazva, amelyek lehetővé teszik egyrészről az érintett jogi aktus elfogadásához figyelembe vett információk jellegére és forrásaira vonatkozó jogszerű biztonsági megfontolások, másfelől pedig azon szükséglet összehangolását, hogy a jogalanynak kellően biztosítsák az eljárási jogai tiszteletben tartását.
Tekintettel a szóban forgó korlátozó intézkedések megelőző jellegére, amennyiben a megtámadott jogi aktus jogszerűségének felülvizsgálata keretében az uniós bíróság úgy véli, hogy a Szankcióbizottság által szolgáltatott indokolásban említett indokok legalább egyike kellően pontos és konkrét, alátámasztott, valamint hogy önmagában e jogi aktus alátámasztásához elegendő alapot képez, az a körülmény, hogy a többi indok nem ilyen, nem igazolhatja az említett jogi aktus megsemmisítését. Ellenkező esetben az uniós bíróság megsemmisíti a megtámadott jogi aktust.
Ellenben az a tény, hogy az Unió illetékes hatósága nem teszi hozzáférhetővé az érintett személy számára, valamint a későbbiekben az uniós bíróság számára a kizárólag a Szankcióbizottság vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete érintett tagjának birtokában lévő olyan információkat vagy bizonyítékokat, amelyek a szóban forgó határozat alapjául szolgáló indokolásban szerepelnek, mint ilyen nem alapozhatja meg ugyanezen jogok megsértésének megállapítását. Mindazonáltal ilyen helyzetben az uniós bíróság – amelyet a Szankcióbizottság által szolgáltatott indokolásban szereplő indokok ténybeli megalapozottságának ellenőrzésére kértek, figyelembe véve az érintett személy által esetlegesen szolgáltatott észrevételeket és mentő bizonyítékokat, valamint az Unió illetékes hatóságának ezen észrevételekre adott válaszát – nem rendelkezik kiegészítő információkkal vagy bizonyítékokkal. Következésképpen amennyiben lehetetlen ezen indokok megalapozottságát megállapítania, azok nem szolgálhatnak a felvételről szóló megtámadott határozat alapjaként.
(vö. 62., 63., 66., 68., 71. pont)