Language of document : ECLI:EU:T:2014:758

A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (harmadik tanács)

2014. szeptember 9.(*)

„Állami támogatások – Repülőtéri díjak – Lübecki repülőtér – Az EUMSZ 108. cikk (2) bekezdése szerinti eljárás megindítását elrendelő határozat – Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése – Nyilvánvaló mérlegelési hiba – A 659/1999/EK rendelet 10. cikke”

A T‑461/12. sz. ügyben,

a Hansestadt Lübeck (Németország), a Flughafen Lübeck GmbH jogutódja (képviselik: M. Núñez Müller, J. Dammann de Chapto és T. Becker ügyvédek)

felperesnek

az Európai Bizottság (képviselik: T. Maxian Rusche és R. Sauer, meghatalmazotti minőségben)

alperes ellen

az SA.27585 és SA.31149 (2012/C) (korábbi NN/2012, korábbi CP 31/2009 és CP 162/2010) – Németország állami támogatásokról szóló, 2012. február 22‑i C(2012) 1012 végleges bizottsági határozatnak a lübecki repülőtér (Németország) 2006‑ban elfogadott díjszabására vonatkozó részében való részleges megsemmisítése iránt benyújtott kérelme tárgyában,

A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács),

tagjai: S. Papasavvas elnök (előadó), N. J. Forwood és E. Bieliūnas bírák,

hivatalvezető: K. Andová tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2014. március 12‑i tárgyalásra,

meghozta a következő

Ítéletet(1)

[omissis]

 Eljárás és a felek kérelmei

11      A Törvényszék Hivatalához 2012. október 19‑én benyújtott keresetlevelével az FL megindította a jelen keresetet.

12      A Törvényszék Hivatalánál 2013. február 20‑án nyilvántartásba vett válaszban Lübeck városa úgy nyilatkozott, hogy az eredetileg az FL által indított eljárás folytatása érdekében az FL helyébe lép.

13      A Törvényszék az eljárási szabályzatának 64. cikke szerinti pervezető intézkedések keretében felkérte a felperest bizonyos kérdések írásbeli megválaszolására, aki e kérésnek a megszabott határidőn belül eleget tett. A Bizottság a felperes válaszaival kapcsolatos észrevételeit a megszabott határidőn belül benyújtotta.

14      Mivel a Törvényszék tanácsainak összetétele megváltozott, és az előadó bírót a harmadik tanácshoz osztották be, a jelen ügyet ennek a tanácsnak osztották ki.

15      Az előadó bíró jelentése alapján a Törvényszék (harmadik tanács) úgy döntött, hogy megnyitja a szóbeli szakaszt, és az eljárási szabályzat 64. cikke szerinti pervezető intézkedések keretében írásbeli kérdéseket intézett a felekhez. Ez utóbbiak a megszabott határidőn belül válaszoltak.

16      A Törvényszék a 2014. március 12‑i tárgyaláson meghallgatta a felek szóbeli előadásait és az általa feltett szóbeli kérdésekre adott válaszaikat.

17      A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az a 2006. évi díjszabás vonatkozásában megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást;

–        semmisítse meg a megtámadott határozatot annyiban, amennyiben az arra kötelezi a Németországi Szövetségi Köztársaságot, hogy válaszoljon a 2006. évi díjszabásra vonatkozó információnyújtási rendelkezésre;

–        kötelezze a Bizottságot a költségek viselésére.

18      A Bizottság azt kéri, hogy a Törvényszék:

–        a keresetet mint elfogadhatatlant utasítsa el;

–        másodlagosan a keresetet mint megalapozatlant utasítsa el;

–        kötelezze a felperest a költségek viselésére.

 A jogkérdésről

 Az első kereseti kérelemről

[omissis]

 Az ügy érdeméről

39      Első kereseti kérelmének alátámasztására a felperes öt jogalapra hivatkozik, amelyek először is a Németországi Szövetségi Köztársaság védelemhez való jogának megsértésén, másodszor a gondos és pártatlan vizsgálat lefolytatására vonatkozó kötelezettség megsértésén, harmadszor az EUMSZ 108. cikk (2) és (3) bekezdésének, az [EUMSZ 108. cikk] alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22‑i 659/1999/EK tanácsi rendelet (HL L 83., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 1. kötet, 339. o.) 4. és 6. cikkének, valamint 13. cikke (1) bekezdésének a megsértésén, negyedszer az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésén, ötödször pedig az indokolási kötelezettség megsértésén alapulnak.

