A TÖRVÉNYSZÉK VÉGZÉSE (fellebbezési tanács)
2010. december 16.
T‑48/10. P. sz. ügy
Herbert Meister
kontra
Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM)
„Fellebbezés – Közszolgálat – Tisztviselők – Előléptetés – 2008. évi előléptetési időszak – Az előléptetési időszakra vonatkozó pontokat odaítélő határozat – A korábbi előléptetési időszakokban összegyűjtött pontokra vonatkozó megjegyzés – A tények elferdítése – A költségek viselése – Részben nyilvánvalóan elfogadhatatlan, részben nyilvánvalóan megalapozatlan fellebbezés”
Tárgy: Az Európai Unió Közszolgálati Törvényszéke (első tanács) F‑17/09. sz., Meister kontra OHIM ügyben 2009. november 30‑án hozott végzésével (EBHT‑KSZ 2009., I‑A‑1‑501. o. és II‑A‑1‑2721 o.) szemben e végzés hatályon kívül helyezése iránt benyújtott fellebbezés.
Határozat: A Törvényszék a fellebbezést elutasítja. Herbert Meister maga viseli saját költségeit, és köteles viselni a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták) (OHIM) részéről a fellebbezési eljárásban felmerült költségeket is.
Összefoglaló
1. Eljárás – Indokolt végzéssel hozott határozat – Vitatás – Feltételek
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)
2. Eljárás – Indokolt végzéssel hozott határozat – Elfogadhatónak ítélt más keresetekkel összefüggő eljárás végzéssel való befejezése
(A Közszolgálati Törvényszék eljárási szabályzata, 76. cikk)
3. Fellebbezés – Jogalapok – A hivatkozott téves jogalkalmazás meghatározásának hiánya – Elfogadhatatlanság
(EUMSZ 257. cikk; a Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (1) bekezdés; a Törvényszék eljárási szabályzata, 138. cikk, 1. §, első bekezdés, c) pont)
4. Fellebbezés – Jogalapok – A Közszolgálati Törvényszéknek a költségek tárgyában hozott határozata ellen irányuló jogalap – Az összes többi jogalap elutasítása esetén való elfogadhatatlanság
(A Bíróság alapokmánya, I. melléklet, 11. cikk, (2) bekezdés)
1. Nem sérti a szabályos és hatékony bírósági eljáráshoz fűződő jogot önmagában olyan eljárás alkalmazása, amely lehetővé teszi a tárgyalás nélkül, végzéssel való határozathozatalt, mivel az uniós bíróság csak abban az esetben élhet e lehetőséggel, ha nyilvánvalóan nincs hatásköre a szóban forgó kereset elbírálására, illetve ha a kereset nyilvánvalóan elfogadhatatlan, vagy jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan. Ha az uniós bíróság tévesen állapította meg ezen eljárás alkalmazási feltételeinek fennállását, akkor ezt a megállapítást az érintett félnek kell vitatnia.
(lásd a 29. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑396/03. P. sz., Killinger kontra Németország és társai ügyben 2005. június 3‑án hozott végzésének (EBHT 2005., I‑4967. o.) 9. pontja.
2. A felperes nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy a Közszolgálati Törvényszék megsértette a tárgyalás nélkül való határozathozatal tilalmát, önmagában amiatt, hogy bizonyos ténybeli és a jogi összefüggés állt fenn az elfogadhatatlanságot megállapító végzéssel befejezett vitatott eljárás, és olyan korábbi keresetek között, amelyeket – mivel ugyanahhoz a tanácshoz és ugyanahhoz az előadó bíróhoz tartoztak – elfogadhatónak nyilvánítottak. Az ilyen összefüggés ugyanis önmagában nem akadályozhatta meg az első fokon eljáró bíróságot abban, hogy figyelembe vegye az ügy sajátosságait a szóban forgó kereset nyilvánvaló elfogadhatatlanságának megállapítása során.
(lásd a 31. pontot)
3. Az EUMSZ 257. cikkéből, a Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (1) bekezdéséből és a Törvényszék eljárási szabályzata 138. cikke 1. §‑a első bekezdésének c) pontjából következik, hogy a fellebbezésben pontosan meg kell jelölni azon ítélet kifogásolt részeit, amelynek hatályon kívül helyezését kérik, valamint a fellebbezést konkrétan alátámasztó jogi érveket. Nem tesz eleget ennek a követelménynek az a fellebbezés, amely egyetlen olyan érvet sem tartalmaz, amely a kérdéses végzésben kifejezetten azonosítaná a téves jogalkalmazást.
Azokat az állításokat, amelyek túl általánosak és pontatlanok ahhoz, hogy jogi értékelés tárgyát képezhessék, nyilvánvalóan elfogadhatatlannak kell tekinteni.
(lásd a 42. és 43. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑19/95. P. sz., San Marco kontra Bizottság ügyben 1996. szeptember 17‑én hozott végzésének (EBHT 1996., I‑4435. o.) 37. pontja; a Bíróság C‑51/92. P. sz., Hercules Chemicals kontra Bizottság ügyben 1999. július 8‑án hozott ítéletének (EBHT 1999., I‑4235. o.) 113. pontja; a Bíróság C‑129/06. P. sz., Autosalone Ispra kontra Bizottság ügyben 2006. december 12‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 31. és 32. pontja; a Bíróság C‑300/99. P. és C‑388/99. P. sz., Area Cova és társai kontra Tanács egyesített ügyekben 2001. február 1‑jén hozott végzésének (EBHT 2001., I‑983. o.) 37. pontja; a Bíróság C‑107/07. P. sz., Weber kontra Bizottság ügyben 2007. november 29‑én hozott végzésének (az EBHT‑ban nem tették közzé) 24. pontja;
a Törvényszék T‑107/07. P. sz., Rossi Ferreras kontra Bizottság ügyben 2008. március 12‑én hozott ítéletének (EBHT‑KSZ 2008., I‑B‑1‑5. o. és II‑B‑131. o.) 27. pontja.
4. A Bíróság alapokmánya I. melléklete 11. cikkének (2) bekezdése szerint a fellebbezés nem vonatkozhat kizárólag a költségek összegére, vagy arra, hogy a költségek viselésére mely felet kötelezték. Ezenkívül amennyiben a fellebbezés minden más jogalapját elutasították, a Közszolgálati Törvényszék költségekre vonatkozó határozatának állítólagos jogellenességére utaló kérelmeket e rendelkezések alapján mint elfogadhatatlant el kell utasítani.
(lásd a 53. pontot)
Hivatkozás: a Bíróság C‑302/99. P. és C‑308/99. P. sz., Bizottság és Franciaország kontra TF1 egyesített ügyekben 2001. július 12‑én hozott ítéletének (EBHT 2001., I‑5603. o.) 31. pontja; a Bíróság C‑301/02. P. sz., Tralli kontra BCE ügyben 2005. május 26‑án hozott ítéletének (EBHT 2005., I‑4071. o.) 88. pontja.