40      A Törvényszék célszerűnek tartja, hogy már most megvizsgálja a negyedik jogalap EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének megsértésére alapított részének a szelektivitás kritériumára tekintettel való vizsgálatát.

41      Az említett rész alátámasztására a felperes azt állítja, hogy a Bizottság nem állapíthatta volna meg, hogy a 2006. évi díjszabás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak minősül, mivel az nem szelektív.

42      E tekintetben előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy amikor egy hivatalos vizsgálati eljárás megindítását elrendelő határozat ellen indított keresetben a felperes vitatja a Bizottságnak a vitatott intézkedés állami támogatásként történő minősítésére vonatkozó értékelését, az európai uniós bíróság felülvizsgálati joga csak addig terjed, hogy megvizsgálja, hogy a Bizottság nem követett‑e el nyilvánvaló mérlegelési hibát akkor, amikor úgy ítélte meg, hogy nem tud az érintett intézkedés első vizsgálata során e minősítést illetően az összes nehézségen felülkerekedni (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑194/09. P. sz., Alcoa Trasformazioni kontra Bizottság ügyben 2011. július 21‑én hozott ítéletének [EBHT 2011., I‑6311. o.] 61. pontját, a Törvényszék T–195/01. R. és T–207/01. R. sz., Government of Gibraltar kontra Bizottság egyesített ügyekben 2001. december 19‑én hozott végzésének [EBHT 2001., II‑3915. o.] 79. pontját, valamint a Törvényszék T‑269/99., T‑271/99. és T‑272/99. sz., Diputación Foral de Guipúzcoa és társai kontra Bizottság egyesített ügyekben 2002. október 23‑án hozott ítéletének [EBHT 2002., II‑4217. o.] 49. pontját).

43      Ezt követően emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az „állami támogatásnak” való minősítéshez a következő összes feltétel teljesülése szükséges. Először is a beavatkozásnak az állam által vagy állami forrásból kell történnie. Másodszor e beavatkozásnak alkalmasnak kell lennie arra, hogy érintse a tagállamok közötti kereskedelmet. Harmadszor a kedvezményezett számára előnyt kell biztosítania. Negyedszer torzítania kell a versenyt, vagy azzal kell fenyegetnie (lásd a Bíróság C‑140/09. sz. Fallimento Traghetti del Mediterraneo ügyben 2010. június 10‑én hozott ítéletének [EBHT 2010., I‑5243. o.] 31. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

44      Valamely állami intézkedés szelektív jellege az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében vett állami támogatás fogalma egyik jellemzőjének minősül (lásd ebben az értelemben a Bíróság C‑200/97. sz. Ecotrade‑ügyben 1998. december 1‑jén hozott ítéletének [EBHT 1998., I‑7907. o.] 40. pontját, C‑458/09. P. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2011. november 24‑én hozott ítéletének [az EBHT‑ban nem tették közzé] 56. pontját és a Törvényszék T‑55/99. sz., CETM kontra Bizottság ügyben 2000. szeptember 29‑én hozott ítéletének [EBHT 2000., II‑3207. o.] 39. pontját). E cikk ugyanis megtiltja az olyan támogatást, amelyet „bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által” nyújtanak, azaz a szelektív támogatást. Ezzel szemben a valamennyi gazdasági szereplőre megkülönböztetés nélkül alkalmazandó, általános intézkedésből eredő előnyök nem minősülnek e cikk értelmében vett állami támogatásnak (a Bíróság C‑66/02. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 2005. december 15‑én hozott ítéletének [EBHT 2005., I‑10901. o.] 99. pontja).

45      Valamely intézkedés szelektivitásának értékelése céljából meg kell vizsgálni azt, hogy az adott jogrendszer keretében ezen intézkedés bizonyos vállalkozások számára előnyt jelent‑e más, hasonló jogi és ténybeli helyzetben lévő vállalkozásokkal összevetve (lásd a Bíróság C‑487/06. P. sz., British Aggregates kontra Bizottság ügyben 2008. december 22‑én hozott ítéletének [EBHT 2008., I‑10515. o.] 82. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

46      Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az állami támogatás fogalma nem vonatkozik olyan állami intézkedésekre, amelyek különbséget tesznek a vállalkozások között, és következésképpen a priori szelektív jellegűek, amennyiben ez a megkülönböztetés azon rendszer természetéből vagy belső felépítéséből ered, amelynek ezen intézkedések a részét képezik (lásd a fent hivatkozott British Aggregates kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 83. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot).

47      A jelen ügyben meg kell jegyezni, hogy a Bizottság a megtámadott határozat (279) preambulumbekezdésében úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó előnyöket kizárólag a lübecki repülőteret használó légitársaságoknak nyújtják, ennélfogva azok az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében szelektívek.

48      A felperes arra hivatkozik, hogy a más repülőtereken működő légitársaságok nincsenek a lübecki repülőtéren jelen lévő légitársaságokéhoz hasonló ténybeli és jogi helyzetben, és hogy a Bizottság nem állította, hogy a 2006. évi díjszabás a lübecki repülőtér egyes használóinak az említett repülőtér más használóival szemben a piacon nem szokásos módon nyújt előnyöket.

49      A Bizottság ezzel szemben úgy érvel, hogy a 2006. évi díjszabás szelektív, mivel az csak a lübecki repülőteret használó légitársaságokra alkalmazandó.

50      E tekintetben előzetesen meg kell állapítani, hogy a megtámadott határozat (279) preambulumbekezdésében foglalt indokolás, amelyre a fenti 47. pontban hivatkoztak, és amelyet az említett határozat (265)–(267) preambulumbekezdésében szemléltettek, az egyetlen olyan érv, amelyet a 2006. évi díjszabás szelektív jellegének igazolása érdekében adtak elő, így az említett határozat jogszerűségének vizsgálatát kizárólag ezen indokolás tekintetében kell elvégezni.

51      Ezt követően meg kell jegyezni, hogy azon tény, hogy a 2006. évi díjszabás csak a lübecki repülőteret használó légitársaságokra alkalmazandó, a repülőtéri díjakra vonatkozó német jogi szabályozásnak és magának az ilyen díjszabásnak a lényegéhez tartozik. A Luftverkehrs‑Zulassungs‑Ordnung 43a. cikke szerint ugyanis valamennyi repülőtér‑üzemeltető kidolgozza az adott repülőtérre alkalmazandó díjszabást. A szóban forgó jogi háttérben a 2006. évi díjszabás tehát csak a lübecki repülőtéren alkalmazandó díjakra vonatkozhatott. A többi német repülőteret használó társaságok e repülőtereken a konkrétan ott alkalmazandó díjszabások hatálya alá tartoznak. E társaságok tehát nincsenek a lübecki repülőteret használó társaságokhoz hasonló helyzetben.

52      Egyébiránt – amint a Bizottság rámutat –, noha az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy valamely támogatás szelektív lehet akkor is, ha valamely gazdasági ágazat egészét érinti (lásd a Bíróság C‑148/04. sz. Unicredito Italiano ügyben 2005. december 15‑én hozott ítéletének [EBHT 2005., I‑11137. o.] 45. pontját és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlatot), egyrészről ki kell emelni, hogy az említett ítélkezési gyakorlat, amelyet különösen az általános hatályú nemzeti intézkedésekkel összefüggésben alakítottak ki, a jelen ügyben nem közvetlenül releváns. A szóban forgó intézkedés ugyanis nem érinti „valamely gazdasági ágazat egészétˮ, amely a jelen ügyben a repülőtéri ágazat lenne, hanem kizárólag a lübecki repülőteret használó vállalkozásokat.

53      Másrészről ki kell emelni, hogy adott ágazatban konkrét létesítmény vagy szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban valamely közjogi szervezet által megállapított díjszabás bizonyos vállalkozásokkal szembeni esetlegesen szelektív jellegének értékelésekor figyelembe kell venni különösen az ezen adott létesítményt vagy szolgáltatást igénybe vevő, illetve igénybe vehető vállalkozások összességét, és meg kell vizsgálni, hogy ezek közül csak egyesek részesülnek vagy részesülhetnek‑e esetleges előnyben. Azon vállalkozások helyzete, amelyek nem akarják vagy nem tudják a szóban forgó létesítményt vagy szolgáltatást igénybe venni, az előny fennállásának értékelésekor így nem közvetlenül releváns. Más szóval a valamely közjogi szervezet által rendelkezésre bocsátott létesítmény vagy szolgáltatás igénybevételével kapcsolatban e szervezet által megállapított díjszabásban álló intézkedés szelektív jellege csak az említett jogalany tényleges vagy potenciális ügyfeleire és a szóban forgó konkrét létesítményre vagy szolgáltatásra tekintettel értékelhető, és nem vizsgálható különösen az ágazat hasonló létesítményeket vagy szolgáltatásokat rendelkezésre bocsátó más vállalkozásainak ügyfeleire tekintettel. Végezetül az, ha úgy kellene tekinteni, hogy a közjogi szervezet által, adott létesítmény vagy szolgáltatás ellenértékeként hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazott minden díjszabás szelektív jelleggel bír, lényegében azt eredményezné, hogy túlságosan kiterjesztenénk az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésében foglalt, „bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése általˮ nyújtott támogatások fogalmát. Ahhoz, hogy a közjogi szervezet által konkrét létesítmények rendelkezésre bocsátása vagy szolgáltatások nyújtása keretében biztosított esetleges előny bizonyos vállalkozásokat előnyben részesítsen, az is szükséges, hogy más, ezen létesítményt vagy szolgáltatást igénybe vevő vagy igénybe venni kívánó vállalkozások ne részesüljenek vagy ne részesülhessenek az e jogalany által e konkrét keretben nyújtott említett előnyből.

54      A fentiekből egyrészről az következik, hogy kizárólag azon körülmény, hogy a 2006. évi díjszabás csak a lübecki repülőteret használó légitársaságokra alkalmazandó, nem releváns kritérium annak megállapításához, hogy e díjszabás szelektív jelleggel bír‑e.

55      A fentiekből másrészről az következik, hogy tekintettel arra, hogy a szóban forgó konkrét szolgáltatás a lübecki repülőtérnek a 2006. évi díjszabásban előírt díjfizetés ellenében való használatában áll, és mivel nem vitatott, hogy valamennyi légitársaság részesülhet az említett szabályozás díjszabási rendelkezéseiből eredő előnyökből, a megtámadott határozatban szereplő indokolásra tekintettel a Bizottság hibásan állapította meg, hogy a 2006. évi díjszabás szelektív.

[omissis]

59      E körülmények között meg kell állapítani, hogy a Bizottság azon megállapítása, miszerint a 2006. évi díjszabással bevezetett előnyök szelektív jellegűek, a megtámadott határozatban kifejtett indokolásra tekintettel nyilvánvaló mérlegelési hibán alapul.

60      A fentiekből következik, hogy az első kereseti kérelem alátámasztására felhozott negyedik jogalapnak helyt kell adni, és a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni annyiban, amennyiben az a 2006. évi díjszabással kapcsolatban megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást, anélkül hogy az említett kereseti kérelem alátámasztására felhozott többi jogalapot meg kellene vizsgálni.

A második kereseti kérelemről

[omissis]

A költségekről

[omissis]

A fenti indokok alapján

A TÖRVÉNYSZÉK (harmadik tanács)

a következőképpen határozott:

1)      A Törvényszék az SA.27585 és SA.31149 (2012/C) (korábbi NN/2012, korábbi CP 31/2009 és CP 162/2010) – Németország állami támogatásokról szóló, 2012. február 22‑i C(2012) 1012 végleges bizottsági határozatot megsemmisíti annyiban, amennyiben e határozat a lübecki repülőtéren alkalmazott repülőtéri díjakra vonatkozóan 2006‑ban elfogadott díjszabásra vonatkozik.

2)      A Törvényszék a keresetet ezt meghaladó részében elutasítja.

3)      Az Európai Bizottság viseli saját költségeit, valamint a Hansestadt Lübeck részéről felmerült költségek felét.

Papasavvas

Forwood

Bieliūnas

Kihirdetve Luxembourgban, a 2014. szeptember 9‑i nyilvános ülésen.

Aláírások


* Az eljárás nyelve: német.


1 –      A jelen ítéletnek csak azok a pontjai kerülnek ismertetésre, amelyek közzétételét a Törvényszék hasznosnak tartja.